Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 4. szám - Az elsőbbségi jog tartalma és harmadik személyek jogainak fenntartása

XXI. évfolyam, 4. szám. Budapest, 1927 április hó IPARJOGI °*,rv SZEMLE **** Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: DR BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, DR FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFON : 64-01, 123-18 Az elsőbbségi jog tartalma és harmadik személyek jogainak fenntartása* Bernauer Zsigmond műegyetemi magántanár, szabadalmi ügyvivő A húsai konferencia nem változtatta meg a nemzetközi egyezmény 4. cikkének a) és b) pontjait, amelyek az elsőbbségi jog tartalmái megállapítják és kifejezetten tentartják harmadik személyeknek a szerződéses határidő alatt az elsőbbséggel bejelentett szabadalommal szemben szerzett jogait. A Párizs—Brüsszel—Washington—Hága-i egyezmény sokat vitato't rendelkezései közismertek. Ezért itt csak röviden vázolom ezeknek a rendelkezéseknek értelmét, amely velejében abban áll, hogy az az unióállambeli honos vagy ezzel egyenlő elbánás alá eső személy, aki az unió valamely államában szabadalmat, mintát, védjegyet vagy használati mintát jelentett be, ii megállapított határidők aluli a többi unióállamban ezen eredeti (első) bejelentés elsőbbsége vei érvényesítheti, illetve bejelentheti jogait, de az ezen elsőbbséges bejelentésekre szerzett védelem nem biztosítja számára ugyanazokat az elsőbbségi jogokat, amelyeket az illető államban szerezhetett volna, lm n szabadalmat, mintát, védjegyet vaun használati mintái az eredeti első bejelentéssel egyidejűleg jelentette volna be. Az uniós elsőbbség tehát az egyezmény teljesen világos, egyértelmű és félre nem magyarázható rendelkezése szerint egyes-egyedül azt a biztosítékot nyújtja annak, ki azt igénybe veszi, hogy az elsőbbségi igénybevételre fennálló határidők alatl szerzendő jogainak újságát egyébként lerontó események Ujságrontó hatását kiküszöböli, ellenben konkuráló jogok keletkezését kifejezetten megengedi. A hágai konferencián a hollandi kormány és a berni iroda együttes javaslatai fölött, folyt a vita, amelyek lényegében az uniós elsőbbségi jog tartalmát azonossá kívánták tenni azzal, amelyet az illető iparjognak a: eredeti bejelentessél egyidejűleg foganatosított bejelentésével leheteti volna szerezni a többi unióállamban. A berni iroda hivatalos jelentése szerint Magyarország küldöttsége ebez a javaslathoz hozzájárulását azzal az indokolással tagadta meg, hogy Magyarország jelenteni jiolit"lkai, pénzügyi és ipari helyzete nem engedi meg annál: elfogadását. Nézetein szerint, az az ellenérv, hogy Magyarország, mint kis és iparilag fejletlen állani, hátrányban volna a teljes értékű elsőbbségi jog koneedálása esetén, teljesen tarthatatlan éspedig azért, mert mi ugyan tényleg csak kis számú érdekeltnek biztosíthatjuk ezt a jogot a nagy és fejlett iparú államokban, do ezzel szemben ezeknek honosai nálunk csak az ország nagyságának és iparának megfelelő kisebb értékű jogot nyernek, a mi honosainknak ellenben, bár kisebb számban, de sokkal nagyobb értékű jogokat biztosítunk. Ha tehát a két tényezőnek szorzatát vesszük számításba, lényegileg ugyanannyi értékű jogot adunk, amennyit kapunk. Komoly érv az elsőbbségi jogok hosszú lappangási időszaka, amely pedig úgy a nagy iparállaiiiokban, mint nálunk, egyaránt káros, úgy hogy ennek kiküszöbölése vagy niegrü# A párizsi, illetve hágai nemzetközi egyezmény 4. cikkére vonatkozó előadói javaslat kivonatos ismertetése. vidítése minden unióállamnak érdekében áll és a megoldás kulcsát ilt kell keresnünk. A magyar szabadalmi törvény is módot nyújt azonban mindenkinek, aki nálunk szabadalmat jeleni he, hogy találmányát körülbelül egy évig titokban tarthassa. A hivatalos vizsgálat tartania és a közzétételnek megengedett hal havi elhalasztása ugyanis a magyar bejelentés „lappangási időszakának" 10—12 hónapra való kiterjesztését minden mesterkedés nélkül lehetővé teszi. Ha tehát gondoskodunk arról, hogy az uniós elsőbbséggel nálunk bejelentett külföldi találmányok vagy minták az elsőbbség igénybevételére megállapított (j, illetve 12 hónapos határidő Lejártával azonnal nyilvánosságra hozassanak* úgy a „lappangási időszak'- mintáknál 6 hóra, szabadalmaknál 12 hóra volna korlátozva és az érdekeltségek ily bejelentésekről ugyanolyan vagy még rövidebb idő alatt értesülnének, mint bármely eredeti hazai bejelentésről. Efféle rendelkezés pedig a magyar szabadalma és mintatöi-vénybe felvehető anélkül, hogy az unióegyezménnyel összeütközésbe kerülnénk. De az ilyen rendelkezés nem is volna nóvum, mert Anglia 1907. évi szabadalmi törvénye 91. cikkének 3. pontjában ebben az értelemben rendelkezik. Nézetein és javaslatom tehát az, hogy a londoni konferencián csatlakozzunk a hágai ja vaslathoz, időközben pedig a megalkotandó új szabadalmi törvénybe ettől függetlenül vétessék I gy a Eenti angol törvényszakasznak megfelelő rendelkezés. Ezzel a rendelkezéssel tehát az uniós szabadalom lappangás! időszaka 12 hónapra, a védjegyé vagy mintáé, ha ezen törvényeinkbe hasonló rendelkezést veszünk fel, 6 hónapra redníká lódnék. Ha netalán ez a megoldás érdekeltségeinket ki nem elégítené, úgy a hágai konferencián előterjesztett olasz javaslatban oly egészséges alapot találok, amelynek megfelelő kiépítési vel még messzebbmenően elégíthető ki az érdekeltségeknek az a kívánsága, a lappangási időszaknak lehető megrövidítése iránt. Az olasz javaslat szerint: „Semmiféle személyes jog nem létesülhet az elsőbbségi határidő alatt, mintán a beviteli ország iparjogvédelmi hivatalánál a szabadalom egy másolata letétetett". Ha ebben a javaslatban a „szabadalom egy másolata" szavakai a „bejelentés egy másolata" szavakkal helyettesítjük és azt mintáikra és védjegyekre is kiterjesztjük, továbbá ha kimondjuk, hogy az, ily másolat azonnal közszemlére kiteendő, lehetséges volna egyrészt az iparjogvédelmet kereső feleknek módot nyújtani arra, hogy teljes nyugalommal bevárhassák azt az időpontot, amikor találmányuk stb. értékéről már tájékozódást szerezhettek és el:!, ni dönthessenek afölött, hogy mely államokban kívánják találmányukat, mintájukat vagy védjegyüket bejelenteni, másrészt a velük szemben álló érdekeltségnek bizonytalansági érzése és esetleges károsodása ki volna küszöbölve. A többszörös elsőbbség kérdését illetőleg, meg kell említenem, hogy az a javaslat, hogy több egy és ugyanazon tárgyra vonatkozó eredeti találmányi bejelentés a többi unióstll'imban egyssitvs, több különböző elocbbs&ggel legyen bejelentve. Nagybritannia ellenzése folytán bukott el. A feltalálók anyagi érdekei szempontjából, nézetem szerint, ezt a kérdést a londoni konferencián újliól kell tárgyalni és Angliát rábírni arra. hogy álláspontját revideálja. Anglia a hágai javaslatot azzal az indokolással ellenezte, hogy az ellentétben áll saját szabadalmi törvényének rendelkezéseivel. Ez azonban csak azt involválná, hogy Anglia kénytelen volna saját szabadalmi törvényét a nemzetközi szerződés rendelkezéseivel összhangba hozni.