Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 2. szám - A chemiai termékek (vegyületek) szabadalmazhatóságának kérdéséhez

8 IPARJOGI SZEMLE álláspontot Foglalja el: A Választott Bíróság a magasabb fizetés ígéretében, az alkalmaztatás végett megjelenő versenytárs alkalmazottaival való tárgyalás tényében még nem lát az üzleti tisztességbe ütköző eljárást. A tisztességes üzleti versenybe ütköző alkalmazottesábítás tényálladéki elemét nem az adja meg, bogy a versenytárs bármily magas fizetés ígérete mellett tárgyal a nála önként jelentkező alkalmazottal, banem az, hogy az alkalmazott jelentkezése a versenytárstól kiinduló kezdeményezés, hívás, felszólítás alapján történik. Amennyiben tehát a bírói eljárás során bebizonyítást nyer, hogy az alkalmazott nem hívásra, hanem önkénl jelentkezeti szolgálatra, a/, alkalmazott jelentkezésének bármily formája a csábítás tényállailékának megállapítására alkalmasként el nem fogadható. (Bokám. Vál. Bír. —1926.) 8. „Csakis a legszükségesebb szükségletét fedezze, mert rövidesen visszamegyek áraimmal". Alperes hirdetésében azzal a figyelmeztetéssel fordul a közönséghez, hogy „áraira! rövidesen visszamegy és ezért mindenkinél: tanácsul ja, hogy ezidöszerini csakis a legszükségesebb szükségletéi fedezze". A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Választott Bírósága a hirdetésnek ezt a formáját helyteleníti. „Világos tükörképét adja, úgymond, az alperes hirdetési módjának". (Bpkam. Vál. Bír. 1926.) 9. Az üzleti titok törvényes oltalma. Az üzleti és gyártási titkol a tisztességtelen versenyről szóló törvény törvényes oltalomba részesíti. Ez n törvényes oltalom kiterjed az oly újításokra is, amelyek egyébként szabadalmi oltalmat nem élveznek, illetve szabadalmi oltalom alá sem helyezhetők. Az üzleti életben ezeket az újításokat, ezeket az ötleteket kolumbus tojásnak szoktak nevezni. A Kamarai Választott Bíróság egy konkrét peres ügyből kifolyólag, annak dacára, hogy a szakértői vélemények a versenytárs újításait lényegteleneknek minősítették, azok legteljesebb törvényes oltalmát állapította meg. Az indokolás szerint bármily csekély átalakítás és módosítás, amennyiben az a gép használhatóságát és teljesítőképességét bármily csekély mértékben is okozza, számot tarthat arra, hogy üzleti titoknak minősíttessék, amennyiben a legcsekélyebb átalakítás is, ha bármily kevés értékkel bír a gép jobb munkaképessége tekintetében, a felfedezőnek olyan üzleti eredményt biztosíthat, amely reánézve jelentőséggel bírhat. E felfogásnak megfelelően, a választott bíróság megállapította, hogy a felperes által eszközölt lényegtelen módosítások és átalakítások is, a felperes üzemi (gyártási) titkainak tekintendők. A bíróság indokolásából mint érdekeset kiemeljük meg, hogy a választott birccig az üzleti titok fenforgását éppen abban a körülményben látta beigazoltnak, hogy az alperes által felfogadott alkalmazott, aki megelőzőleg a felperesi versenyvállalatnál teljesített szolgálatot, az alperesi vállalatnál felperesnek ezeket a „lényegtelen" újításait az alperesi gyárban alkalmazta. (Bpkam. Vál. Bír. 1926.) 10. A használt cégnek (toldatnak) a valóságnak meg kell felelnie. Nem vehető figyelembe alperesnek az a védekezése, hogy ö cégjegyzékbe bevezetett szöveggel köteles cégét jegyezni és feltüntetni, inert az 1923. évi V. te. alkalmazásának szempontjából csak az lényeges, hogy a használt cég vagy cím és a híresztelt adatok a valóságnak megfelelnek-e és illetve való ténybeli körülményeken alapulnak-e vagy sem. (Bpkam. Vál. Bír. 51.804—1926.) 11. Eltérő csomagolás és az előállító nevének a feltüntetése nem gyöngíti a védjegyek különbeni hasonlóságát. Felperes 1916. év augusztus hó 5-én 31.662. sz. alatt „Szit" szóvédjegyet lajstromoztatott be kávékészítmény, kávépótlék, kávékivonat, kávékonzerv, pótkávé árukra, míg alperes 1917. év szeptember hó 17-én a szegedi kereskedelmi és iparkamaránál 461. sz. alatt „Udvarhelyi-féle Szik kávé" szóvédjegyet lajstromoztatott be kávépótló árura. A lajstromozott szavak, a védetni kívánt áruk összehasonlítása arra az eredményre vezet, így szól a keresk. min. határozata, hogy az alperesi védjegy és a felperes korábbi védjegye között a hasonlósúg megvan és így a forgalomban a megtévesztés lehetősége ez alapon fenforog és ennek megfelelően az alperesi védjegy törlendő. Ezzel a megállapítással szemben nem vehető figyelembe az alperes által felhozott ama védekezés, hogy áruját a felperesi csomagolástól teljesen eltérő csomagolásban, „Udvarhelyi Szik kávépótlója" címen hozza forgalomba, mert a védjegyek mindig csak abban az alakban hasonlíthatók össze, amely alakban azok a lajstromba bejegyeztettek, ez alapon pedig a hasonlóság mint előbb már megállapíttatott, megvan. A határozat mellőzi továbbá az alperes által felhozott ama állítása tekintetében kívánt bizonyítást, hogy cikkét a forgalomba hozott elnevezés alatt előbb gyártotta és hozta forgalomba, mint ahogy a felperes védjegyét belajstromoztatta, mert alperes a felperesi védjegy belajstromoztatása után akár gyakorlatlanság, akár pedig egyéb okból elmulasztotta figyelembevenni az 1925. évi XLI. tc. 4. §-ának ama rendelkezését, hogy az ezen szakasz alapján védjegytörlését célzó kereset legkésőbb a védjegy belajstromozásától számított két év alatt nyújtandó be. Mérsékelt perköltség. A keresk. min. alperesi csak mérsékelt (egymillió korona) perköltség viselésérc kötelezi azért, mert a per tárgyává tett védjeggyel ellátott árujának forgalombahozatalakor jóhiszemeiin gondolta, hogy felperest védjegyének kizárólagos használatában nem fogja zavarni, másrészt inert felperes anélkül terelte az ügyet peres útra, hogy alperest a kereset benyújtása előtt védjegyének törlésére peren kívül felhívta volna. (K. M. 717-1926.) 12. Az agár és a dogg (kutyafej) nem hasonló. Nem vitás a peres felek között, hogy felperes a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1923. év március hó 24-én „mindennemű cérnák és fonalak" védelmére 45.455. sz. a. kis fekete körben, profilban, fekete színben, kis agár-fej ábrát lajstromoztatott; hogy alperes 1921. év július hó 21-én többek között „textiláre.k" védelmére kék alapon e,n face egy tiogg-fejel — a két füle között „Dogg" felirattal — lajstromoztatott be. A nem vitás tényállás figyelemibevételével ezek után egyedül az bírálandó | el, hogy a felperesi és az alperesi védjegyek összeléveszthei tők-e? A lajstromozott ábrák i összehasonlítása után a keresk. min. megállapítja, hogy a szembenálló védjegyek tekintetében a hasonlóság és így a forgalomban a megtévesztés lehetősége, illetve az, hogy a két védjegy közötti különbség a közönséges vevő által csak különös figyelem mellett volna észrevehető, nem forog fenn. A felperes által kis fekete körben, profilban, fekete színben alkalmazott kis agárfej ábra és az alperes állal kék alapon alkalmazott doffg-fej en íace a két füle között a „Dogg" felirattal, oly két különböző védjegyáhrát mutatnak, hogy még az esetben is, ha az alperesi dogg ábra fölött nem volna a „Dogg" felirat alkalmazva, a már vázolt ábrák különbözősége kizárja, hogy a két védjegy kjzatti különösig a közönséges \svő által csak külcncc figyelem mellett volna észrevehető, mert a dogg és agár közötti különbség a vevőközönség legszélesebb rétegeiben is annyira ismeretes, hogy az előbb említett ábrákkal forgalomba hozott ha.-onlónemü áruk esetén is, a nagytömeg a védjegyekben külön-külön oly megkülönböztető jelvényt fog látni, melyek a hasonlóságot és így az összetéveszthetőséget nemcsak kizárják, hanem azokat más hasonló áruktól való megkülönböztetésre nagyon is alkalmassá teszik. (K. M. 176— 1926.) 13. .Szabott árak". A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Zsűrije megállapítja, hogy az a versenytárs, aki üzletének kirakatában, avagy bármely más feltűnő helyen ,,szabott álakat" hirdet és e hirdetmények dacára az árun feltüntetett avagy a vevőnek bemondott árból enged, hacsak bizonyos százaléknyi árengedményre már előzőleg kötelezettséget nem vállalt: tisztességtelen versenyt folytat. 14. A védjegyes áruk fokozottabb védelme. (A védjegyesáruk dobozainak jogosulatlan felhasználása.) A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Zsűrije legutóbbi ülésében a védjegyes arukkal fizott visszaélésekkel foglalkozott. A Zsűri megállapítja, hogy erélyes fellépése folytán a védjegyes áruk csomagolásainak utánzatai lassanként eltűntek a zugforgalomból. Sajnos azonban csak látszólag, mert a Zsűrihez beérkezett panaszok szerint egy egészen áj formájában jelentkezik és pedig úgy, bogy a versenytárs a védjegyes áruk reklámdobozaiban n saját, illetve idegen vállalatok állal készített árukat mér ki. A Zsűri az ily üzleti eljárásban az inteti tisztességbe ütköző magatartásnak egyik tudatos, tehát büntetendő megnyilvánulását látja és így ez ellen a legszigorúbb megtorlást követeli. Hasonló értelemben döntött a védjegyes áru átadjusztált dobozainak meg nem engedeti felhasználása kérdésében. Itt a versenytárs a védjegyes áru dobozait, tartályait, amelyeken a védjegyek a dobozokon, üvegeken, tartályokon stb. beedzve a ragu beprésel re rannak feltüntetve, egyszerűen átvignettázza, átragasztja. A forgalmi életben azután ezek az átragasztott .vignetták a tartályról, az üvegről könnyen leválhatnak és így a fogyasztóközönség abban a hitben lehet, hogy az eredeti védjegyes árut kapta kézhez. A Zsűri egyértelmüleg kimondotta, hogy az. a viszonteladó, illetve versenytárs, aki a védjegyes áru üvegével, tartályával stb. elválaszthatatlanul ellátott (bepréselt, beégetett stb.) védjegyet, cégnevet, nevet indokolt komoly kényszerítő okok fenforgása nélkül iizletszerűleg, árukimérés céljából, tehát versenyző célzattal a maga javára felhasznál, tisztességtelen eersenyt folytat. (Bpkam. Zsűri 1926.) Ujságüzem Rt. Budapest VIII., Rökk Szilárd ucca 9. Üzemvezető: Puskás István