Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 9. szám - Hathatósabb oltalmat a magyar ipari munkának

Budapest, 1926 október Megjelenik minden hn l én, mint a „MAGYAR GYÁRIPAR" rendes melléklete. IPARJOGI SZEMLE XX. évfolyam 9. szám. .IPARJOG1. EDrLMI EGYESÜLET" tagia tagsági járulékul kapják. Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik : D*- BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 - TELEFON : 64-01, 123-18 Hathatósabb oltalmat a magyar ipari munkának Az iparügyre vonatkozó állami gondoskodásnak, az iparpolitikának feladatai közt kiválóan fontos helyet foglal el az ipari tulajdonjog védelme. Az ipari minták oltalmáról szóló rendelet a tulajdonjognak azon fontos részét rendezi, melynek célja: oltalmat nyújtani azoknak az új alakú iparcikkeknek és új ipari mintáknak, amelyek ipari cikkeken nyernek alkalmazást. Hogy az ipari minták oltalmára vonatkozó szabályok hazánkban reformra szorulnak, azt indokolja különösen iparunknak és pedig művészeti iparunknak az utolsó két évtizedben tett nagy fejlődése, amely a mai hiányos és elégtelen védelem mellett jelentőségének megfelelő oltalomban nem vészesül. Annál inkább szükséges ez ma, amidőn iparosainknál komoly a törekvés, hogy Ízlésesen alkossák ipartikkeiket és még a mindennapi szükséglet kielégítésére szolgáló cikket is mennél tetszetősebb esztétikai hatásra számított alakban állítsák ki. Ily intézkedés teljesen megfelel a haladás követelményeinek s minden tekintetben indokolt. Az ilyképen készült iparcikk ugyanis egészen olybá vehető, mint egy eredetileg az ipari haladás számára készítetf produktum, amelynek a mintaoltalomhoz feltétlen igénye van. Általános a törekvés, hogy a gazdasági termelés és fogyasztás minél több ágában és minél több irányban érvényesüljön az ízlés, a praktikus felfogás és hogy a gyakorlati életszükségleteknek szolgáló cikkek is eredeti kivitelt, csinos formákat, (liszt és ízlést keltő és kielégítő megjelenési alakot öltsenek magukra. Népünknek művészi hajlamai vannak, úgyhogy e téren messzebb tartunk, mint gazdasági termelésünknek sok más egyéb nyilvánulása terén. A szerzői jog az irodalmi, zenei, képzőművészeti, szobrászati, iparművészeti, fényképészeti mű, továbbá az illusztrációk, valamint tudományos vonatkozású tervek, vázlatok, plasztikai művek stb. megalkotójának a saját önálló szellemi alkotásával kapcsolatosan gyakorolható kizárólagos és korlátlan rendelkezési jogát biztosítja a törvényben meghatározott védelmi időn belül. Azonban nemcsak a műiparnak, hanem általában az iparnak, főleg a műszaki körbe vágó iparunknak is komoly szüksége van az ipari szellemi tulajdon oltalmának oly nemére, amely olcsón és minden körülményesség mellőzésével az illető cikknek puszta letétele révén elnyerhető. Az 1858. évi december 7-iki osztrák es. kir. nyilt parancsnak az 1907. évi december 30-iki 107.70!). sz. keresk. min. rendelet által csekély változtatással megtartott rendelkezései azonhan nem tarthatnak igényt arra, hogy kodifikált jogrendszer számba menjenek. Közjogunk a kormányrendeleti jogkörnek nem adja meg a kellő erőt ahoz, hogy anyagi jogot kodifikáljon: ez az alaki fogyatékosság; de magának a 107.709/1907. sz. rendeletnek tártai ma oly tökéletlen és visszásságokkal annyira telt. hogy arra, mint jogi bázisra békés polgárok vagyoni érdekeik bármily irányú jogi oltalmát az eredményesség komoly Inda tában nem bízhatják. E joganyag alapos és rendszeres reformja ideiglenes természetű toldozást-foldozást nem tűr. Az idézett mintarendelet, mint hiányos és elhibázott jogalkotás, amely a szakkörök és azok képviseleteinek megkérdezése, továbbá a tudomány, a hazai és külföldi elet gyakorlati tapasztalatainak figyelembevétele nélkül készült, inkább ártott a mintaoltalom ügyének. A versenytörvény, amely az eredeti alkotások, illetve a divatba hozott formáknak, a jellegzetes, egy bizonyos meghatározott vállalat árujának ismertető jeleként szereplő formáknak, főleg csomagolásoknak, esetleg bármilyen megoldásban testet öltő ötleteknek kíván törvényes oltalmat adni az utánzások ellen, nem, pótolhatja az ipari minták törvényes oltalmát hatályosan szabályozó külön törvényes intézkedéseket. A versenytörvény nyomán kifejlődő gyakorlat akkor, amidőn általában védelmei kíván nyújtani a kezdeményező, bizonyos, a hazai piacon újdonság jellegével ható ipari, illetve kereskedelmi tevékenységnek, kétségkívül az üzleti tisztesség követelményen tartja szem előtt, azonban tagadhatatlan, hogy belenyúlhat oly iparjogvédelmi területre, amely már a versenytörvény keretein kívül esik, vagyis külön fennálló törvényeknek, rendeleteknek és szabályoknak fentartott rendelkezéseit érinti.Nem lehet célunk, hogy az üzleti tisztesség követelményeit szem előtt tartó joggyakorlat ilyirányú kialakulását helytelenítsük, reá kell azonban nyomatékkal mutatnunk arra, hogy még sem lehet a versenytörvény célja, hogy az iparjogvédelmi törvények helytelen és hiányos intézkedéseit pótolja, áthidalja, avagy feleslegessé tegye az egyes .jogtárgyakat külön* szabályozó iparjogvédelmi törvényeket. Az ebben az irányban haladó jogszolgáltatás jogbizonytalanságra vezethet. A helyes megoldásokat az iparjogvédelmi tör-