Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 3. szám - A kizárólagos használati jog és elsőbbségi jog védjegytörvényeinkben

12 IPARJOGI SZEMLE uyv utal ;i féléi: áfta kés ítö iratok stb. tat -/íto iratok előadása vita les is súlya, mert a/. 1*J26 cadott és az agfyii'atokhoz csatolt mára. Egyébiránt ;i felperesi előatott tényének a jelen esetben leceruber lió 4. napján megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv tartalma szerint, aincl>ei pedig a felperes képviselője kifogás nélkül aláírt és amelyet •- felfolyaniodásában kifejezetten meg sem támadott: „á peres felek megtették észrevételeiket a bizonyítás eredményé felelt és az ügy érdemében tárgyaltak, ki jelentei lék, iioffy több előádniválójuk. stb. nincsen" (Bpesli kir. ítélőtábla. 1>. IV. 287/4. sz. 1927.) 22 „Lysoform'.' — „Liquofocin" basonló. Felperes alpereseknek a budapesti kereskedelmi és ipai kamaránál 1918. évi október hó 18-án ..fertőtlenítő- és vegyszerekévé 34.538. sz. a. letett ,,fj%qüaform1' szóvédjegynek azért kéri törlését, mert aa a felperes javára ugyancsak a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1911 június hó 23-án „mindennemű vegyi és kozmetikai gyártmányok" védelmére 22.914. sz. a. lajstromozott „Lysoform" szóvédjegyhez, továbhá ugyanezen árucsoportra 1909 december hó 1-é.i 19.962. sz. a. és 1914 április hó 29-én 28.467. sz. a. lajstromozott „Lysoform'' szót, illetve a Lysoform megjelöléséi ábra keretében tartalmazó védjegyekhez annyira hasonló, hogy a szembenálló védjegyek közötti különbség a közönséges vevő által csak különös ügyelem melleit vehető észre. Aljeres részére szabályszerűen kézbesített keresetre egyáltalában nem is nyilatkozott, enné!fog\a a keresetben előadottakat valóknak kellett elfogadnom. Minthogy pedig a keresetben előadott tényállást a keresk. min. is olyannak tekinti, amely alkalmas az 1895 : XLI. te. 3. §-ában körülírt törlési ok megalapozására, ennélfogva a megtámadott védjegy az 1890:11. tc. 21. § c) pontja alapján törlendő. 23. Előző használat alapján indított kereset két éven belül érvényesítendő. Felperesek keresetükben azt adják elő, hogy az 1923 április hő 11-én 45.507 sz. a. II. r. felperes javára lajstromozott „Riegler" szóvédjegynek sütőporra való használata egyedül II. r. felperest illeti meg, mert a „Riegler" névnek használatára, I. r. felperestől, mint II. r. felperes jogosult. Előadják keresetükben azt is, hogy nevezettek ezen védjegyet, jóval annak lajstromozása előtt, még 1918— 1919. években, mint vállalatuk védjegyét, hozták forgalomba, úgyhogy azt az érdekelt körök már ebben az időben, mint felperesek vállalatának árujegyét ismerték, és így ez a védjegy az 1895:XL1. le. 4. §-a alap Az. előadottak alapján kérik alpi In. 25-én a Budapesti Keres] 35.756. sz. a. ugyancsak sütőporra védjegynek törlését, és kérik kötelezni. Alperes kéri a tette] arra. hogy alperes védje lajstromoztatott, a csak 1923 alpet kerei egyedül őket illeti meg. javára 1919 november ilmi és Iparkamaránál •jegyzett „Riegler" saóest a költség viselésére set elutasítását. Tekin e 1919 november 25-én november hó 3-án benyújtott jelen kereset az 1895:XLI. tc. 4. §-ában szabályozott, jogalap tekintetében elkésett, minthogy a kereset az ezen törvényhely 2. bekezdésébeu előírt kétévi határidőn túl nyújtatott be. Ezen perdöntő megállapítás folytán a keresetet érdemi vizsgálat mellőzésével, vissza kellett utasítani. (K. M. 1319—1926.) 24. Néhány (három) üzleti levél még nem állapítja meg a törvényben előirt előző használatot. Felperes keresetében előadja, hogy alperes 1924. évi június hó 30-án 47.010. sz. a. „l'nn nouiu csemegevaj" védjegyet lajstromoztatott, mely védjegy sértvén felperesnek érdekét, annak törlését a védjegynovella 4. §-a alapján kéri. Feperesnek az 1895:XLI. tc. 4. §-ában körülírt törlési okra alapított kereseti kérelmének támogatására becsatolt bizonyítékait mérlegelve, a hivatkozott törvényszakasz alkalmazásának elengedhetetlen előfeltételeit képező előző használatot a bemutatott 3 levéllel nem lehel oly mérvűnek elfogadni, mellyel a felperesi védjegynek az általa hivatkozott forgalmi körökben való ismeretes volta megállapítható lett volna. Minthogy ilyképpen felperes az előző használatot illetőleg megnyugtató bizonyítékokat nem szolgáltatott, ennélfogva a felperesi előző használat nem állapítható' meg. (K. M. 1316—1926.) 25. V „szegedi szappan" nein származásra utaló elnevezés, liánéin csak minőséget jelez, s ez a minőség a szakkörök véleménye szerint annyit jelent, hogy az ilyen megjelöléssel forgalomba kerülő szappannak legalább 60—62% zsírsavtartalmúnak keli lennie. (K. M. 1927.) 26 Bitorlás esetén nincsen helye a cég-szövegmódosítás iránti kérelemnek, csak a cégszöveg használatától való eltiltásának. Az irányadó tényállás szerint a felperes cége: ..Magyar Élelmiszerszállító és Árukereskedelmi Részvényhó lársaság" 1920. évi szeptember és a forgalomban a rövidítve 1 néven ismeretes. Az 1924. évben alakult az alperes cége: "„Ételmisi bejegyzett cégszöveggel. A K. T. 2 4. napján jegyeztetett be sznált „Élelnriszerszállitó" szben azonos üzletkörrel rszállító Rés .vény lársaság" §-ában megjelölt cégbitorlás esete kétségkívül íeníorog, ha a későbben bejegyzett cégszövege az „(;.s- druketeskedelmi" jelzés nélkül azonos a korábban bejegyzett cég szövegének vezérszavával, meri az utóbb keletkezett vállalatot nem illeti meg oly cég hasznalata, amely a korábban alakultunk bejegyzett cégéhoz való jogát jellegzetes részénél,- kisajátításával sérti és a céghasznásztt ükalmai iperi ilvá:r cég>al nem gszü vedül vizsa nev, 1923 :V l jsátrüzem Rt. Budapest, VIII.. Rökk Szilárd ucca 9. cégnek egymással való össz< Ezekből önként folyik, hogj bitorlás megállapítása miatti panasza jogszerű bír. Ellenben alapos a részére az eddigi helyet! get megállapító ítéleti rendelkezés ellen irány g-ilali k: l: lllie amely a feliebbe,-: b;.•::::>:•.</ altat megillapr li.lt „Alimcntnrin" toldat ellen irányul. Ugyanis a fellebbezési bíróság által döntése alapjául vett 1923:V. te. 8. §-a nem az eaúttal fe:i forgó, a törvény 7. §-ábau megjelölt illetéktelen céghasználat, hanem a bitorlót egyébként megillető cégének használatával való visszaélés elleni oltalmat vonja védelmi körébe, és a 8. §-nak az a rendelkezése, amely szerint az öszszetóvesztbetőséget megszüntető változtatást a bitorló cégének szövegében a bíróság állapítja meg, ebben az esetben nem alkalmazliuló. Minthogy pedig a K. T. 24. §-a állal a cégbitorlás ellen a bitorlónak a jogosulatlan céghasználattól való eltiltása útján nyújtott védelem hasonló nhoz, amelyet cég, stb. bitorlása ellen általában oltalmat biztosító tc. 7. §-a az 1. §-szal kapcsolatban megállapít, felperesnek mind a két tőr-vényre alapított keresete jogos abban a részben, amely alperesnek az őt meg nem illető cég használatából ral,, eltiltására irányul. ÍM. kir. Kúria. P. IV. 1676/19/1926. szám.) 27. Azonos árukat hirdető cégek versenytársak. (Kvalili kált használat.) A budapesti kii-, törvényszék a felek egyező előadásából tényként állapítja meg, hogy felperes az „üstökös" védjegyet még az 1921. évben mindennemű vegyészeti, kozmetikai és háztartási cikkekre a maga részére belajstromoztatta. Megállapítást nyert továbbá, hogy alperesek az 1926. év őszén „üstökös talppolitúra" elnevezéssel cipőkezelésre szolgáló cikket hoztak forgalomba. Ennek alapján a kir. tvszék ítéletében alperesek magatartását az 1923 : Y. le. 9. §-ába ütközőnek találta és őket egyetemlegesen arra kötelezte, hogy az „Üstökös talppolitúra" elnevezéssel ellátott áruk for.galombahozatalát azonnal hagyják abba. Nem fogadta el a bíróság- alperesek ama védekezését, hogy a felperesi „Üstökös" védjegyet a forgalomban nem ismerik, sem azt, hogy ők felperesnek nem versenytársai, végül azt sem, hogy a (tisztességtelen) versenytörvény 9. §-ának esete felperessel szemben nem forog fenn, mivel a peres eljárás során megállapítást nyert, hogy alperes is vegyészéti cikket hirdet, továbbá, hogy a felperesi védjegy is vegyészeti cikkekre vonatkozik és végül felperes a 9. § alkalmazásához szükséges kvalifikált használatot: az árunak közismertségét az ország különböző löszeiből származó kereskedők megrendelő leveleivel igazolta. (Bp. kir. tszék, 13. P. 44.845—1926.) 28. A csomagolások hasonlóságának elbírálása. Felperes keresetóban előadja, hogy az, egész világon ismert és elterjedt áruit alperes utánozza, s az övéhez hasonló külső formában hozza forgalomba. A kir. törvényszék a bizonyítási eljárás folyamán megállapította, hogy a felperes által forgalomba hozott kávédobozt sárga burkolószegély veszi körül, míg alperesé világos szürke papírba van csomagolva. Felperes dobozának fedőlapja az egész lapot, betöltő gyárszerű épületcsoportot tüntet fel, míg alperes dobozának fedőlapja csak a középső részt betöltő elipszisalakban tüntet fel gyár- és épületcsoportot. Felperes dobozának fedőlapján a balsarokban „Franck" szó van nyomtatva, a dobozon kérésziül kurzív írással „Franck Henrik és a jabbslarokban pedi£ egy kan űansála mi., alperes fedőlapjául „Községi pótkévé" és mellette élénken kiemelkedő nyomással a főváros címere és az egész doboz mezejét a föv. színeiből összeállított kereset-kötés és csokor szeli. Felperes dobozánakj hátlapja sárga, amelyen zöldszínű széles szalag es rajta fekete nyomással kurzív írással a ..Franck" szó, míg alperes dobozának hátlapja világossziivke, amelyen alperes cége és üzlethelyiségei foglaltatnak. Felperes dobozán a két keskenyebb oldalon ugyanazon zöld s/.alagon. amely a hátlapon is végighúzódik, egy kávédaráló van, fölötte Franck szó nyomással, míg alperes dobozának e helyén sötétkék. a lation fchérl>etűs címke foglaltatik. Felperes dobozáífiik a hosszabbik oldalrészén fehér alapon felperes cége ós gyártelepei vannak odanyomva egy-egy kávédarálóval, míg alperes dobozának e részén nagy betűkkel „Községi pótkávé", továbbá a csomag súlya és alperes cége. A kir. tsz. és ítélőtábla fentiek alapján tényként állapította meg, hogy alperes által forgalonibahozott burkolópapiros nem hasonlít felperes burkolatához S ezáltal alperes cselekménye nem meríti ki az 1923:V. tc. 9. ^-áuak a tényálladékát. (Bp. kir. ítélőtábla, 6. P 6855—1926.) üzemvezető: Puskás István