Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 10. szám - Vigyázz utánozzák! Hogyan válasszuk meg védjegyeinket?

36 IPARJOGI SZEMLE Mivel a kozmetikai stb. cikkek kereskedelmi átnevezésüket a tartalmazott hatóanyagból, illetve virágillattól kapják („Uyöngy virág-szappan". ..Ibolya-illat", „Rózsa-krém", „Rezeda", „Mimosa", stb.), önként következik: hogy általában a növények, virágok névéi kozmetikai, gyógyszerészeti, valamint vegyészeti cikkek megjelölésére kizárólagos joggal nem használhatók. -Meg kell még említenünk hogy annak a megítélésénél, vájjon valamely jelvény megkülönböztetésre alkalmas-e vagy sem, figyelembe kell venni az összes ténykörülményeket, különösen a védjegy használatának időtartamát. (1913. évi XII. tc. 3. §•) A vedjegyügyi gyakorlatl)an az itt általánosságban felemlített korlátok a maguk szigorú voltában nem Lgien érvényesülnek. Általánosan tapasztalható a kereskedövilágnak oly szavak belajstromozása iránti törek\vse amelyek bár határozottan nem fejezik ki az áru minőségét, rendeltetését, mégis sejtetik azt. („Aspirin", „I'urgó", „Autipirin", „Kalo tlont", „Eufon", „Odol", „Ódontiue", „Olycit"). Az ,.in", „inum", „if, ,,ol". „gén", „san" stb. bizonyos tekintetben jellegzetes képzők által alkotott szavak azonban („Bornxit", „Rudiogén", „Meutolit", „Ozonif stb) legkevésbé sem tarthatók szereneséseknek nem is szólva az oly — a közforgalom érdekeire fölötte káros — törekvésekről, amelyek az ily jellegzetes képzők variálásával mintegy magát az árunévnek gyökét lefoglalják és másokat ily képzett szavak alkotásától úgyszólván teljésen elütnek. A törvény kizárja a földrajzi' megjelöléseknek árujegyként való használatát is. .Uralt", „Szerénii\ „Frnnz.ösischer .Suhaumwein in Deutschland auf Flaschcn lielullt", „Tiroler Scnso" (nem tiroli árun.) Kétségtelen, hogy teljesen ismeretlen, csupán lexikonok segélyével felkutatható földrajzi megjelölések használata azonban aligha sértheti a forgalom érdeké* s nem tévesztheti meg a vásárlóközönségét oly irányban, mintha az illető áruk onnan származnának. (így egyes áruneinekkol kapcsolatban (tehát nem általában) törvényes oltalmat élveznek á „Jaáina", „Adria", „Riviéra", „Montblanc" stb. stb.) Közbotrányt okozó, vagy közrend ellenes ábrázolatok: „Szent Aulai". ;,Szenl S/i\". szeszesitalokra, közjogellenes eímerábra, hivatalosan megállapított helynév helyett ettől eltérö elnevezés használata (Ofen-Pest). (1890:11. 3. §. 4. p.) A valóságnak, vagy a tényleges üzleti viszonyoknak meg nem felelő és a fogyasztóközönség tévedésbe ejtésére alkalnt/^ts adatok: Idegen származásra utaló valótlan adatok (..Bajor sör" magyar árun), idegen cégek, vagy nevek jogosulatlan használata, az áru mivoltára vonatkozó valótlan használata, az áru mivoltára vonatkozó valótlan adatok, magyar származásra utaló jelzésekkel („Hunyadi", „Ilákóczi", ..Turul") ellátott külföldi áruk. (1890:11. 3. §. 4. p.) Miként azt az ábrás védjegyeknél kifejtettük, úgy a szóvédjegyeknél is általában az emlékezetben könnyen megrögzíthető, az áruval lehetőleg szorosabb kapcsolatban nem álló neve k bi'la jst romov ására törekedjünk. A betűk és számjegyek oltalma. A betű vagy szám, ha csak az általa megjelölendő áru minőségének, fajának stb. megjelölésére a közforgalomban általánosan nem szokásos, kiválóan alkalmas arra, hogy védjegyként szerepeljen, sőt a kereskedelmi forgalomban számos árunemre nézve a betű- és számvédjegy az ábrás és szóvédjeggyel szemben a niugiisabb fejlődési fokot jelenti, amennyiben, mindazokat a tulajdonságokat egyesíti magábm. amelyeket kereskedelmi szempontból minden tekintetben megfelelő védjegytől kívánhatunk: egyszerű, rövid, könnyen megjegyezhető, vagyis — distinktiv. Igazolják ezt a külföldi példák, ahol számos tömegeikken közismert betii- és számvédjegyek vannak forgalomban, amelyek közül nem egy nálunk is közismert és nagy kelendőségü. A jelenleg fennálló gyakorlat a betű- és számjegyeket az ábrás és szóvérjeggyel szemben különleges, súlyosan megszorító elbánásban részesíti, vagyis csak az esetben nyújt törvényes oltalmat, ha a bejegyzést kérő igazolja, hogy az illető árujelzés a forgalomban a bejelentés időpontjában már mint védjegy (egy meghatározott vállalatra utaló árujelzés) ismeretes, vagy egyéb okiad (gralikai megjelenésével) megkülönböztető erővel bír. A betű és számjegy azonban, éppen speciális karakterét (intelligensebb fogyasztóját) tekintve, szűkebbkörű oltalmat élvez. A minőséget, származást és rendeletetést jelző szavak védjegyoltalma. A minőséget, számlázást, illetve rendeltetést jelző >zavak alatt az áru anyagárai összettéelére, helyi származására utaló megnevezéseket értjük, amelyekre, mint ilyenekre természetszerűleg valamennyi vállalkozónak szüksége lehet. Az ily szavaknak egy üzletember javára kizárólagos joggal Ujságüzem Itt. Budapest, VII, Miksa ucca 8. történő lefoglalása tehát Mzérdeke%eaeS volna. Az ily minő ség, helyi származás, illetve rendeltetést jelző jeleiit.ménnyel bíró szavak védjegyoltalom-képességének a megállapításánál tehát kizárólag gazdasági, közérdekű szempontok vizsgálandók, nevezeteset) az a körülmény, vájjon valóban komoly gazdasági érdekek fűződnek ahoz, hogy a kérdéses név használata a köz szabad használatára l'entaríassék. (.Kristály", „lioyal". „Optiina", „Ideál", „Qolditta", „Uuicum'- stb., stb. bizonyos árunemekkel kapcsolatban hatályos védjegyoltalmat élveznek. Szabadjegy. Védjegyoltalomban nem részesíthetők továbbá a sztbad jegyek. Az árujegy a kereskedelmi forgalomban csak akkor tekinthető általánosan szokásosnak, ha több, számszerint meg nem határozható iparos vagy gyáripari termelő által használtatik és ezen körülmény a hazai kereskedelmi körökben általánosan ismeretes. Az a tény, hogy harmadik szemé lyek hosszú időn keersztül zavartalanul, de jogtalanul használják a belajstroiuozolt védjegyet, annak szabad jelzéssé vá lását nr.'g elő nem idézi, még az esetben sem, ha a védjegyet ezáltal bizonyos körökben az áru nevének tekintik. ./ szabad, jelzéséé való lílalakiiliís feltételei: a folytonos, rendszeres, zavartalan, jóhiszemű, általános használat. Szabadjegynek mi nősíttetetl a fenti elvek figyelembevételével: A sas képe egyes áiukategóriában, a nyomdászatban és az áruforgalomban ál (alánosán használatos díszítő moli rumok. (1890. évi 11. te, 3. §. 3. p.) A forgalomban általánosan ismert és keresett védjegy tévesen árunévként szerepelhet ugyan, de azért az még távolról sem szabadjegy. Minden jó védjegy közismertségre törekszik, mind erőteljesebben ki akar emelkedni az áruk tömkelegéből, (Kgy ..új" árut. egy talán cs'ak tisztábban kezelt, csomagolt árut dob a piacra.) Ez az áru azonban már védjegyes áru. A fogyasztó szemében ám lehel árnnév, de a fogyasztóknak ez a felfogása még nem teszi az előtte tévesen árunévként jelentkező megnevezést árunévvé. Az árujegy szabadjegy jellegének a megállapításánál a közvetlen versenytársak szakvéleménye is csak irányadó jelleggel bírhat; A szabadjegy hasznalata azonban még távolról sem jelenti azt, hogy a forgalomban szereplő és közismert védjegyeshez hasonló szabadjegyet, illetve a szabadjegyhez hasonló hangzású szót használhatnánk illetve képezhetnénk. Az oly szabadjegy használata tehát, amely valamely oltalomképes szóhoz megtévesztő módon husonlít. hacsak teljesen eltérő m©gjeleniéei alakban, különleges, jellegzetes színezésben nem jelentkezik, utánzat jellegével bírhat. (így a kávékanna kávé áruval kapcsolatban szabadjegy jellegével bír. A kávéikannának az ideálizálása azonban pl. emberi formába való öltöztetése, már magát az árntartályt ábrázoló képnek jellegzetes külsőt ad és így megjelenési formájában védjegyoltalomra igényt tarthat.) Úgyszintén egyes motívumok amelyek talán bizonyom szakmában általánosan használatosak más szakmában még megkülönböztető erővel bírhatnak, vagyis védjegy erejével halnak. (Így a csillag ábrája festékárukkal kapcsolatban nem általánosan használatos árujelzés.) Az áru sajátlagos alakja, gyártási formája is védelem tárgya lehet, ez a védelem azonban már a védjegytörvény keretén kívül esik. Az általánosan használt, formák, az áruk rendeltetését jelző szavak tehát csak abban az esetben élvezhetik a törvényes védelmet, ha kétséget kizáró módon megállapítást nyert hogy a forgalomban meg jelenő alakjuk egy bizonyos meghatározott vállalatra utal. Az árukép ábrázolása pl. erőteljesebb stilizált formában, a csomagolópapíron jellegzetes külsőben alkalmazott színes sávval, vedjegyoltalmi erőre emelkedik, vagyis megkülönböztető erőt adhat. Az erőteljes, céltudatos, tudományos és kereskedelmi tevékenység is újból erőre emelhet egy már szabadjegyet képező, de a forgalomban mint ilyen szabadjegy karakterét veszteti ábrázolást vagy szót. (Így pl. a német hatóság az „Abortin" szóvédjegy oltalomképességét elismerte, mivel a bírói megállapítás szerint e szóban értékes egyéni munkaerő, tetemes anyagi áldozat és kereskedelmi tevékenység halmozódolt egybe.) A piacon általánosan használatos csomagolási formák az utánzatok elbírálásánál azonban csak másodlagos szereppel hí i hatnak. A feltalálók, gyárosok neve is, amely a gyakorlatig életben a találmánnyal, a gyártmánnyal mintegy összeforrott, annak általános megjelölésévé (árunévvé) vált, mint védjegy, a szabadalom lejária után is teljes védjegyoltalomban részesül. Téves tehát az a felfogás, mintha a szabadalom lejárta után a feltaláló nevének további használata tulajdonképpen a szabadalom burkolt meghosszabbítása volna. A szabadalmat természetszerűleg bárkinek jogában áll a szabadalom lejárta után gyártabi, é jogát tehát a név használata seminő irányban nem-befolyásolja. Üzemvezető: Puskás István