Iparjogi szemle, 1929 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1929 / 7. szám - Megtévesztő név és céghasználat
XXIII. évfolyam Megjelenik minden hó 1-én. mint a ..MAGYAR GYÁRIPAR" rendes melléklele Jury IPARJOGI SZEMLE 7. szám, július hó „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLKT" taejai tagsági járulékul kapják Jury Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltaimát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST V, ALKOTMÁNY UCCA 8 SZÁM TELEFON í AUT. 253—17, 264—03 Szerkesztik: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Megtévesztő név és céghasználat A kereskedelmi életnek leggyakoribb nyilvánulása terén, tudniillik ott. ahol az áru, mint a kereskedő személyesítője lép fel, az ártatlanság- és jogezerűség színezetével oly versenytárs keletkezik, aki munka nélkül percipiálja mindazt, amit más nehéz munkával megszerzett. Támaszkodik ama doktrína híveinek támogatására, hogy ki-ki saját nevével szabadon rendelkezik, a legelemibb jog lévén az, amelyet valaki a 6aját neve tekintetében gyakorol. A névjoggal összefüggő kérdések egész komplexumára egészséges zsinórszabályt teremt a magyar jogszolgáltatás akkor, amidőn a kolliziók fenforgásának a mérlegelésénél az érdek kimutatását követeli© és a fellépési jogot attól tetto függővé, vájjon az illető név üzlettel áll-e összeköttetésben és vájjon a visszaélés a név viselőjének kárt okozott-e? Inkább az üzleti, tehát a vagyonjogi érdekeket kutatta. A természetes név tehát nem abszolút jog. A saját jog használata tehát korlátozást kell, hogy szenvedjen mások szerzett jogai által még akkor is, ha e saját jog a születés szerinti néven alapul. Az 1923. évi V. t. c. 8. §-a L bek. a versenytársat megillető névnek, illetve cégnek és vállalati megjelölésnek olyan használata ellen védi meg idegen versenyvállalattal szemben, amely a két vállalat összetévesztését alkalmas előidézni, tekintet nélkül arra, hogy a sértett akarta-e a versenyvállalattal az öisszetéveszthetést előidézni, vagy sem, nem szükséges annak igazolása sem, hogy az ilyen összetévesztés tényleg megtörtént. (B. tsz. — 13. P. 36.881—1927.) Valamely cégnek a bejegyzéstől eltérően, pusztán a hasonló hangzású vezetéknév feltüntetésével, hasonló üzletkör hirdetésével kapcsolatban való használata tehát a két cég összotévesztésére adhat alkalmat, miért is a versenytársnak az az eljárása, hogy a felperes üzletkörébe tartozó árukat hirdet a bejegyzéstől eltérő, csonka (kizárólag a családnév) alatt: nyilvánvalóan a tvt. 8. §-ába ütköző tisztességtelen versenynek minősül. Ily oéghasználattól és ilyen tartalmú hirdetésektől, tehát a tvt. 8. és 1. §-ai értelmében az összetéveszthetőség folytán eltiltható. (K. P. IV. 7799—1927. sz. a. 1928 március 25-én.) A cégszöveg rövidebb alakban történő használata Hosszabb szövegű cégmegjelölés esetén a cégnek rövidebb, avagy csupán vezérszóval történő megjelölése is megengedett versenyeszköz, — céghasználat. Egy konkrét peres ügyben a nem vitás tényállás szerint az alperes cég a dr. A. Oetker, Buden bei wien% cég budapesti fiókja, amely ezen cégszöveggel van a cégjegyzékben bejegyezve. A budapesti fióknak Budapesten gyártelepe van, ahol magyar származású nyersanyagból magyar munkásokkal gyártatja az Ooetker-féle sütőport. Üjabban nevezett cég a „dr. Oetker A., Gyár: Budapest stb." cégszöveg használatára tért át. — A felperes ebben az áttérésben látja a tisztességtelen versenyt. Felperes nem teszi vitássá, hogy az alperes mint az Oetkerféle gyár budapesti fiókja és az itteni cégjegyzékbe bejegyzett cég tényleg magyar cég, amelynek Budapesten gyártelepe van, ahol magyar nyersanyagból magyar munkásokkal készíti az árut, — és a perben nem merült fel adat arra, hogy a budapesti fiók a badeni céggel való kapcsolatánál fogva nem magyar üzleti vállalkozás, hanem csupán a Badenben székelő anyavállalatnak bpesti képviselősége. A Vb. megítélése szerint a magyar cég kétségtelenül jogosult azt a cégmegjelölést használni, amelynek használatára őt a cégjegyzékbe történt bejegyzés feljogosítja, — és annak sem látja akadályát, hogy hosszabb szövegű cégmegjelölés esetén a céget megrövidített alakban használhassa, esetleg csupán azt a vezérszót használja, amelyből a cég jellegzetessége kitűnik ést amelyből a közforgalomban a cég árujának mineműségére ráismernek. Ez a jog a céget a dolog természeténél fogva osak addig a határig illeti meg, ameddig és amennyiben a rövidített céghaisználat mások jogos érdekét nem sérti, és az üzleti verseny tisztességébe nem ütközik. Alperes tehát azáltal, hogy a „dr. Oetker A., Gyár Bpest stb." cégmegjelölésben a cégbejegyzés szerinti hosszabb cégmegjelölésből csupán a ,dr. Oetker A." szavakat használja, jogával él, és eljárása a verseny tisztességébe ütközőnek nem tekinthető, mert a dr. A. Oetker badeni cég budapesti fiókja lévén, őt az „Oetker" név használata, akár a ,,<lr. A. Oetker", akár a dr. Oetker A." formájában feltétlenül megilleti. — Az hogy e rövidítésnél az alperes a „Baden bei wieni cég fiókja" szavakat elhagyja, senkinek jogos érdekét nem sérti, és megtévesztésre nem alkalmas, mert az Oetker név külföldi eredete és az Oetker cég külföldi alapítása — már a cég nevének hangzása folytán is — mindönki előtt tudott dolog, úgy hogy az Oetker név használatából következtetés vonható arra, hogy a hirdetett cég a külföldi Oetker céggel áll vonatkozásban, még ha az alperesi bpesti fiók mivoltára való utalás a cégmegjelölésből hiányzik is; úgyhogy ez a cégmegjelölés senkit abban az irányban, mintha a bpesti gyár a külfölditől független és azzal semmi vonatkozásban nem álló vállalat volna, meg nem téveszthetett. (Vb. 34G7—1929.) A bíróság egy másik esetben kimondotta, hogy ámbár cégjogi szempontból nehéz a két céget összetéveszteni, mindazonáltal a forgalomban a kereskedők és fogyasztók a Vacuum-olaj megjelölést a felperes gyártmányaira, illetve a felperes által forgalomba hozott olajokra vonatkoztatják, vagyis miután a „Vacuum" szó egy meghatározott vállalatra utal, ennélfogva alperes cége a „Vacuum" cégtoldat alkalmazása folytán alkalmas arra, hogy vállalatát a „Vacuum" céget és védjegyet jogosan használó felperessel, mint versenyvállalattal úgy a fogyasztók, mint a kereskedők összetévesszék és így alperes cég használata a versenytörvény 8. §-ába ütközik. (Bp. tvsz. 13. P. 48.870—1928.) A védjegy-jelleggel bíró családneveknek a cégszövegből való kiemelése, esetleg egymagában való alkalmazása („Meinl", „Zwack", ,;Törley" stb.) megengedett üzleti megnevezés. A Jury nézete szerint ugyanis az ily név a magyar piacon bizonyos árukkal kapcsolatban, mint egy meghatározott vállalatra utaló árunév, illetve egy bizonyos meghatározott vállalatra utaló vezérszó általánosan ismert. E névnek a cég 6zövcgében történő kiemelése, az áru származására utaló jelleget csak fokozza. — Éppen ezen oknál fogva — a Jury nézete szerint — a („Meinl") névnek a cég szövegéből történő kiemelése, illetve annak attól esetleg függetlenül való alkalmazása a vevőközönséget az áru származása, avagy az árut előállító, illetve íorgalombahozó cég felől tévedésbe ejteni nem alkalmas. — Ugyanez a meghatározás vonatkozik más, hasonlóképpen gazdasági erővel bíró (védjegy — „Kocstlin") megnevezésre is és így a két névnek együttes alkalmazása „Meinl"-kávé „Koestlin"-teasütemények — a Jury nézete szerint — a versenytörvény rendelkezései szempontjából kifogás alá nem eshet. (J. 22.816—1928.) A bíróság ítéletével nem csupán arra kötelezheti a név, illetve cégbirtokost, hogy bizonyos nevet, cégtoldatot, vezérszót hagyjon el, hanem, hogy például minő vezérszóval használja a cégszövegét. Ha vezérszó nem volna bevezethető (pld. már van hasonló vezérsziK , úgy a kir. tvszék végzéssel felhívja a cégbirtokost, hogy más vezérszó bejegyzését kérelmezze. Amenyiben a versenytárs e felhívásnak nem tesz eleget, úgy a bíróság a jogerős ítélet rendelkezésének akként tesz eleget, hogy az ítéletben előírt cégszöveg elé helyezi a tulaj-