Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 2. szám - Baumgarten Nándor dr. javaslatot tesz az állandó kamarai választott bíróság felállítására

6 IPAKJCKTI let kiváló eliiöke. Baumgarten Nándor dr. levelező la.úr javaslat át, azt rövidesen tárgyalás alá fonjuk remii az érdékképviseletek bevonásával é< tei'mészetesen elsősorban a javaslatot tevő Iparjogvédelmi Egyesület közreműködésével, hogy már a legközelebbi teljes ülésen megtehessük m erre vonatkozó janislatol. (Helyeslés.) Egyesületi élet Dr. T'.jlaki Géza előadása: Állandó Választót! Bíróság létesítést- a budapesti kereskedelmi és ipái-kamarában. Az iparjogvédelmi Egyesület Baumgarten Nándor dr. elnök elnök lete alat; látogatott ülést tartott, amelyen a jogász-, mérnök- kereskedő- és iparos-társadalom előkelő tbgjai szép számmal jelentek meg. Baumgarten Nándor dr. elnök bevezető szavaiban rámutatott, hogy bár egyesületünk kifejezetten iparjogvédelmi kérdésekkel foglalkozik, szervezeténél, tagjainak hiva tásánál, a gyakorlati ég elméleti szakemberek együttesénél Fogva egyenesen' feladatának ismeri <• gyakorlati kérdéssel való beható foglalkozást. Ujlaky Géza dr., budapesti ügyvéd, bemutatta az állandó választott bíróság- általa szerkesztett eljárási szabályait és in dokolását. Előadó rámutatott arra, hogy a gazdasági élet szempontjából a jogszolgáltatás lassúsága nap-nap után feltűnőbb ellentétben áll a gazdasági forgalom gyorsaságával és tökéletesedésével. A rendes bíróság-mindig egyike volt azon ál lamí intézményeinknek, amelyek leginkább hivatásuk magaslatán maradtak, s amelyhez mindig a legtöbb hitlel és bizalom ma l leheteti fordulni. A békeélet és jogviszonyaira szabott jogszabályok keretében a formákhoz kötött rendes bíróságok nem alkalmazkodhattak gyorsan a felmerülő új jogi problémákhoz Részletesen ismertette tervezetét, amely a lehetőség szerint igyekszik az alkalmi választott bíróságok kirívó hibáin segíteni és igyekszik az állandó választott bíróság pártatlanságát intézményesen biztosítani. Az igen érdekes és kiváló jogi tudással felépített tervezet ismertetését élénk vita követte. Bányász Jenő dr. ismertette azokat a nehézségekét, amelyek a kamarai választott bíróságok megvalósulását késleltették. Semmi nehézsége annak úgymond —. hogy a kamara ez intézményt, ha akarja, máról-holnapra megvalósíthassa. Kimet <)<lön egyetemi tanár is hangoztatta, hogy az állandó választott bíróságokra szükség van, úgy véli azonban, hogy különös létjogosultsága van oly vitás ügyeknél (értékbecslés, az aranymérlegrendelet vitás kérdéseinél), amelyek a formákhoz kölött rendes bíróságnál nehezebben bírálhatók el. Barna Károly dr. helyesli az intézmény sürgős felállítását. Reméli, hogy a rosszhiszemű védekezést a kartársak bírókénti szereplése feszélyezni fogja. Ehrtich Emil gyakorlati tapasztalataira hivatkozva, ez iu tézménytől sikerteljes működési vár. Rétsági Pauncz Sándor kéri az elnökséget, hogy a kamara legközelebbi teljes ülésénél tegyen sürgős javaslatot az állandó választott bíróság felállítására. Reményi Mihály hasonló értelemben szólal fel. Meggyőző dése, hogy az érdekeltség szeretettel fogja fogadni és igénybe venni ez intézményt. Bélatini Braun Zoltán dr. isimertette a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara budapesti osztályában létesült választott bíróság intézményét. A választott bíróság működésétől üdvös eredményeket vár. Gondosait, a gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével, a közvetlenség, a szakszerűség és gyorsaság elveit szem előtt tartó megoldásokkal szerinte akcióképes választott bíróságok alkothatók. (Idái László dr. hasonló érte-leniben nyilatkozott. Az eljárási szabályok gondos és precíz, a Pp. rendelkezőéihez tapadó rendelkezéscin felépülő intézménytől szerinte sikerteljes működés várható. Ujlaky Géza dr. örömmel állapítja meg, hogy a nagy vonásokban ismertetett tervezetét az egyesület szívesen fogadia. Kérte az elnökséget, hogy a részletekbe menő előterjesztését a legközelebb egybehívandó vitaülésen adhassa elő. Baumgarten Nándor dr. elnök köszönetet mond az előadó nak nagy érdeklődést kiváltott előadásáért. Folyó hó 25-ére egybehívja a jogügyi osztály tagjait, ahol a tervezetet részletes vita tárgyává teszik. A teljes ülés felkérésének készséggel tesz eleget és a kamara 19-iki teljes ülésén a kívánt értelemben felszólal. (Baumgarten elnök felszólalását lapunk vezetőhelyén közöljük.) V kamarák kebelében niüködö választott bíróságok létesítése tárgyában az iparjogvédelmi Egyesület Baumgarten SZEMLE Nándor dr.. egyetemi tanár, elnök elnöklete alatl illést tartott, melynek keretében Újlaki Géza dr.. budapesti ügyvéd, előadó ,i kamarák kebelében működő választott bíróságok szervezeti szabályait ismertette. Előadását élénk vita követte, amelyben Wladár Gábor dr. miniszteri tanácsos, az igazságügyminisztérium kiküldöttje, Hallá Aurél úr. miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztérium részéről. Oszwald István dr.. a budapesti kir. törvényszék elnöke. Kimet Ödön dr. egyetemi tanár, belatini Braun Zoltán dr. ügyvéd, Kovács Marcel dr., Gaár Vilmot dr.. nyűg. kúriai bírák. Két i Mik/ós dr. kúriai bíró, Gaál László dr., kir. táblabíró. Barna Kiíróit/ dr.. jogtanácsos. Bányász Jené dr., kamarai titkár és Újlaki Géza dr. előadó vettek részt. Valamennyi felszólaló a választott bíróságok sürgős felállítását hangoztatta és egyértelműen megállapította, hogy a kamarák teljes ülése állal a gazdasági egyesületek és rigyvidi kaniar ik ajanlatára megv slasztanda kirak is < Inukúk sorából a polgári perrendtartás rendelkezéseihez simuló írásos megállapodás alapján ez intézmény életbeléptetése törvényhozási vagy kormányintézkedést nem igényel és így aunak felállítása a kamarák teljes ölési határozatával azonnal életbeléptethető. Joggyakorlat 24. Az üzemek gyárszerű jellegének megállapítása. (A végrehajtási rendelet általános érvényű szabályt foglal magában. Az „illető ipar". Szakmunkás. Az iparfejlesztési rendelet követelményei. A közfelfogás figyelembevétele. A budapesti kereskedelmi és iparkamara vál. bir. 32.269—1925. sz. ítélete.) A konkrét ügy érdemi részét illetőleg a Kamarai Választolt BirÓSág megállapította, hogy az alperes vegyieniák. azzal rokonkészítmények, mint tusok, bélyegzőfestékek, továbbá kékítő és tisztítószerek hideg és meleg úton való előállítására nyert iparigazolványt. Alperesnél elemi - rővel hajtott gépberendezés nincsen és üzemi berendezése csupán egy szabadon álló gőzkazánból, három gőzköpennyel ellátolt főzőüstből, egy örlőgépből és 12 drb fakódból áll: a szemle alkalmával az alperes cég telepén egy művezető, egy férfi segédmunkás, Q töltő és csomagoló nőiminkás találtatott. — Az 1884:XVII. tc.-be iktatott ipartörvény módosításáról szóló 1922:XII. tc. végrehajtása tárgyában kibocsátott 78.000 1923. K. M. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet 4. §-a ugyan a törvény 4. §-ának végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tárgyazza, a törvény 4. §-a pedig a képesítéshez kötött ipar tekintetében állapítja meg azt, hogy jogi személyek képesítéséhez kötött ipart kézműves jellegű iparűzés szokásos keretein belül nem űzhet nek, és hogy azon túlmenő képesítéshez kötött ipart mily feltétel mellett űzhetnek — és eh.ez a törvényes rendelkezéshez fűződik a rendelet 4. §-ának azon rendelkezése, amely kimondja, hogy a kézműves jellegű iparűzés szokásos kereteit meghaladóknak, azaz gyárszerűéknek, mely üzemeket kell tekinteni; azonban az üzemek gyárszerű jellegének ismérveit meghatározó ezen törvényerejű rendezés e részben általános érvényű szabályt foglal magában, amely csak elhelyezésénél fogra tárgyaltatik <i jogi személyeknek a képesítéshez kötött iparűzéséi megengedő törvényes rendelkezések helyén; amint azt egyébként a Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete második válasziratában határozottan meg is állapítja, — mondván, hogy az a körülmény, hogy az alperes cég üzeme, gyárnak minősíthető-e, kizárólag az említett rendelel 4. §-a alapján bírálható el. — A 78.000/1928. K. M. számú rend.-let 4. gátiak 2. bek. 3. pontja és 3. bekezdése kimondják azt, hogy az olyan üzemeket, amelyekben elemi .erővel hajtott munkagépekel nem használnak, akkor kell gyárszerűnek tekinteni, ha állandóan legalább huszonöt alkalmazottal foglalkoztatnak és az alkalmazotti létszám szempontjából csak a műszaki tisztviselőkéi és az illető ipar körébe rágó szakmunkát régzö egy-egy ipartelepen, műhelyben, üzletben dolgozó, illetőleg onnan irányított segédeket és szakmunkásokat lehet számításba venni. — A megállapított tényállás szerint a szemle alkalmával 23 munkás az alperes ipartelepén nem találtatott, és az ügyben nem is merül fel adat arra, hogy alperes 25 munkást állandóan alkalmazott, mert az egy éven belül a budapesti kerületi munkásbiztosító pénztárnál bejelentett 18 és 52 személy között ingadozó munkás-létszám, valamint a 19 -/.alatti igazolvánnyal 1924. évről biztosítottakként bejelentettek gyanánt igazolt 30 alkalmazott nyilván uem volt állandó alkalmazott az. alperes cégnél, hanem a munkások száma e számok keretén belül ingadozott és így ez a munkáslétszám nem fedi az államin alkalmazottak fogalmát, már pedig a törvényes rendelkezés elemi erővel hajtott gépberendezés hiányában 25 szakmunkát végző alkalmazottnak állandó alkalmaztatását kívánja meg- a}107 hogy az ilyen üzeni oyárszerűnek legyen tekinthető. Minthogy