Iparjogi szemle, 1929 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 7. szám - Abbahagyás

28 IPARJOGI SZEMLE mert üzlete nem oly terjedelmű, hogy azt át nem tekinthetné és az alkalmazottai által elkövetett szabálytalanságokat nem észlelhette volna. (B. T. P. VI. 12.966—926.) A kir. törvényszék a perbeli tényállásból megállapította, hogy alperesnek nem volt kötelessége utánajárni annak, hogy az F. cég korábbi képviselőjének a megbízatása lejárt-e, illetve, hogy a cég attól megvonta a képviseletet, mert jogosan feltehette, hogy D. a G. cég külföldi képviseletek felállításával meghatalmazott közege csak úgy adott részére megbízást, hogy a magyarországi korábbi képviselő képviseleti megbízása lejárt, illetve a képviseletet a cég előbb megszüntette. Alperes tehát nem járt el gondatlanul és így a képviseleti megbízás elfogadásáért felelősségre nem vonható. (B. tsz. 13 P 30.8000—1928.) Abbanhagyás Abbanhagyási keresetet bármelyik versenytárs indíthat versenytársa elle. Egyedüli előfeltétele a jogellenesség, (hogy t. i. a cselekmény az üzleti tisztességbe vagy a jó erkölcsbe ütközik) tekintet nélkül arra, hogy a cselekményt szándékosan vagy gondatlanságból követték el. Abbanhagyási igénnyel szemben a jóhiszeműség nem védi a versenytársat és az abbanhagyási kereset megindításának nem előfeltétele a károkozás (hogy t. i. panaszlott magatartása néki valóságos kárt okoiz) vagy annak valószínűsége. Elegendő a károkozás veszélyének fennforgása, a tévedés előidézésének lehetősége. Előfeltétele azonban az abbanhagyandó cselekmény (törvénysértés) avagy annak elhárítására irányuló kérelem (pl. a megtévesztő névhasználatra vonatkozó javaslat) lényegének szabatos meghatározása. — A terjesztésnek a keresetindítás előtti megszüntetés© nem teszi tárgytalanná az abbanhagyás kimondását mindazon esetekben, amidőn az abbanhagyás nem a versenytárs kifogásolási jogának és kifogásai alaposságának feltétlen elismerésével történt, sőt ellenkezően, az alperes a perben végig fentartotta védekezését, eljárásának a versenytörvény rendelkezéseibe ütköző minősítése ellen és így okszerűen lehet törvénybe ütköző magatartása ismétlésétől tartani. (B. T. P. IV. 3512/1927, 31.966—1929.) Veisenytárs ama kijelentése, hogy az abbanhagyásra a. per indítását megelőzően hajlandó magát egyességbon kötelezni, még valósága esetén is csupán a vétkesség fenforgása, illetve mértékének a megállapítására lehetnének alkalmasak, ámde ezek az abbanhagyásra való kötelezést nem érintik és így az abbanhagyásra irányuló eljárás keretén belül ténymegállapítás és bizonyítás tárgyául nem szolgálhatnak (Vb. 48.849—1928.) • A tv. szóló törvény 32. §-a szerint abbanhagyás alatt ugyanis valamely cselekmény ismétlésétől való tartózkodást is kell érteni. Amennyiben tehát alperes cselekményének ismétlődésétől joggal tartani lehet, a cselekmény abbanhagyásának kötelezettsége kimondandó, habár az már tényleg abbanhagyatott is. (Vb. 26.649—1928.) A bíróság azonban egy konkrét esetben hírlapi közzétételt mellőzte. Alperes, az indokolás szerint, a sérelmes röpcédulák terjesztését még a keresetindítás előtt abbanhagyta és felperes ennek oller-ére kéri a hírlapi közzététel elrendelését. A bpesti kir. ítélőtábla a konkrét peres ügyben felperes keresetének hírlapi közzétételre vonatkozó részét elutasította azzal, hogy a sérelmes nyomtatvány terjesztésének tényleges abbanhagyása a hírlapi közzététel mellőzését kellőképpen megokolja. (B. T. — P. IV. 3512'927.) Felügyelő kirendelését sem rendelte el a bíróság, mivel alperes kijelentette, hogy a per tárgyává tett közlés hírlapi terjesztését már abbahagyta és e körülmény a versenytörvénybe ütköző közlés abbanhagyása, könnyen ellenőrizhető. (Bp. kir. tsz. 13. P. 40.982—17—1928.) A versenytörvény 33. §-a szerint a vagyoni felelősség a vállalat birtokosát akkor is terheli, ha a cselekményt valamelyik alkalmazottja a reá bizott teendők teljesítésében követte el. Ez alapon a versenytárs úgy az üzletében alkalmazott egyének (szénkihordónak), mint pedig családtagjainak (férjének, leányának stb.) a cselekményeért is felelősséggel tartozik, amennyiben az üzlettel bármily irányú vonatkozásban áll. (A férje őt az üzletben délelőttönként állandóan helyettesítette, a széubevásárlást pedig állandóan ő végezte, s így ezen megbízásnál, valamint a házastársi viszonynál fogva cselekményei egy tekintet alá esnek az üzlettulajdonos cselekményeivel.) [B. Tsz. 13. P. 45973/929.1 Az abbanhagyásra irányuló kereset elévülése kérdésében annak nyomán, hogy a Tvt. 32. §-a értelmében abbanhagyás alatt valamely cselekmény ismétlésétől tartózkodást is kell érteni, valamint, hogy a 47. § értelmében be nem fejezettnek kell tekinteni az olyan cselekményt, mely a Tvt. rendelkezéseibe ütköző valamely állapot vagy állandó üzleti berendezés iVntartásában nyilvánul meg, az az állandó üzleti berendezés alakult ki, hogy folyamatos vagy ismétlődő magatartásnál a folyamatosság vagy ismétlődés tartama alatt meg sem kezdődik a 37. §-ban jelzett elévülés, mert a jogsértő magatartás l'entartása maga folyamatos jogsértő cselekmény lévén, az annak valóságos megszűntét követő 6 hó leteltéig az előzetes tudomás ellenére is alapul szolgálhat a keresetindításra és a jogsértő magatartásnak az arról való tudomás ellenére tűrése csak akkor szolgálhat a kereset sikerének akadályául, ha a tűrés oly hosszú időn át tart, hogy az a belenyugvás megállapítására alkalmas, avagy a keresetindítás halogatása rosszhiszemű okból történik. Ez az eset azonban nem vonja maga után a kereseti jog elévülését, hanem a kereseti igénynek érdemi okból való elenyészték (K. P. IV. 6002/1928.) Az abbanhagyásra való kötelezés alapja és előfeltétele az abbanhagyási kérelemnek megfelelő tisztességtelen verseny megállapítása. A versenytörvény J. §-ának második bekezdése megkülönbözteti a szándékosság vagy gondatlanság eseteit és ezzel már kimondja, hogy az abbanhagyásra való kötelezettséghez nem szükséges a szándékosság vagy gondatlanság megállapítása. A versenytörvény 33. §-a csak vagyoni felelősségről rendelkezik ugyan és az eltiltást nem említi, de az 1. §-ban említett megkülönböztetésből következik, hogy a vagyoni felelősség több, mint az abbanhagyási kötelezettség, mert felperest a szándékosság vagy gondatlanság bizonyítására is kötelezi, így tehát a többen a kevesebb benfoglaltatik. Egyébként éppen a Tvt. 33. §-a törvényes vélelmet állapít meg arra, hogy a vállalat birtokosát szándékosság vagy gondatlanság terheli alkalmazottai oly cselekményeiért, amelyeket a vállalatra vonatkozólag rájuk bizott tendők teljesítésében kö\ettek el, úgyhogy az ellenbizonyítás terhét alperesre hárítja. (B. Tsz. 13. P. 34583/1928.) Vegyes jogesetek Zárlat elrendelésének csak az 1923. évi V. t.-c. 11 §-a szerint a 10. §. 1—3. pontjában megjelölt tárgyakra (szerszám, készülékek, stb.) van helye, a 10. §. pedig a 9. §-a fenforgása esetére (utánzás) tartalmaz esak rendelkezést. Minthogy alperes cselekményei (reklámszédelgés, a valóságnak megfelelő adatok félremagyarázására, alkalmas módon történő közlcso) nem ütköznek a 9. §. rendelkezéseibe, a bpesti tszék felperes zárlati kérelmét elutasítja. (B. tsz. 13. P. 40982—7—1928.) Ideiglenes intézkedés tárgyában hozott elsőbírói határozat ellen a 23.800. 1924. I. M. rendelet 14. §-ának első bekezdése kifejezetten csupán abban az esetben enged meg egyfokú felfolyamodást, ha az elsőbíróság az ideiglenes intézkedést elrendelte. (B. T.—P. VII. 12.422—1928'6.) Elévülési kifogás. Folytatólagosan elkövetett cselekménynél az elévülés — az ismétlődésre tekintettel —• nem kezdődhet el addig, amíg a cselekmény ismétlődik. Ellenkező értelmezés mellett a rendkívül rövid elévülési határidő nemcsak a múltban elkövetett, tiltott cselekmények jogkövetkezményei alól való mentesülést biztosítana a cselekmény elkövetőjének, hanem őt a jogellenes és tiltott cselekménynek ismétlésére örök időkre feljogosítaná, és elévülés állapíttatnék meg a még el sem követett tiltott cselekmény jogkövetkezményeire vonatkozólag is. (Vb. 49.146/1928.) A kialakult bírói gyakorlat szerint folyamatos cselekmény és fennálló állapot mellett elévülésről szó sem lehet. Per felfüggesztésnek nincs helye oly esetben, amidőn iparkihágás-ügyben a keresk. min. végső fokon még nem döntött, mivel az ügy abban a helyzetében bírálandó el, és a végső döntésig a versenytárs iparűzési joga kétségtelenül fennállónak tekintendő. (Vh. 29.098—1928.) Közbenszóló ítélet nem foghat helyt ott, ahol a bíróság a tisztességtelen versenyt l'onl'orgónak találja, mivel a bíróság ez esetben a per főtárgya tekintetében döntött, vagyis a kereseti igényt részben megítélte. A tv. való eltiltást tárgyazó rendelkezések tekintetében különben is a Pp. 509. §-a alapján előzetesen végrehajthatónak mondandó ki, ami közbenszóló ítélet esetén fenn nem forogbatna. (B. T.—P. VI. 9885—1925.) Megsemmisítés. Rajzoknak (pl. görredőnyökön levő rajzoknak), mint reklámszédelgés jellegével bíró megjelöléseknek megsemmisítése iránt előterjesztett kérelem kizárólag a vt. 9. §-a fenforgása esetében a 10. §. értelmében foglalhat helyet. (B. tsz. — 13. P. 42.233—1928.) A Jury és választott bíróságok döntéseiről, ítéleteiről, általában a joggyakorlatról a nagyobb üzletkörrel bíró cégeknek tudomással kell bírnia. A kamara ügyrendje biztosítja, hogy a Juryben kellő szakértelemmel bíró és pártatlan jurytagok foglaljanak helyet. (B. tsz. — 13. P. 41.546—1928.) Ujságüzem Rt., Budapest, VII, Erzsébet körút 5. Felelős üzemvezető: Wózner Ignác.