Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 2. szám - A chemiai termékek (vegyületek) szabadalmazhatóságának kérdéséhez

6 IPARJOGI SZEMLE Egyesületi élet Nagy Ferenc dr. V. b. t. t., a felsőház tagja. Nagy Ferenc dr.-l, egyesületünknek megalakulása óta diszelnökét, Egyesületünk mély tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszönti abból az alkalomból, hogy a jogászvilág előkelő reprezentánsai őt az országgyűlés felsőházának tagjává választották Nekünk, mint jogászoknak és technikusoknak, másfelől pedig mint gyárosoknak, termelőknek, kereskedőknek é- iparosoknak, akik tehát együttesen a gyakorlati életet, az üzleti világot képviseljük a szellemi javak oltalma terén, a kiváló érdemek nagyrabecsülése mellett a mély tisztelet és őszinte szeretet hangján kell üdvözölnünk díszelnökünket, akinek bizony megadatott, hogy elmondhatja önmagáról azt, amit éhben az életben olyan nagyon kevesen: hogy aki szép. nemes és tisztes feladatának él, aki szívét, és lelkét annak az ügynek szenteli, amelynek szolgálatában áll, annak dicső pályafutását nemcsak rövidéletű sikerek, de ennél jóval több. ennél valami magasztosabb, a jogász- és műszaki világ, nemkülönben a kereskedő- és iparostársadalom őszinte tisztelete és nagyrabecsülése kíséri. Bennünket pedig, az Iparjogvédelmi Egyi sületet, ezenfelül lelkes öröm és büszkeség tölt el. Szerzői-jogi osztályunk megalakulása. Szerzői-jogi osztályunk, amely eddig mint külön osztály nem szerepelt, Ranschbitrg Viktor elnök és Szalui Emil dr. társelnök vezetésével megkezdette működését. Az osztály működéséről ez év február első felében tart beszámolót, amelynek keretén belül Szálai Emil dr. a szerzői-jog aktuális kérdéseiről tart előadást. Szerzői-jogi osztályunk az eszmei javak hatályos védelme körül érdekelt vállalatokat és művészeket (írókat) is az osztály keretébe kívánja vonni, hogy az egyesülés adta fokozottabb erőt, az érdekeltséget érzékenyen érintő kérdések és sürgős reformok egészséges megoldásának szolgálatába állíthassa. A tömeges és gyors vásárlásra való ingerlés jogi szabályozásának a kérdése szerepel az üzleti-versenyügyi szakosztályunk legközelebbi teljes ülésének napirendjén. A kérdés, hogy vájjon a tisztességtelen verseny megfékezésére a versenytársak rendelkezésére álló egyéb korlátozások mellett van-e értelme a végeladások és a tömeg'es és gyors vásárlásra ingerlő egyéb eljái'ási módozatok megrendszabályozásának. Más szóval fölösleges-e az ipartörvény 51. $-a és a tisztességtelen versenyről szóló 1923. V. törvénynek ezzel kapcsolatos 29. szakasza. Az igazmondás biztosítása és ellenőrzésének megkönynyítése végett a kereskedő és iparos körökben mind általánosabb a felfogás, hogy törvényben kellene kötelezővé tenni, hogy a hirdetés, mely a leszállított áron való árusítást jelzi vagy sejteti, megjelölje az árleszállítás alkalmi okát, továbbá meg kellene adni a lehetőségét annak, hogy az árleszállítás évad-vég címén csak a kamatul; meghallgatása után, helyhatóságilag megállapított időben legyen hirdethető. Modern és ízléses reklámeszközöket. Nagyobb hirdetővállalataink részéről előterjesztett panaszok alapján beadvánnyal fordultunk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához, amelyben a Fővárosi Hirdető Vállalat által kibocsájtott díjszabások revízióját, továbbá megfelelő számú reklámeszközöknek a hirdető érdekeltség rendelkezésére való bocsájtását sürgetjük. A Kamara e kérdésben az érdekeltek bevonásával ankétot tart, amelyre egyesületünk is meghívást nyert. Magyar áruk külföldi mezben. A Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének panasza alapján a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara zsűrije behatóan foglalkozott a külföldi cégek nevével és telephelyével ellátott,- részben itt gyártott, avagy itt bejegyzett áruk származási-hely megjelölésének a kérdésével. A zsűri tagok között, a vitás kérdésben egyértelmű álláspont nem alakult ki és a kérdés végleges rendezése előtt a Kamara az érdekképviseletekhez fordult tájékoztató szakvélemény végett. Ilyirányú megkeresés érkezett Egyesületül] kh::;; is. amel> ( t";>l::ttc érdekes »•; a niagy ír gyáripart a legközelebbről érintő kérdésben verseny-ügyi szakosztályának a legközelebbi teljes ülésében fog állást foglalni. A védjegytulajdonosok országos szervezkedése az Iparjogvédelmi Egyesületben. A védjegyes áruk fix árának kérdésével, illetve e mozgalom kellő előkészítése céljából Védjegyjogi szakosztályunk külön ülésben kíván foglalkozni. A mozgalmat, amely a legközvetlenebbül a védjegytulajdonosok és a védjegyes áruk fix ára körül különösen érdekelt, szolid'viszonteladók köréből indult ki, a kereskedő- és iparos-világ élénk érdeklődé-sel kíséri. A teljes ülés keretében Dr. Urbach Lajos, budapesti ügyvéd, aki már évekkel ezelőtt a külföldi védjegytulajdonosok megkeresésére, a magyar érdekeltség körében az akció sikere érdekében ismételten úgy itthon, mint a külföldön is szakelőadásokat tartott, eddigi eljárásának eredményéről előadás keretében számol be. A gyűlésen, amelynek idejéről tagjainkat külön meghívó útján értesítjük, nem csupán az Egyesület tagjait, hanem minden érdeklődőt szívesen látunk. Az előadást vita követi. Csókics Henrik t. Egyesületünket mélygyász érte Csókics Henrik elnökségi tagunk elhalálozásával. Egyesületünknek alapítása óta lelkes és szorgalmas tagja volt, akit úgy jogásztagjaink, mint kereskedő és iparos társai különös szeretette] és nagyrabecsüléssel tiszteltek. Mintaképe volt a becsületes kereskedőnek, akit egyenes, puritán jelleméért keres kedő társai előszeretettel jelöltek választott bírájukul. Mint zsűritag és választott bíró mindenkor az ügyet szolgálta és sohasem volt tekintettel a peres fél magánérdekeire. Az igazságot kereste, és a kereskedői etikát igyekezett Szilárd jellemére! diadalra juttatni, igen gyakran az öt jelölő peres tói magánérdekeivel szemben. Az üzleti tisztességnek ragyogó megtestesítője volt, akiknek tiszta emlékét szeretettel és kegyelettel őrizzük. A Kamarai Választott Bíróság működése. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarai Választott Bíróság évi jelentésű szerint a Kamarai Választott Bíróság és a Zsűri az 1926. évben 455 peres ügyet, illetve panaszt tárgyalt. Az érdekeltség részéről beadott panaszok közül 142 reklámszédelgés, 56 hamis származási jegy, 84 bitorlás és utánzás, 66 hírnév, hitelrontás, 56 hólabdaszerződés, 19 üzleti titok elárulása, 8 üzleti vesztegetés, végül 4 jogosulatlan végeladás ellen irányult. A beadott panaszok 24(i esetben békés egyességgel végződtek. Az 1925. évvel szemben, ahol a kamarához beadott peres ügyek illetőleg panaszok száma 271-et tett ki, az 1920. év lényeges emelkedési mutat. A panaszok számának emelkedésétől a Kamara távolról sem következtet az üzleti erkölcsök ellanyhullására, hanem annak okát a megélénkülő vensenyküzdelemben látja, amely végső eredményében a tisztességes kereskedelem és ipar megerősödésére vezet. Iladványi László dr. jubileuma. Hadványi László dr jubileuma alkalmából Egyesületünk nem csupán a kiváló újságírót, hanem Egyesületünknek alapítása óta tevékeny tagját üdvözölte, aki hírlapírói tevékenységével, „Az Üzlet" című lapjával sikerrel szolgálta az iparjogvédelem ügyét, s akiben Egyesületünk mindenkor lelkes és hathatós támaszt talált. .Jubileuma alkalmával Egyesületünk meleg átiratban üdvözölte Radványit és elismeréssel emlékezett meg- értékes hírlapírói tevékenységéről. Ezúttal is szeretettel köszöntjük e lap hasábjain, mint az Iparjogi. Szemlének őszinte barátját és mjunkatársat. A „kereskedelmi tulajdon" kérdésével behatóan foglalkozik Egyesületünk. A kereskedelmi tulajdon alatt értve a bolthelyiségnek azt az értékemelkedését, amelynek alapja a régi bérlő kereskedői tevékenysége, a kereskedői munka, szorgalom és ügyesség, amellyel a kereskedő, iparos a vevőket boltjába szoktatja. A bérlet felmondása esetén tehát az üzlethelyiség értéke, különösen egy másik versenytárs számára oly magasabb értékkel Eog bírni, amelynek értékem •! kedéséből folyó bizonyos jogok a régi bérlővel szemben meg nem tagadhatók. Az opció és kártérítés kérdése vetődik fel itt a régi bérlő javára, amely kérdésnek jogi és gazdasági vonatkozásait kívánja részletesen megvitatni a verseny-ügyi osztály legközelebbi teljes ülése, amelynek előadói tisztét dr. Bcek Salamon vállalta. Joggyakorlat 4. Külföldi alkoholátból Magyarországon készült (befejezett) liköráru: magyar gyártmány. Felperes keresetét arra alapította, hogy alperes 1926. november havában egy francia likőrgyáros-cég Franciaországban gyártott likőráruja palackjaival és felszerelésével azonos palackokban és felszereléssel Budapesten gyártott likőrt hozott forgalomba azzal a különbséggel, hogy a palaokok nyakán alig észrevehető „Magyar Gyártmány" felírású vékony nyakszalagot alkalmazott; minthogy az alperes által forgalomba hozott likőr Budapesten gyártatott és az 1924. évi 107.100. számú pénzügyminiszteri rendelet értelmében égetett szeszes italok csak oly palackokban hozhatók forgalomba, amelyeknek felírása (címkéje) szembetűnő helyen, feltűnően látható írással a gyártó cég teljes cégszövegét, székhelyét, az illető szeszes ital nemét és azt, hogy az áru „Magyar Gyártmány", a főehukén feltűnően ft Itünteti, és minthogy ennek az alperes palackjainak felszerelése nem felel meg és azt a hitet kelti a vásárló közönségben, hogy francia áruról van szó, ennélfogva kérte felperes az alperest ezen tisztességtelen versenybe' ütköző eljárás és ^ likőrnek ilyen palackokban és ilyen felszereléssel való abba tiltó gyására kötelezni. Alperes védekezésében előadja, hogy lényegében a forgalomba hozott szeszes ital francia áru és a szavatos kijelentette, hogy a magyar jelzés megengedésétől a jövőben el is fog térni, mert az nem felel meg az áru minő-