Iparjogi szemle, 1929 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 7. szám - Megtévesztő név és céghasználat

XXIII. évfolyam Megjelenik minden hó 1-én. mint a ..MAGYAR GYÁRIPAR" rendes melléklele Jury IPARJOGI SZEMLE 7. szám, július hó „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLKT" taejai tagsági járulékul kapják Jury Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltaimát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST V, ALKOTMÁNY UCCA 8 SZÁM TELEFON í AUT. 253—17, 264—03 Szerkesztik: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Megtévesztő név és céghasználat A kereskedelmi életnek leggyakoribb nyilvánulása terén, tudniillik ott. ahol az áru, mint a kereskedő személyesítője lép fel, az ártatlanság- és jogezerűség színezetével oly verseny­társ keletkezik, aki munka nélkül percipiálja mindazt, amit más nehéz munkával megszerzett. Támaszkodik ama dok­trína híveinek támogatására, hogy ki-ki saját nevével szaba­don rendelkezik, a legelemibb jog lévén az, amelyet valaki a 6aját neve tekintetében gyakorol. A névjoggal összefüggő kérdések egész komplexumára egészséges zsinórszabályt teremt a magyar jogszolgáltatás akkor, amidőn a kolliziók fenforgásának a mérlegelésénél az érdek kimutatását követeli© és a fellépési jogot attól tetto függővé, vájjon az illető név üzlettel áll-e összeköttetésben és vájjon a visszaélés a név viselőjének kárt okozott-e? Inkább az üzleti, tehát a vagyonjogi érdekeket kutatta. A természetes név tehát nem abszolút jog. A saját jog használata tehát korlátozást kell, hogy szenvedjen mások szerzett jogai által még akkor is, ha e saját jog a születés szerinti néven alapul. Az 1923. évi V. t. c. 8. §-a L bek. a versenytársat meg­illető névnek, illetve cégnek és vállalati megjelölésnek olyan használata ellen védi meg idegen versenyvállalattal szemben, amely a két vállalat összetévesztését alkalmas előidézni, te­kintet nélkül arra, hogy a sértett akarta-e a versenyvállalattal az öisszetéveszthetést előidézni, vagy sem, nem szükséges annak igazolása sem, hogy az ilyen összetévesztés tényleg meg­történt. (B. tsz. — 13. P. 36.881—1927.) Valamely cégnek a bejegyzéstől eltérően, pusztán a ha­sonló hangzású vezetéknév feltüntetésével, hasonló üzletkör hirdetésével kapcsolatban való használata tehát a két cég összotévesztésére adhat alkalmat, miért is a versenytársnak az az eljárása, hogy a felperes üzletkörébe tartozó árukat hirdet a bejegyzéstől eltérő, csonka (kizárólag a családnév) alatt: nyilvánvalóan a tvt. 8. §-ába ütköző tisztességtelen versenynek minősül. Ily oéghasználattól és ilyen tartalmú hirdetésektől, tehát a tvt. 8. és 1. §-ai értelmében az össze­téveszthetőség folytán eltiltható. (K. P. IV. 7799—1927. sz. a. 1928 március 25-én.) A cégszöveg rövidebb alakban történő használata Hosszabb szövegű cégmegjelölés esetén a cégnek rövidebb, avagy csupán vezérszóval történő megjelölése is megengedett versenyeszköz, — céghasználat. Egy konkrét peres ügyben a nem vitás tényállás szerint az alperes cég a dr. A. Oetker, Buden bei wien% cég budapesti fiókja, amely ezen cégszöveggel van a cégjegyzékben be­jegyezve. A budapesti fióknak Budapesten gyártelepe van, ahol magyar származású nyersanyagból magyar munkásokkal gyártatja az Ooetker-féle sütőport. Üjabban nevezett cég a „dr. Oetker A., Gyár: Budapest stb." cégszöveg használatára tért át. — A felperes ebben az áttérésben látja a tisztességtelen versenyt. Felperes nem teszi vitássá, hogy az alperes mint az Oetker­féle gyár budapesti fiókja és az itteni cégjegyzékbe bejegyzett cég tényleg magyar cég, amelynek Budapesten gyártelepe van, ahol magyar nyersanyagból magyar munkásokkal készíti az árut, — és a perben nem merült fel adat arra, hogy a buda­pesti fiók a badeni céggel való kapcsolatánál fogva nem magyar üzleti vállalkozás, hanem csupán a Badenben székelő anyavállalatnak bpesti képviselősége. A Vb. megítélése szerint a magyar cég kétségtelenül jogo­sult azt a cégmegjelölést használni, amelynek használatára őt a cégjegyzékbe történt bejegyzés feljogosítja, — és annak sem látja akadályát, hogy hosszabb szövegű cégmegjelölés esetén a céget megrövidített alakban használhassa, esetleg csupán azt a vezérszót használja, amelyből a cég jellegzetessége kitűnik ést amelyből a közforgalomban a cég árujának mineműségére ráismernek. Ez a jog a céget a dolog természeténél fogva osak addig a határig illeti meg, ameddig és amennyiben a rövi­dített céghaisználat mások jogos érdekét nem sérti, és az üzleti verseny tisztességébe nem ütközik. Alperes tehát azáltal, hogy a „dr. Oetker A., Gyár Bpest stb." cégmegjelölésben a cégbejegyzés szerinti hosszabb cégmegjelölésből csupán a ,dr. Oetker A." szavakat használja, jogával él, és eljárása a verseny tisztességébe ütközőnek nem tekinthető, mert a dr. A. Oetker badeni cég budapesti fiókja lévén, őt az „Oetker" név használata, akár a ,,<lr. A. Oetker", akár a dr. Oetker A." for­májában feltétlenül megilleti. — Az hogy e rövidítésnél az alperes a „Baden bei wieni cég fiókja" szavakat elhagyja, senkinek jogos érdekét nem sérti, és megtévesztésre nem alkal­mas, mert az Oetker név külföldi eredete és az Oetker cég kül­földi alapítása — már a cég nevének hangzása folytán is — mindönki előtt tudott dolog, úgy hogy az Oetker név hasz­nálatából következtetés vonható arra, hogy a hirdetett cég a külföldi Oetker céggel áll vonatkozásban, még ha az alperesi bpesti fiók mivoltára való utalás a cégmegjelölésből hiányzik is; úgyhogy ez a cégmegjelölés senkit abban az irányban, mintha a bpesti gyár a külfölditől független és azzal semmi vonatkozásban nem álló vállalat volna, meg nem téveszt­hetett. (Vb. 34G7—1929.) A bíróság egy másik esetben kimondotta, hogy ámbár cégjogi szempontból nehéz a két céget összetéveszteni, mind­azonáltal a forgalomban a kereskedők és fogyasztók a Vacuum-olaj megjelölést a felperes gyártmányaira, illetve a felperes által forgalomba hozott olajokra vonatkoztatják, vagyis miután a „Vacuum" szó egy meghatározott vállalatra utal, ennélfogva alperes cége a „Vacuum" cégtoldat alkal­mazása folytán alkalmas arra, hogy vállalatát a „Vacuum" céget és védjegyet jogosan használó felperessel, mint verseny­vállalattal úgy a fogyasztók, mint a kereskedők össze­tévesszék és így alperes cég használata a versenytörvény 8. §-ába ütközik. (Bp. tvsz. 13. P. 48.870—1928.) A védjegy-jelleggel bíró családneveknek a cégszövegből való kiemelése, esetleg egymagában való alkalmazása („Meinl", „Zwack", ,;Törley" stb.) megengedett üzleti meg­nevezés. A Jury nézete szerint ugyanis az ily név a magyar piacon bizonyos árukkal kapcsolatban, mint egy meghatározott vállalatra utaló árunév, illetve egy bizonyos meghatározott vállalatra utaló vezérszó általánosan ismert. E névnek a cég 6zövcgében történő kiemelése, az áru származására utaló jel­leget csak fokozza. — Éppen ezen oknál fogva — a Jury nézete szerint — a („Meinl") névnek a cég szövegéből történő ki­emelése, illetve annak attól esetleg függetlenül való alkal­mazása a vevőközönséget az áru származása, avagy az árut előállító, illetve íorgalombahozó cég felől tévedésbe ejteni nem alkalmas. — Ugyanez a meghatározás vonatkozik más, hasonlóképpen gazdasági erővel bíró (védjegy — „Kocstlin") megnevezésre is és így a két névnek együttes alkalmazása „Meinl"-kávé „Koestlin"-teasütemények — a Jury nézete szerint — a versenytörvény rendelkezései szempontjából ki­fogás alá nem eshet. (J. 22.816—1928.) A bíróság ítéletével nem csupán arra kötelezheti a név, illetve cégbirtokost, hogy bizonyos nevet, cégtoldatot, vezér­szót hagyjon el, hanem, hogy például minő vezérszóval hasz­nálja a cégszövegét. Ha vezérszó nem volna bevezethető (pld. már van hasonló vezérsziK , úgy a kir. tvszék végzéssel fel­hívja a cégbirtokost, hogy más vezérszó bejegyzését kérel­mezze. Amenyiben a versenytárs e felhívásnak nem tesz eleget, úgy a bíróság a jogerős ítélet rendelkezésének akként tesz eleget, hogy az ítéletben előírt cégszöveg elé helyezi a tulaj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom