Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 2. szám - Baumgarten Nándor dr. javaslatot tesz az állandó kamarai választott bíróság felállítására

IPAKJOGI SZEMLE 7 pedig a niegállapítoit tényállás szerint alperes üzemében felenni erővel hajtott gépberendezés nincsen, még az esetben is, ha az alperes cég telepén talált egy művezetőn és egy férfi segédnmnkáson felüli 15 töltő és csomagoló nomunkás a 78.000/1923. K. M. rendelel 4. §• 3. bek. értelmében azon az alapon, hogy a tenta, kékítő- és tisztítószerek iparábán a töltés és csomagolás az ezen ipar (illető ipar) körébe vágó szak munkának és így a töltő és csomagoló nőmunkások a tentát, kékítőt és fémtisztítószereket előállító ipar szempontjából szakmunkásoknak volnának is tekinthetők, kétségtelen, hogy az alkalmazottak száma alperes cégnél nem üti meg a törvényes mértéket, és így alperes üzeme a törvényes rendelkezés szempontjából gyárszerűnek nem tekinthető. — Nem nyújt támpontot a gyári jelleg megállapítására az iparfejlesztésről szóló 1907:111. tc. végrehajtása tárgyában kiadott és szintén érvényben levő 55.800/1907. K. M. sz. rendelet 1. §-a sem, amely kimondja, a gyári jelleg fen forgásának feltételeiként azt, hogy ahoz zárt helyiségekben legalább 20 munkás állandó foglalkoztatása mellett gépek vagy készülékek segítségévél és tömeges gyártásra alkalmas munkamegosztással eszközölt előállítása kívántatik meg az illető iparcikkeknek, és hogy e feltételek közül egyedül a 20 munkás állandó foglalkoztatásától lehet eltekinteni akkor, ha ai előállításnál alkalmazott eljárások minemüsége és a termelt iparcikkek menynyisége és értéke ezek nélkül is kétségtelenné teszik a gyári .jelleget, mint pl. egyéb vállalatok között a vegyészeti gyáraknál. Már most eltekintve attól, hogy alperes cég üzeme az alább kiíejtendök szerint nem vegyészeti gyár, az alperes üzeme ezen törvényes rendelkezés szerint seim •tekinthető gyárnak, mert habár zárthelyiségekben működik is, de a megállapított tényállás szerint gépei vagy különleges készülékei nincsenek, csak főzőüstjei, fakádjai és gőzkazánja vau, és az előállításnál alkalmaiul! eljárások minősége, mint a tenták, kékítő, tisztítószerek .és az ezekkel rokoncikkek előállításához szükséges anyagok keverése, főzése, nem tekinthető olyannak, amely az említett törvényes rendelkezés szempontjából alperes cégnek a gyári jelleget biztosítaná, még annak dacára sem, hogy az iparcikkek előállításánál alkalmazóit módszer, t. i. a nyersanyag előkészítése, őrlése, keverése, főzése, üvegekbe vagy tartályokba öntése, csomagolása vagy vignettázása, amit más-más alkalmazottak végeznek, az ilyen cikkeknek tömeges készítése folytán az azok tömeges gyártására alkalmas munkamegosztásnak elfogadható is, és habár az alperes cég által termelt iparcikkek mennyisége és értéke a szakértői szemle adatai szerint tekintélyes is, — mivel 20 munkás hiánya mellett a gyári jelleg törvényszerű megállapításához szükséges egyéb feltételek együttes fenforgása feltétlenül megkívántatik. — Mindezek dacára úgy találta a választott bíróság, hogy az alperest bizonyos vonatkozásban a közfelfogás szerint a gyári jelleg megilleti. Azonban semmiesetre sem illeti meg Alperest á „vegyészeli gyár" megjelölés használata még az általános közfelfogás szerint sem, mert ahoz, hogy valamely üzeni vegyészeti gyárnak tekintessék, a közfelfogás is valami nagyobb berendezést és különösen gépi kkel való nagyobbszabású és szorosan vett vegyészeti cikkekre, nem pedig csupán tenták i a. kékíWre ós tisztítószerekre kiterjedő gyártást kíván meg. 25- .,Űj könyvek feláron" kapcsolatban neves írók neveivel. ítélet; A választott bíróság alperest arra kötelezi, hogy az ítélet közlésétől számított azonnali hatállyal a napilapokban és bárhol közzétett olyan szövegű hirdetését, mely szerint „Új könyvek féláron" kaphatók nála, kapcsolatban „a legnevesebb magyar írók" és a „leghíresebb külföldi írók" megnevezésével hagyja abba, és az ilyen szövegű hirdetés közzétételétől a jövőben tatózkodjék; erre alperes esetrőlesetre kirovandó 10,000.000 (tízmillió) korona pénzbüntetés terhe mellett, végrehajtás terhével köteles. A választott bíróság a felek egyező előadása alapján tényként állapította meg, hogy alperes a amit évi karácsony clő't a napilapokban a keresetben jelzett szövegű hirdetést tétette közzé, mi után megelőzőleg cseh megszállott területről egy partié olcsó könyvet vásárolt; az így vásárolt könyvek közölt nem voltak meg a hirdetett írók összes művei, hanem csak egyes müveik, amelyeket azután alperes tényleg feláron adott tovább; az írók más műveit pedig, amelyek a megvett gyűjteményben nem szerepeltek, és amelyeket alperes máshonnan drágábban szerzett be, a dolog természeténél fogva félárnál drágábban adta is el. Megállapította továbbá a választott bíróság, hogy a megveti könygyüjlemény egy részét alperes 1925 november 25-én, a másik részét december 1-én vette át, miután a számlákat előzőleg megkapta volt. E tényállás alapján a választolt bíróság megállapította, hogy alperes azon cselekményével, amely az említett újsághirdetés közzétételében megnyilatkozott, az 1923:V. tc. 2. §-ába ütköző szédelgő feldícsérós (reklámszédelgés) tényálladékát kimerítette, és így cselekménye „ tisztességtelen versenvbe ütközik. (Bpkin. vál. bír. 35821—1925.) 2<i. Névből (cégből) alkotott védjegyek hasonlósága. „Grandé üistillerie Francaise Damase Hobé & Cie Ges. m. b. H." és „Grand Distillerie Damase Hobé & Cie. A.-G." cégnek Brúder Hobé, ezidőszerinl „Briide,- Hobé & Cie" *ieni cég ellen indított perében a Bundesminislerium fül Baridéi und Verkehr. a gazdasági piacon később keletkezett Brüder Hobé dí Cie wieni cég „Hobécine", „Hobétrousc", aHobéfleur" „Holté" és „Hobéfréres" szóvédjegyeinek törlését elrendelte. A védjegytörvény 5. §-a értelmében ugyanis „a hetüket, vagy szókat is tartalmazó védjegynek eszközölt lajstromozása nem képez akadályt, hogy más is áruinak megjelölésére saját nevét, vagy cégét akáv rövidebb alakban is használhassa" E szavakból „nem képez akadályt", követ kezik, hogy a törvényhozó nem korlátlan névhasználatra gondolt, illetőleg a névhasználat folytán a névnek védjegyként való korlátlan használatára, hanem oly használatra amely a védjegynovella 3. §-a, szerint a korábban bejegyzett, vagy közismerten használl (vii. 4. §.) fennálló jogokat nem érinti, nem alkalmas a szembenálló, azonos, vagy hasonló árukon alkalmazott védjegyeknek (a később keletkezett védjegynek, a korábbi védjeggyel, avagy hajstromozatlanul használt árujeggyel való) felcserélésére. Az azonos személyi név bői képzeli szóvédjegyek hasonlóságának az elbírálásánál nem csupán az a szempont vizsgálandó, hogy a védjegyek ugyanabból a névből (Hobé) keletkeztek, hanem inkább az I a tény, hogy a későbbi védjegyek a korábbi védjegyekkel | szemben alkalmasak a fogyasztó közönség megtévesztésére. A szemben álló védjegyek összbenyomása vizsgálandó, az a benyomás ami1 a szemre és fülre gyakorol. A külső megjelenési alakja. Nem lehet tehát perdöntő az a körülmény, hogy a védjegy a bejelentő nevével, annak rövidebb alakjával azonos, illetve abból van alkotva. A szemben álló védjegyek, a védjegyek hasonlóságának elbírálásánál általánosan kövelett szabályok, szempontok alapján bírálandók el. A védjegytörvény (V89(i) 5. szakaszával szemben áll a védjegynovella (1895) 3. szakasza, amely a törvény 5. szakasza felett áll. Ez a szakasz pedig a megtévesztő hasonlóságot kutatja, mely adva van a közönség futólagos figyelme, a szemben álló védjegyek azonos hangzása, azonos grafikai megjelenése é.s a hasonlóságot el nem enyésztető toldatok által (fréres), amely utóbbiakra kevésbé irányul a vevő ügyelnie és aligha gondol arra, hogy két különböző vállalattal áll szemben. A lényegtelen, a futólagos figyelmet le nem kötő mellékmomentumok, toldatok legfeljebb a vevő állal ismert, a vevő által már hallott védjegy egy eltérő változatára utalnak. Honnan is sejtené a vevő, hogy két különböző vál lalattal áll szemben, két különböző vállalat védjegyes áruival, amelyeket neki különösebb figyelemmé] kell vizsgálnia. Ami pedig a kél cég között a nyilvánosság előtt lcfolyl harcot illeti, aligha tehető fel, hogy a vevőnek a kél harcoló fél neve és márkája marad meg emlékezetébe, hogy már most e harcból kifolyólag (ha egyáltalán tudomást szerzett róla) a „Hobé"-likőrök vételénél különösebb figyelemmel . vásárolna. A likőr-áruk „intelligensebb vevője", az áruk „figyelmesebb" vásárlása beigazolást nem nyert, de perdöntő a konkrét esetben nem is lehet. A védjegyek azonos hangzása, a szóvédjegyek tövének (Hobé) markáns, az emlékezetet uraló ereje fölöslegessé lesz minden tobábbl vizsgálódási. A tőhöz csapolt különböző szóvégeknek (... „cure" ,fleur" slb.) a forgalomban általános szokásos nevek variánsaiként tűnnek l'el és így különösebb figyelmet, nem keltenek, ugyanazon vállalat származási jegyeként hatnak a vevőre. A hasonló hangzású, általában megtévesztő módon hasonló szavaknak a védjegyekben (vignettákon) a védjegy ható, uralkodó elemeként való feltüntetése a szemben álló, egyébként eltérő ábrás védjegyek hasonlóságának a megállapításához vezetnek. (105.230—G. R./2—1925—2.) — Az ítélet tehát lényegében a következő, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara zsűrije által ismételten kifejezésre juttatott elvet követi: A gazdasági piacon korábban megjelenő gazdasági alanynak szerzett jogai minden tekintetben respektálandók. A később keletkezeti vállalat tulajdonosa a saját nevét is korlátozásoknak kell hogy alávesse. Ez a korlátozás pedig abban áil. hogy nevét védjegy-árujegyként nem használja, vagy más szavakkal: tulajdon nevét, avagy cégének markáns toldatát csak a: esetben tüntetheti fel árujának neve, megjelöléseívéd jegye)-ként, ha ez a név a forgalomban már más versenytárs áru-, neve-, védjegyeként nem szerepel. A személyi (cég) nevkből alkotott védjegyek hasonlóságának az el bírálásánál, kizárólag ezek a szempontok mérlegelendök. 27. A magát önállósító alkalmazott a felmondás ideié alatt magához csábítja alkalmazott társait. A magát a közeli papokban önállósító üzletvezető felhasználja az üzletben é!