Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám - Az osztrák mintaoltalmi jog reformja

IPARJOGI SZEMLE 3 elnökének, az Egyesület 20 éves tartalmas, gazdag és eredményes munkáját ismertető beszédét. Az ünnepi beszédet Adler Emánuel dr. előadása követte a „Versenytörvény és védjegyjog" címen. Az illusztris előadó gyakorlati példákkal igazolta, hogy a versenytörvény a verseny valamennyi kinövéseibe erőteljes kézzel belenyúlt és áttörte az egyes iparjogvédelmi törvények merev formalizmusát, amely szinte legalizálta a verseny legsúlyosabb kinövéseit A formális védjegyjog is, úgymond, csak az üzleti tisztesség, a jó erkölcsökszabta korlátokon belül érvényesítheti"). Amennyiben a védjegy használata az üzleti tisztességbe ütközik, úgy a sértettnek jogában állhat az ily védjegynek a törlését kérelmezni — a használat abbanhagyását. Amenynyiben tehát beigazolást nyer, hogy a korábbi védjegy, amelyet bejelentő egyáltalában, nem gyártott, egy más versenyvállalat védjegyeként ismeretes, úgy a korábbi védjegytulajdonos védjegyhasználata az üzleti tisztességbe, a jó erkölcsökbe ütközik. A versenytörvény szelleme, úgymond, nem tűrheti, hogy egy formális jog lábbal tiporjon gazdasági érdekeket, hogy a korábbi bejelentő, kizárólag e tényével (a bejelentés) tényével kisajátíthasson a maga javái-a oly értékes védjegyeket, amelyek közismertté tételében semmi része nem volt. Az ily versenytárs a lesipuskás szerepét töltötte be — korábbi védjegyjogaival állott lesben és vár, amíg jóhiszemű versenytársa a későbben lajstromozott, az ő védjegyéhez hasonló védjegyét, kereskedelmi tevékenységével és a reklámra fordított tekintélyes költséggel közismertté tette és akkor kilép az ismeretlenség homályából és korábbi védjegyjoga alapján kívánja az immár értékes védjegyet a maga javára kisajátítani. Azt a védjegyet, amelyet ő sohasem használt és amely védjegyet a forgalomban, mint az alperesi vállalat származási jegyét ismerték. A német bíróság joggyakorlatából hoz fel néhány jogesetet. A német bíróság, úgymond, valóban hivatása magaslatán állott, amidőn az üzleti jóerkölcsöt a formális jog fölé helyezte. Igen helyes a német bíróság felfogása. A védjegyjog nem szolgálhat erkölcstelen üzleti célokat. A tisztességtelen versenyről szóló törvény tehát nemes hivatást tölt be, beleviszi az ipar jogvédelmi törvényekbe a tisztultabb erkölcsi felfogást. Végül utal arra, hogy a versenytörvény nem csupán a védjegytörvény formalizmusát töri át, hanem védelmet ad oly árujelzéseknek is. amelyek a védjegytörvény merev rendelkezései szerint egyébként törvényes oltalmat nem élveznének. Elismeréssel emlékezik meg a kamarai Zsűri-k és Választolt Bíréjságok judikatúrájáról. A Zsűri és Választott Bíróságok, úgymond, valóban hivatásuk magaslatán állanak és mintaképül szolgálhatnak a többi kultúrállamoknak. Reméli, hogy a kamarai Zsűri-k és Választott Bíróságoknak közmegelégedést *és közmegnyugvást keltő működése módot, illetve impulzust fog nyújtani más államoknak is arra, hogy a jogszolgáltatásban egyedülálló és valóban közérdekeket szolgáló intézmény törvényes alapon ugyancsak ott is megvalósít tassék. Az előadó által felhozott fölötte érdekes jogeseteket lapunk „Joggyakorlat" rovatában ismertetjük. A közvetlen szavakkal és meggyőző érvekkel telített magasszárnyalású szabad előadást a nagyszámú előkelő közönség élénk érdeklődéssel kísérte és az illusztris előadót az előadás befejezésével lelkes ovációban részesítette. Dr. Nagy Ferenc díszelnök igen kedves és meleghangú, német nyelven tartott beszédben köszönte meg dr. Adler előadónak nagyhatású és pompás előadásban tartott beszédét. Főtitkári jelentés. Dr. Bányász Jenő főtitkár tett ezután jelentést az Egyesület „1926. évi tevékenységéről" és ismertette az Egyesület jövő munkaprogramját. Meleg szavakkal üdvözölte dr. Fazekas Oszkár ügyvezető-alelnököt, felolvasta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara átiratát és átadta a kamara díszérmét, amely kétségkívül dr. Fazekas Oszkár 18. évi főtitkári működésének méltó elismerése. Az átirat szövegét az alábbiakban közöljük: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az Iparjogvédelmi Egyesület húsz éves fennállásának jubileuma alkalmából szívélyesen üdvözli ügyvezető-alelnök urat. A Kamara tudatában van annak, hogy az Iparjogvédelmi Egyesület kiváló szakmunkájával, lelkesedésével és kezdeményező akcióival lépésről-lépésre építette ki azokat a törvénykereteket, amelyek a kereskedő- és iparosvilágnak új munkaalkalmakat, új vállalkozási lehetőségeket teremtettek, és amelyek nélkül azok meg sem valósulhattak volna, legalább is nem azokban a formájukban, amelyekben ma léteznek és érvényesülnek. Az eszmei javak iránt mind fokozódó tisztelet, az eszmei javak megbecsülése, nemkülönben egész generációk kereskedelmi tevékenysége állal előállott nagygazdasági értékek az iparjogvédelmi törvények létében lelik magyarázatukat. A Kamara tehát kedves kötelességének tesz eleget, hogy akkor, amidőn az Iparjogvédelmi Egyesületet 20 éves fennállásának jubileuma alkalmából meleg szeretettel köszönti, egyúttal elismerésének ad kifejezést azon férliúval szemben, aki, mint az Egyesület főtitkára, 18 éven át kiváló szaktudásával, ügyszeretetével és lelkesedésével nagy mérvben elősegítette az iparvédelmi jogok megerősödését és fejlődését. Budapest, 1926 december 9. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: Szávay Székács főtitkár alelnök Dr. Bányász Jenő főtitkár előterjeszti a módosított alapszabálytervezetet\ amelyet a közgyűlés egyhangúlag tu domásul vesz. PÉNZTÁRI JELENTÉS: Portellcr Tódor pénztáros beszámol az Egyesület 1925. évi anyagi helyzetéről, amely szerint az Egyesületnek 35,010.000 K bevételével szemben 33,900.000 K kiadása volt és a 1.110.000 K maradványt az 1926. évi költségvetés javára könyvelte. Schön Sándor, a számvizsgálóbizottság tagjainak jelentése alapján a közgyűlés a pénztárosnak a felmentvényt megadja. A jubiláris közgyűlés dr. Nagy Ferenc díszelnök meleghangú zárószavaival ért véget, akit, mint az Egyesületnek alapítása óta díszelnökét, a jelenvoltak lelkes és hosszantartó ovációban részesítették. sz> Az osztrák mintaoltalmi jog reformja Az osztrák mintaoltalmi jog, épúgy, mint a magyar, az 1858. évi december 7-iki pátensre van alapítva. A gazdasági élet követelményeinek ezen ósdi törvény már nem felel meg, miért is az „Österreichische Verband der Markenartikelindustrie", a „Standige Delegiertenversammlung für gewerblichen Rechtsschutz" és az „Österreichische Handelsmuseum" szaktestületek körkérdést intéztek az érdekeltekhez, mikép kívánják a mintaoltalmi jog reformját. A beérkezett válaszokból az említett testületek irányelveket dolgozták ki egy új izlés-inintatörvény számára és azokat a szövetséges kereskedelmi minisztérium elé. terjesztették. Ezen irányelvek sze- rint az ízlésminta mindenféle felületi és térbeli hatást, de a színhatást is kell, hogy felölelje. Az ízlésmintákat központi halóságnál, a szabadalmi hivatalnál kellene letenni, de a kereskedelmi és iparkamarák is megtartanák az átvételt köz, vetítő és tanácsadói hatáskörüket. Leghosszabb védelmi időnek 15 évet ajánlanak, mely időtartam egy öt- és egy tízévi időszakra volna osztva. Az első periódusban titkos letétel is megengedhető. Törlési, megállapítási és előhasználati keresetek elintézésére a Szabadalmi Hivatal semmiségi osztálya, 1 illetve a Szabadalmi Bíróság lenne illetékes. A magánjogi eljárásban azonban elsőfokon a kereskedelmi törvényszékek ítélkeznének. A mintasértés jogkövetkezményekép az abbahagyásra való kötelezés és szándékosság esetén kártérítés mondandó ki, nem szándékos sértés esetén a gazdagodás kiadására való kötelezettség is. Tudatos sértés esetén biinr tetöjogi üldözés is. A szakkörök nézete szerint a megjelölési kényszer nehézségbe ütköznék. De nagyon ajánlatos volna az „üsterr. Muster" jelzés általánosítása és ennek tekintetbevétele a sértés tudatosságának megítélésénél. Valószínű, hogy a törvényjavaslat ezen elvek alapján a legközelebbi időben a parlament elé kerül, úgyhogy politikamentes javaslatról lévén szó, a legrövidebb idő alatt törvényerőre léphet. Meller Ernő. Viszonosság Csehszlovák és Magyarország állampolgárai között. A m. kir. igazságügyminiszter 557/1921. I. M. sz. nyilatkozata értelmében Csehszlovák- és Magyarország állampolgárai a perköltség és ítéleti illeték fedezéséül szolgáló biztosíték adása alól kölcsönösen mentességet élveznek, ennélfogva alperest pergátló kifogásával el kellett utasítani és a budapesti keresk. és iparkamarát a szabályszerű eljárás folytatására utasítani kellett. (Ker. Min. 1047—1926.)