Iparjogi szemle, 1928 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1928 / 8. szám

XXII. évfolyam Megjelenik minden hó 1-én, lint a „MAGYAR GYÁRIPAR" rendes melléklete Jury IPARJOGI SZEMLE 8. szám .IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET' taaai tagsági járulékul kapják Jury Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉjS KIADÓHIVATAL ; BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49. TELEFON: AUT. 264-03, 123-18 Szerkesztik: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR J Nagy Ferenc Az eszmei javak ügyének nagy halottja van: legelső zászlóvivője, Nagy Ferenc, aki elsőnek bontotta ki és a patriarchális kor határán is mindvégig fennen lobogtatta az Iparjogvédelmi Egyesület zászlaját, örökre eltávozott! A kommerciális irányú, egész jogrendszert felölelő, szélesebbkörü feladatai dacára húsz esztendőn át intenzív részt vett mozgalmaink irányításában és az Iparjogvédelmi Egyesület 20 éves jubiláris közgyűlésén — 1926 decemberében — az eszmei tulajdon átfogó kultúrális és etikai jelentőségét mélyen átérezve, tett ünnepélyes tanúságot ezen meggyőződése mellett. A ma élő jogászgeneráció kötelessógtudástól ihletett tanárának, az európai műveltségű jogtudósnak érdemeit mások és más helyütt méltatják. Mi azt a vezért gyászoljuk, aki egymaga egész tábort jelentett és akinek puszta neve és hívó szava egész tábort — bár kisded, de küzdelemre hivatott, lelkes tábort — teremtett maga körül. Azok részére, akik a jelen légkörében nevelkedtek, hiányzik a mérővessző Nagy Ferenc ezen vállalkozásának kellő megítélésére. Hiszen Nagy Ferenc már a század elején kiváló dísze volt a jogi karnak, mint nagynevű jogtanár és mint volt kereskedelemügyi államtitkár csakugyan nem nyerhetett semmit, de igenis veszíthetett azáltal, hogy olyan ügynek kölcsönzi nevét, mely a zátonyrajutás veszélyének volt kitéve. Pedig ez a veszély nagyon is imminens volt, mert az „eszmei javak" ügye iránt sem érzék, sem érdeklődés nem volt meg az országban, sőt a jogélet ezen ágát még a praktikus jogászság is úgyszólván csodabogárnak nézte. Egyesületbe tömöríteni gyárosokat, kereskedőket, bírákat, ügyvédeket, mérnököket, stb. kizárólag azzal a céllal, hogy az ..eszmei javak" oltalmát magasabb nívóra emelni segítsenek: valósággal különcködés jellegével bírt és az embert a legtöbb oldalról valóban csak egy szánalmas, vagy gúnyos mosoly veszélyének tette ki. Azzal, hogy Nagy Ferenc felismerte — éppen kereskedelmi és ipari hátramaradottságunk mellett — a jogrendben eddig hamupipőke sorsra juttatott, ennek a jogtárgynak nagy gazdasági és kultúrális horderejét; azzal, hogy nevét, érdeklődését és bölcs közremunkálását kölcsönözte ennek a lekicsinylett vállalkozásnak: elévülhetetlen érdemet szerzett a jogélet ezen ágának megalapozása és stabilizálása körül. Jóleső örömmel és nemes elégtétellel látta az eszme mozgalmát fejlődni és erőrekapni; a véghezvitt nagy munka önérzetével vetett a 20 éves határkőnél mindnyájunk számára emlékezetes visszapillantást az elért eredményekre. Most megmondhatjuk, hogy akkor megvolt benne az előérzet, hogy a sors már nem hosszú időt engedett neki a további alkotásra. Miként a Magyar Jogászegyletben, melynek vezetését a legnehezebb időkben valóban contre coeur, csupán az ügy érdekében kényszerű áldozatkészségből, tartotta meg, úgy az Iparjogvédelmi Egyesület élén is csak azzal az érvvel sikerült őt mégis megtartani, hogy az ő neve és egyénisége pótolhatatlan címerpajzsa törekvéseinknek. A cyclopi termetű, nemes és jóságos arcú, ősz, öreg úrtól most örökre búc?úzunk. de azt a szellemet, amelyet az ő Tíivételes egyénisége képviselt, marasztaljuk itt közöttünk, őrizzük meg szívünkben híven és adjuk át a későbbi generációknak is a hálás nagyrabecsülés és elismerés pálmájaként! A magyar jogrendszer ama tisztes csarnokában, amely az eszmei javak oltalmát viseli díszes címfelirat gyanánt, örök emléktáblán arany betűkkel marad bevésve Nagy Ferenc emlékezete. Dr. Fazekas Oszkár. SZEMÉLYI HÍREK Dr. Schuster Rudolf, a m. kir. Szabadalmi Felsőbíróság elnökének nyugalombavonulása alkalmából a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a távozó elnökhöz, a kamara levelező tagjához a következő levelet intézte: A Magyar Kir. Szabadalmi Felsőbírósági elnöki székéből történt távozása alkalmával a kamara a maga részéről is őszinte elismeréssel és nagyrabecsüléssel emlékezik meg Méltóságodnak kiváló működéséről, amelyhez annyi értékes siker, oly sok elismerés és szeretet fűződik. Méltóságod személyében a kamara nem csupán a kiváló, nagytudású jogászt tiszteli és nagyrabecsüli, hanem a kamarának őszinte barátját, aki ismételten kifejezést adott a kereskedelem és ipar iránt érzett kitüntető szeretetének és nagyrabecsülésének, amely oly erősen és oly jótékony hatással nyilatkozott meg a tisztességtelen versenyről szóló törvény Juryjének és Választott Bíróságának életrehivásában és ez intézménynek működésében. A kamara megtiszteltetésnek venné, ha Méltóságod kiváló szaktudását és széleskörű tapasztalatait továbbra i$ ez intézmény szolgálatába állítaná. Szabadjon ez alkalommal külön kiemelnünk, hogy a kamara Méltóságodnak a Jurytagok sorába történő beválasztásával nem csupán ezen testület erkölcsi erejét kívánja fokozni, hanem egyúttal Méltóságodnak a Jury és a kamarai Választott Bíróságok intézményének törvényes szabályozása körül kifejtett eredményes tevékenységeért hálájának és elismerésének kíván kifejezést adni. Pompéry Elemér, a m. kir. Szabadalmi Bíróság elnökének nyugalomba vonulása alkalmából a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a következő levélben búcsúzott a Szabadalmi Bíróság elnökétől: A kamara Méltóságodnak a Szabadalmi Bíróság elnöki székéből való távozása alkalmával igaz nagyrabecsülésének és tiszteletének ad kifejezést, amellyel Méltóságod személye és munkássága iránt mindenkor viseltetett. Különösen ki kell emelnünk, hogy Méltóságod elnöksége alatt az iparjogvédelem terén a kereskedelem és ipar érdekei a legmesszebbmenő mértékben kielégítést nyertek. Nem mulaszthatjuk el reámutatni itt arra, hogy Méltóságod megértő és nagyfontosságú munkássága tette lehetővé, hogy a Szabadalmi Bíróság vezető férfiai a kamarai Választott Bíróság működésébe bevonattak, miáltal a versenytörvény nemcsak jogi, hanem gyakorlati alkalmazása is minden szempontból üdvösen érvényesült. Külön is meg kell említenünk Méltóságodnak az adminisztráció terén tett számos gyakorlati intézkedését, mely főleg a védjegylajstromozások körüli tájékozódást nagy mértékben megkönnyítette. Azon reményben, hogy az a barátságos együttműködés a kamara és a Szabadalmi Bíróság között, melynek Méltóságod határozott irányt adott, a jövőben is változatlan marad, a kamara arra kéri Méltóságodat, hogy hivatali tevékenységétől való visszavonulása után is hathatósan támogassa kamaránkat az iparjogvédelmi ügy fellendítéseért folytatott munkájában. Dr. Schilling Zoltán, a m. kir. Szabadalmi Bíróság elnökének beiktatása. A beiktatás alkalmával a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Schilling Zoltán elnökhöz a következő levelet intézte: „A tisztelettel alulírott kamara meleg szeretettel és mély tisztelettel köszönti Méltóságodat a Magy. Kir. Szabadalmi Bíróság elnöki székének elfoglalása alkalmával. Szabadjon egyidejűleg ama reményünknek kifejezést adni, hogy az a bensőségteljes viszony, az a közvetlen megértés és a hatásköröket minden tekintetben kölcsönösen kiegészítő együtt működés, amely a múltban oly hathatósan szolgálta az iparjogvédelem ügyét, a jövőben kihatásaiban csak erősödni, fokozódni fog. A kamara, amidőn a maga részéről őszinte tiszteletének és nagyrabecsülésének ad kifejezést, egyúttal a legmesszebbmenő támogatásáról biztosítja Méltóságodat".