Iparjogi szemle, 1928 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1928 / 9-10. szám - A kollektív védjegyek a magyar ipar szolgálatában. Állami garanciajegyek

IPARJOGI SZEMLE 35 105. Vagyoni felelősség. (Alkalmazott helyváltozását közölheti a közönséggel.) Egy konkrét peres ügyben a bpesti kir. tszék I. r. alperes vagyoni felelősségét nem találta megállapíthatónak, mert az általa szétküldött és a keresethez A) alatt csatolt levél csupán azon tényt tartalmazza, hogy I. r. alperes felperes szolgálatából kilépett és II. r. alperesnél folytatja működését, tehát a sérelmezett levél csupán a való tény közlésére szorítkozik, nem tartalmaz olyan adatot, amely a volt munkaadó (felperes) hitelét vagy jó hírnevét veszélyeztené, vaigy hitelképességét csökkentené, miért is felperest kártérítési keresetével I. r. alperessel szemben is el kellett utasítani, mert nincsen olyan jogszabály, amely az alkalmazottnak megtiltaná, hogy bárldvel is ne közölhesse akár szóval, akár írásban, levél útján, hogy már nem régi munkaadójú mii dolgozik, hanem más munkaadónál vállalt alkalmazást, mert fontos anyagi és erkölcsi érdeke fűződhetik ahoz, hogy munkahelyének változásáról tudomást szerezhessenek. (Bp. kir. tvszék 13. P. 32.576/1928.) 106. Versenytárs fogalma. (Alkalmazott üzleti versenye.) A bpesti kir. tsaók alperesek beismerés'e alapján tényként állapította meg, hogy I. r. alperes II. r. alperesnél 1928 január 1. óta van alkalmazásban, üzletvezetőnői, illetve szabásznői minőségben, hogy ezen alkalmaztatásának ideje alatt küldte el I. r. alperes a keresethez A) •/. alatt csatolt újabb munkaadójához irányító leveleit ismerőseinek, s ezek közt felperes megrendelőinek is, végül, hogy II. r. alperesnek tudomása volt ezen körlevelek szétküldéséről és azt nem ellenezte. — A kir. törvényszék mindenekelőtt vizsgálat tárgyává tette, hogy alperesek felperesnek versenytársai-e. A versenytörvény 30. §-ára tekintettel csupán //. r. alperesnek állapította meg versenytársi minőségét, míg I. r. alperest illetőleg úgy találta, hogy ez nem versenytársa felperesnek, mert I. r. alperes saját számlájára nem fejt ki üzleti tevékenységet, önállóan ipart nem folytat, s a megállapított tényállás szerint II. r. alperes alkalmazottja. Minthogy az alkalmazott üzleti versenyt nem folytathat, tehát a körlevél szétküldésének abbanhagy ás ár a I. r. alperes nem kötelezhető. (Bp. kir. tvszék 13. P. 32.576/1928.) 107. A kért áru helyett idegen áru kiszolgáltatása. (A vásárlási jegyzék nem esik a számla tekintete alá.) A bpesti kir. törvényszék arra való tekintettel, hogy alperes az üzletében megjelent vevőnek kifejezetten megmondotta, hogy kimérve csak T... árut adhat, még valósága esetén is közömbösnek tartotta azt, hogy alperes a jegyzéket S. .. árunév beírása dacára szaldirozta. Különben is a vásárlási jegyzékei,- nem esnek oly számla tekintete alá, amelyek az áruk minőségének megjelölésére szolgálnak és az ilyen jegyzéket a vásárlási összeg igazolására szokták kiállítani. Minthogy tehát alperes részéről a szándékosság, s így a versenytörvénybe ütköző cselekmény nem forgott fenn, ezért felperest keresetével elutasította. (Az ítélet indokolását az érdekeltség nem osztja. A vásárlási jegyzék kiadása az áruszolgáltatással kapcsolatban számla erejével hathat.) (Bp. kir. tvszék. 13. P. 31.851/1928.) 108. Abbanhagyási Igény nélkül kártérítés sem kérhető. A kártérítési kötelezettség a tisztességtelen verseny magánjogi szankciója, amely az ábbanhagyásra irányuló kötelezettség mellé lép, mint annak járuléka. Ha tehát a felperes az abbanhagyás iránt nem támaszt keresetet, a kártérítés megítélését sem kívánhatja. Ha a bíróság az abbanhagyási kötelezettség megállapítása és az ismétléstől való eltiltás nélkül kártérítést állapított volna meg, a sértettnek állandó keresetforrást biztosított volna a törvénysértő magatartásból, tehát felperest keresetével el kellett utasítani. (Bp. kir. tvszék 13. P. 42.705/1927.) 109. „Seffer Antal" sportcéggel szemben „Schaffer Miksa" divatárukereskedésnek „Schafer-cég" alatt sportcikkeknek hirdetése a Tvt. 8. §-ába ütköző tv. A tvt. 8. §-a tiltja az oly céghasználatot, melynek révén valamely vállalatot, azonos vagy hasonló hangzású nevet vagy céget jogosan használó más versenyvállalattal össze lehet téveszteni. Az irányadó meg sem támadott tényállás szerint a felperes cége Seffer Antal kötéláru, tornaszer- és sportcikkek készítésével foglalkozó kereskedőkónt van bejegyezve, az alperes cége pedig Scháfer Miksa divat- és rövidárukereskedőként. Ebből okszerűen következik, hogy a cégnek a bejegyzéstől eltérően, pusztán a hasonló hangzású vezetéknév feltüntetésével, hasonló üzletkör hirdetésével kapcsolatban való használata a két cég összetévesztésére ad alkalmat, miért is az alperesnek aa az eljárása, hogy a felperes üzletkörébe tartozó torna- és atlétikai felszereléseket hirdet a bejegyzéstől eltérő, csonka „Schafercég" alatt: nyilvánvalóan a tvt. 8. §-ába ütköző tisztességtelen versenynek minősül. Ily céghasználattól és ilyen tartalmú hirdetésektől, tehát a tvt. 8. és L §-ai értelmében jogszabálysértés nélkül volt az alperes, az összetéveszthetőségük folytán érdekelt versenyvállalat keresete folytán eltiltható. (Kúria P. IV. 7799/1927. sz, a, 1928 március 25-én.) 110. „A la" kitétel eredeti védjegyes árunévvel szemben megtévesztő (Bp. kir. tszék 13. P. 36.898/1928.) 111. „Cabinet" szabad áru-név. Vitás ügyből kifolyólag a Bpesti Keresk. és Iparkam. szakkörökből beszerzett értesülése alapján megállapítja, hogy a „Cabinet" (Kabinet) elnevezés szesz- (sör-, likőr-, pezsgő-, pálinka-) árukkal kapcsolatban általánosan használt árumegnevezés, amely tehát egy üzletember javára kizárólagos használati joggal (védjegyként) le nem foglalható. (Bpkam. — 1928.) 112. Hitelrontás. Felperes keresetében panaszolja, hogy az alperesi céggel évekig üzleti összeköttetésben állott és jóllehet a felperes 1926. évi március 26-án tartozását kiegyen lítette, az alperes mégis 1926. évi április 26. napjára árverést tüzetett ki a felperes ellen, s így hitelét rontotta. Abban a kérdésben, vájjon az alperes a végrehajtás megszüntetésének elmulasztása által az 1923. évi V. tc. 13. §-a szerinti hírnóvés hitelrontást elkövette volna, a kir. tvszéknek az a jogi álláspontja, hogy midőn felperes fizetési késedelme szolgáltatott okot a végrehajtási eljárásra, s midőn a bírói gyakorlat a kielégítési végrehajtás foganatosítását kereskedővei szemben a fizetések megszüntetésével egyenértékűnek állapítja meg, s midőn a csődtörvény 248. §-a a fizetések megszüntetéséhez kereskedővel szemben szigorú következményeket fűz — a felperes nem veheti igénybe az alperes panaszolt mulasztásából folyólag a versenytörvény védelmét. (Bp. kir. tvszék. 13. P. 39.009/1927.) 114. Hasonló védjegyek. Az alább bemutatott védjegyek összbenyomása hasonló lóvén, a keresk. min. a megtévesztő hasonlóságot megállapítja. ff \%i \ kiválog«tou árpa ; W#' J8L^S/íKatharin MalataK/^M Az a körülmény, hogy u. versenytárs a védjegyében a saját cégét, avagy a fomotivumának a megnevezését, mint eltérő ábrázolást (,,Sct. Katliarina") külön kiemeli, a megtévesztő hasonlóság fenforgását nem befolyásolja. Ugyancsak megtévesztő módon hasonlóak a, „kecske" állat képét és a „Huttcr", illetve „Mutter" nevét feltüntető védjegyek. KEC5KE /^OStíSZBPPBN, A szembenálló védjegyek szappanáruba préselve hasonló összbenyomást adnak. A nevek azonos fonétikai és grafikai hatásúak. 113. „Ingyen" reklámszó, mint megtévesztésre alkalmas eszköz. A perbeli tényállás szerint alperes a 30—35 filléres csomagolási és hirdetési díj ellenében hirdetett kötet helyett ingyen-jegyet küldött a szelvénybeküldőknek. A hirdetésben „ingyen" jelszó alatt elsősorban díszkiadást ajánlott rendes áron, kiemelve annak előnyeit, és csak másodsorban a bekötetlen kiadást, azonban sorozatonként már csomagolási, hir-