Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 8. szám

32 IPARJOGI SZEMLE 162. Minőségjelző szavak elbírálásánál a forgalmi élet szempontjai az irányadók. Gold szó védjegy jelleggel hír. A szóvédjegy minőség, vagyis bárki által szabadon használható árun&e jellege kizárólag az esetben állapitható meg, ha ay árun alkalmazott, megnevezés alatt a forgalomban általában az áru kiváló minőségére utaló megjelölést értenek. A szó megjelölés ily esetben ugyanis első benyomásában M áru jellegével szorosan összefüggő körülírásra, az áru tulajdonságára utal. A „Gold" megnevezés azonban oly árukon alkalmazva, amelyek nem aranyból készülnek, csak közvetve utal az áru kiválóságára és így a szakkörök megállapítása szerint nem tekinthető oly megjelölésnek, amelyre a versenytársaknak áruik kiváló minőségének a megnevezésére feltétlenül szüksége volna. (Ausztria. Verwaltungsgerichtehof 1025 298-25/7.) 163. „Tantor" — „Quanto Tanto" megtévesztő módon hasonló. Az alperesi védjegy egy elefánt ábrával és a „Tantor" szóból álló kombinált, védjegy. A felperesi korábban bejelentett védjegy a „Quanto-Tanto" szavakból áll. A német Patentamt abból a védjegyjogi felfogásból indul ki, hogy a korábbi védjegy nemcsak a letett alakban élvezi a törvényes védjegyoltalmat, hanem mindazokban a megjelenési formákban, amelyek a korábban letett szót úgy adják vissza, hogy az azok közötti különbséget a közönséges vevő, csak különös figyelem reáfordítása mellett veheti észre. (Német Patentamt.) 164. Egy szolgálatkész (eilfertig) mór gyerek, bö nadrágban (pluderhosen), török papuccsal (selinabelschuhen) és előrenyújtott karokkal oly védjegykaraktert mutat, amely élénken bevésődik a vevő emlékezetébe. (Motivschutz.) E motív jellegzetességére való tekintettel a bíróság nem fogadta el alperes ama védekezését, hogy a mór-motívum felhasználása a csokoládé- és kakaoáruknál általánosan szoká sos. (Német Patentamt H. 48.681/26—1925.) 165. Nemzetközileg lajstromozott védjegyek is élvezik a törlést követő két évi védelmet. (Beschwerdeahteilnng E. 16.834 '34—1925.) 166. „AVcndburgia" — „Wanderburgen" olajárukra hasonló védjegyek. (Német Patentamt Seb. 32.860—26. d. Wz. 1925.) 167. „Gold Stripe" és „Gold Ribbon" esokoládéárnkon mint synoniniak; „Pneuway" és „Pneumode" porszívókészülékeken; Undahose és „Wunderhose" lábbelin; Shinola — Shiall" tisztítószerekre; Par-X-L—Par golfütőkre hasonlóak. (Északamerikai Egyesült Államok.) 168. A gazdasági értékeket képviselő név abszolút védelme. A „Westphals Auxiliator" név hajápoló cikkekkel kapcsolatban az Egyesült Amerikai Államokban általánosan ismert. Az amerikai bíróság a gazdasági piacon most megjelenő Westphal Paul-nak (az eredeti vállalat alapítójának unokája) megtiltja, hogy nevét hajápoló cikkekkel kapcsolatban, bármily formában is alkalmazhassa. Az ítélet nem jogerős. 169. „Reichardt" — „Reinhardt" vezérszavak eltérő ábrázolású védjegyekben és betűtípussal is a közönség megtévesztésére alkalmasak. A felperesi „Reichardt" név kakaokészít ményekkel kapcsolatban a bíróság megállapítása szerint „Sc7i?«í/f<wí"-jclleget öltött, míg az alperesi „Reinhardf'-név korábban jelent meg a gazdasági piacon. A küzdelem kizárólag a védjegyjog területére szorítkozott és a bíróság e helyütt a felperesi cég kérelmének helyt adott és az alperesi védjegyek törlésére irányuló jogigényt elismerte. (Rg. TT. 38/25—1925.) 170. „Albus" megnevezés alatt a közönség vállalati megjelölést ért és így az „Albus szappan" és „Albus keményítő" alatt a vevő egy és ugyanabból a vállalatból származó árukat vél vásárolni. Mi sem bizonyítja jobban a felfogás helyességét, mint az a körülmény, hogy az Albus szappangyár tintát és kékítőárut is hoz forgalomba „Albus" (Fehér) név alatt. (A bpkam. egyeztető bizottságában kialakult vélemény. Felek egyességet kötöttek.) 171. Asztalosmester állal feladott „Wesselényi ucca —. sz. alatt (III. emeleti 8. ajtó.) ágy és szekrény eladó" szövegű hirdetés megtévesztő. A közönség, ha nűngyárt a helyszínen bútorraktárra is akad és a helyszínen meggyőződést is szerez arról, hogy nem magánember lakásában van, meg van tévesztve. Eladó célját, a vevőnek áruraktárába való csábi tását megtévesztésre alkalmas hirdetéssel érte el és ezzel a többi versenytársával szemben jogosulatlan előnybe jutott Fokozza a megtévesztés lehetőségét, hogy a hirdetés a magánhirdetések feladására fenlartott hirdetési oldalon (rovatban) tétetett közé. (A bpkam. egyeztető bizottságában kialakult vélemény. Felek egyességet kötöttek.) 172. Zongorakereskedő nem alkalmazhat az általa forgagaloinba hozott zongorákon gyári jegyet. A berlini kereskedelmi kamara megállapítása szerint a „Garns Pianino" jelzés alatt a aongorapiacon egy bizonyos meghatározott gyári vállalat márkáját ismerik. A „Garns" névnek a eégszövegbe való felvétele, a kereskedői cég által forgalomba hozott zongoraárun való feltüntetése tisztességtelen verseny. (Rg. II. 438—24/1925.) 17:i. A védjegy belajstromozása az üzleti tisztességbe ütközik, ha az már mint egy más vállalat származási jegye (árujegye) közismert. A német legfelsőbb bíróság a védjegylajstromba becsempészett védjegy törlésére kötelezi alperest, aki megelőzve felperest, a szerződéses megállapodás megszűntével az általa, mint kereskedő által forgalomba hozott gyári áruk védjegyét a maga javára sietett belajstromozni. E védjegylajstromozás („in einer den kaufiniinnischen Anstand verletzender Weise") a kereskedői etikába ütközik. (Rg. II. 438—24/1925.) 174. Sportruhába öltöztetett ski-futót ábrázoló védjegy nem tekintheti) feltétlenül a téli sportcikkek szabad árujegyének. A német legfelsőbb bíróság mérlegelte ama körülményt is, hogy felperes volt az első, aki a ski sportférfi ábráját gyapjúáruin alkalmazta és így az ugyancsak egy skifutó alakját ábrázoló alperesi védjegyet a felpere( védjegyhez hasonlónak találta. (Rg. II. 534—24/1925.) 175. Maria Clementine Martin Klosterfrau in Köln szavakból és ábrái motívumokból (a védjegyet uraló érinek és díszítőelemekből) álló védjegy oltalmi köre nem terjed ki a „Martin" névvel ellátott gyógykenőcsárukra. A vevő ugyanis a felperesi árut nem a „Martin" névvel jelöli meg. emlékezetébe a felperesi ábra és a több szóból álló védjegy képe él. Figyelembe vette továbbá a bíróság a védjegyes áruk eltérő természetét. (Rg. II. 529/24—1925.) 176. Diagonálisan két különböző színű részre osztott vignetták még nem állapítják meg feltétlenül a szembenálló \ édjegyek hasonlóságát. E megállapítás cigarettaárukra vonatkozik, ahol az ily színezések és felosztások szokásosak és így a vevő a külső alapkép mellett az áru nevét, védjegyét és egyéb ábrái momentumokat is keres. (Rg. II. 389— 24/1925.) 177. Szóval elkövetett bitorlást a védjegyjog nem ismer. A szóbeli tárgyalások kivizsgálását a bíróság mellőzte, mivel a vevő ama kijelentése, hogy az általa kért Dr. Th. Isatose gyógyszer helyett „Sedobrol"-t szolgáltattak ki neki, annak valódisága esetében sem állapíthatja meg a védjegybitorlás fenforgását. (Schweiz. I. B. 4. f.) A Budapesti Kamara Választott Bírósága egy konkrét esetben, amidőn a „Franck"kávét kérő vevőnek a viszonteladó más kávét adott, eladó eljárását tisztességtelen versenynek minősítette. 178. Nem szUkséges, hogy a defenzív védjegyek az eredeti védjegyekhez hasonlóak legyenek. Kétségtelen, hogy a defenzív védjegyek az originális, mondjuk a vállalat legerősebb védjegyét bástyázzák körül. Előfordulhat azonban, hogy nem áll fenn közöttük (a defenzív és originális védjegy között) feltétlen védjegyjogi hasonlóság, és mégis a defenzív védjegy pompásan betöltheti védő feladatát. Sajnos, a jogesetet közlő szaklap az ítéletnek csak az elvi jelentőségű részét közli, — a jogeset nélkül. Utalunk ehelyett egy korábban közölt jogesetünkre: „Fix" (defenzív), „Lux" (originális) és „Fex" (utánzó) védjegyre. „Fix" nem hasonló a „Lux"-hoz. de „Fix" hasonló a „Fe.v"-hez. (Németország. I. B. 4. f.) 179. Hosszú időn át tartó használat, vagy egyéb körülmények folytán az egyébként védjegyoltalom elnyerésére nem alkalmas szavak védjegyerőt nyernek. „Banana—Harmonica", az áru alakját jelző szó, a forgalomban azonban az áru származására utal, — tehát védjegy. (Rg.) " Szintúgy a „Lavendcl Orangen" elnevezés, amely nem az áru minőségére, hanem egy bizonyos meghatározott vállalatra utal. (Rg.) „Kurrhein", a külpolitikai viszonyok folytán mint földrajzi megjelölés, elvesztette e jellegét, és így mint földrajzi megnevezésre a versenyvállalatoknak immár szüksége nem lehet. (Beschwerdeabteilung. . Németország. I. B. 4. f.) „UniversaV cigaretta-gépek megjelölésére védjegy-jelleggel bír. E megállapításnál a bíróság különös figyelemmel volt arra a körülményre, hogy a konkrét esetben nem tömegárukról van szó. (Rg. II. 179—1925. M. & W. 926. V.) 180. Az ábrái motívumok, különösen nemzetközi védjegyeknél, döntő jelentőségűek. Az ábrái motívumok mellett alkalmazott nevek, származási helyek az idegenajkú vevőkre másodlagos hatásúak. (Ausztria. I. R. 4. f.) Üzemvezető: Puskás István