Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 11. szám - Iparjogi kérdések

XXI. évfolyam, 11. szám. Jury IPARJOGI SZEMLE Budapest, 1927. dec. hó Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: DK BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, DR- FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFÓN.- 264-03, 123-18 Iparjogi kérdések írta: Dr. Mayer Géza, a m. kir. szab. bir. másodelnöke Az első esztétikai munka, amit olvastam, Lessing' Laokoonja volt. Régen olvastam először, még diákkoromban. Az értekezés további címe: über die Grenzen der Mahlerei und Diehtkunst. A tartalmát nem ismertetem, mert a cím azt a maga egészében jelzi. A szép, világos, meggyőző fejtegetések során a fényes elméjű német klasszikus az első ízelítőt nyújtotta számomra a filozófiából, abból a tudományszakból, amely ugyan a legelvoniabbnak látszik és amelynek a gyakorlatban mégis legtöbb hasznát vettem és amelyhez még pihenni is vissza-vissza térek, ha módomban van. Az ilyen visszatérések alkalmával leggyakrabban a Laokoón jut eszembe. Nem csoda, hiszen ez volt az első filozófiai olvasmányom. Do van ennek ezenkívül egy másik, nem kevésbé természetes oka is és ez az, hogy a Laokoonban foglaltakat volt alkalmam talán legtöbbször alkalmazni. Alkalmaztam jogi tanulmányaim során, alkalmaztam 15 esztendős bírósági és 7 esztendős igazságügyi adminisztratív munkásságom közepette és alkalmazom — talán még fokozottabb mértékben — most, amióta az ipari jogvédelem szolgálatában állok. Az ipari jogvédelem ugyanis végtelen sokágú. Bárhová tekintünk az ipari és kereskedelmi élet terén, mindenütt olyan jelenségekkel találkozunk, amelyekhez az ipari jogvédelemnek köze van. Az 1925. évben Hágában megtartotl nemzetközi iparjogvédelmi konferencia érezte is a szükségéi annak, hogy az ipari tulajdon védelmének tárgyai megállapíttassanak; a konferencián létrejött és ezidőszeriut becikkelyezés alatt álló Egyezmény 1. cikke az ipari tulajdon védelmének tárgyait a következőkben sorolja fel: találmányi szabadalmak, használati minták, ipari mustrák és minták, gyári vagy kereskedelmi védjegyek, a kereskedelmi név, származási jelzés vagy eredet megjelölése, végül a tisztesség, telén verseny elleni védekezés. Amíg >ÍÍ'Í>Í állottam az ipari jogvédelem szolgálatában és csak időnként, madártávlatból szemlélgettem azt, sejtelmem sem volt annak erről a rendkívül sokoldalúságáról. Most érzem csak igazán azt, amikor minden ágát elméletileg és gyakorlatilag behatóan művelem. A gyakorlati művelésre bőséges anyagot nyújt a védjegy- és szerzői jogi ügyekkel is foglalkozó foglalkozó m. kir. szabadalmi bíróság, amelynek egyik bejelentési tanácsát is vezetem, valamint a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál működő választolt bírósági amelynek egyik elnöke vagyok. Az elmélet művelésére pedig rákényszerít az a megtisztelő megbízás, amely az új szabadalmi- és védjegytörvény tervezetét készítő háromtagú bizottság egyik tagjává, tett. Ezt a sok, különféle iparjogvédelmi funkciót csak azért voltam bátor érinteni és felsorolni, mert ez illusztrálja legjobban azt, hogy az, amit ipari jogvédelemnek nevezünk. milyen sokágú. Az ipari jogvédelem különböző funkcióit külön-külön jogforrások szabályozzák, más és más fórumok alkalmazzák, az eszme azonban, amelynek szolgálatában mindezek állanak, azonos, egy- és ugyanaz. Ezért mondottam felszólalásom elején, hogy a Laokoón eredményeit most, az ipari jogvédelem szolgálatában, — ha lehet — még fokozottabb mértékben alkalmazom. Amikor például közöl valaki velem egy olyan eszmét, amelyet eredetinek, életrevalónak és védelemre érdemesnek találok és azon töröm a fejemet, vájjon részes ülhet-e az a 15 évig tartó, hathatós szabadalmi oltalomban, vagy meg kell elégednie a kisebb terjedelmű és csak 3 évig tarló mintaoltalommal, vagy esetleg csupán a szerzői jogról szóló törvény védőszárnyai alatt találhat valamelyes védelmet, úgyszintén, amikor arról vitázunk, hogy vájjon a tisztességtelen versenyről szóló törvény alkalmazásával meg lehet-e akadályozni valaminek a gyakorlását mindén időkre, tehát azokon a határidőkön túl is, amelyekre kizárólagosságot a szabadalmi-, mintaoltalmi-, vagy akár a szerzői jogi oltalom nyujt; vájjon ilyenkor nem a Laokoont alkalmazzuk-f, nem az ipari jogvédelem módjainak és eszközeinek a határait vizsgáljuk-e és nem az döuti-e el a kérdések megoldását helyesen, hogy mi van a határon innen és mi van azon túl? Az ipari jogvédelemmel való elméleti és gyakorlati foglalkozás során szerzett tapasztalataim számos nagyfontosságú dologról győztek meg, amelyeket e rövidre szabott bevezető felszólalás keretén belül ismertetni nincsen módomban és meg kell elégednem ezúttal azzal, hogy felsoroljam. Meggyőztek ezek a tapasztalatok arról, hogy a szakma szép, hogy változatos, hogy sokoldalú, hogy érdekes, hogy a fontossága ágy nemzetközi, mint különöseu nemzeti szempontból rendkívüli nagy és hogy az élettel olyan mértékben függ össze, ami biztosítja azt, hogy minden időben, mindenkinek az érdeklődésére számot tarthat. Szereztem azonban működésem során ntás irányú, nehezen magyarázható, különös tapasztalatot is. Nem fejezhetem be mai igénytelen felszólalásomat unélkül, hogy erről a tapasztalatomról meg ne emlékezzek. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy az ipari jogvédelem odaadó, lelkes, küzdő bajnokai közt vajmi kevesen vannak azok közül, akikre az ipari jogvédelem vívmányai és eredményei elsősorban és közvetlenül vonatkoznak: az iparosok és kereskedők közül. Vizsgálva ennek a jelensésnek az indokát, kétfélére lehet gondolni: elfoglaltság vagy szerénység. Mind a kettő olyan, amellyel szembe kell szállani. Az elfoglaltságot respektálni in ni léhet, mert mind az az iparos és kereskedő, aki szoitelhetne valamelyes időt a szakma megbecsülésének a növelésére és azt tenni elmulasztja, árulója a hivatásának és nem érdemli mea, hogy az ipari jogvédelem vívmányainak az eredményi iben részesüljön. A szerénységet sem léhet okul elfogadni. Megengedem. hegy a jogi vagy műszaki képzettség hiánya oka lehet annak, hogy az iparos vagy a kereskedő iparjogvédelmi tevékenysége kiegészítésre szorul, de a választott bírósági és a védjegytanácsban szerzett tapasztalataim arról győztek meg, hogy az iparosok és kereskedők az ipari jogvédelem terén hasznos tevékenységet kifejteni kérések és az ő közreműködésük különösen azt van hivatva biztosítani, hogy az ipari jogvédelem a valóságos élit irányától el ne távolodjék. Az Egysület teljes ülésén történt első érdemleges felszólalásomat tehát kéréssel fejezem be: azzal a kérelemmel fordulok az iparosokhoz és a kereskedőkhöz, hogy vegyenek réSíA az értük működő ipari jogvédelem munkájában olyan h Ikesedéssel és szeretettel, amilyent az megérdemel. Egyesületi élet Az Iparjogvédelmi Egyesület közgyűlése. Az Iparjogvédelmi Egyesület dr. liaumgarten Nándor egyetemi tanár elnöklete alatt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara II. emeleti Baross-termében folyj évi december hó 3-án d. u. G'/i órakor tartotta ezévi közgyűlését. Elnök megnyitó beszédében az iparjogvédelmi törvéuyreformokat sürgette és röviden vázolta az Egyesület jövő évi munkaprogramját. Dr. Mayer Géza, a M. kir. Szabadalmi Bíróság másodelnöke „Iparjogi kérdések" című előadásában felhívta az érdekelt-