Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 4. szám - A védjegyek pontos és szakszerű nyilvántartása

14 TPARJOOT nek; A perbeli lelek n választott híróságok tagjait illetőién azonban nincsenek a :siiri névsorához kötve, hanem tetszés szerint bárkil is kijeiölbetnek. A felek azonban a kikötési formula szerinl elnököt kizárólag a kamara teljes ülésé által választod elnökök sorából választhatnak. Értesülésünk szerint a kamara teljes ülése S—10 elnököt választana. A Formula felhatalmazza továbbá <i kamara elnökét, illetve megbízót! helyettesét, hogy mindazon esetekben, amidőn valamelyik peres fél nem élne választási jogával, avagy a választott bíró a választási el nem Fogadja, vagy tiszte gyakorlását megtagadja, e jogokat ;i Fél helyett gyakorolhassa. A Formula végül a bírósági és ügyvédi dijak tekintitéhen á kamara elnöksége által elfogadott állandó, a peres Felekre és a bíróságra nézve irányadó díjszabásra utal, amely díjszabás a bíróság titkári hivatalában kifüggesztendő. Egyesületünk külön nyomtatványban ismerteti a kamarák kebelében működő Választott Bíróságok igény bevételére vonatkozó tudnivalókat. B külön nyomtatvány Bányász .Inni ilr. kamarai titkár és Újlaki) Géza dr. budapesti ügyvéd szerkesztésében jelenik Öieg, és lapunk melléklete, reméljük állandó melléklete les/.. Egyesületünk előadásai. Március havi teljes ülésünk keretében „Iparjogvédelmi Reformok" címmel Fazekas Oszkár dr. budapesti ügyvéd, egyesületünk ügyvezető-al elnöke, ipiilis haVi teljíS nl: síinkben pedig Szalay h;uil dr. budapesti ügyvéd, szem'ii szakosztályunk elnöke ,,.-/; ii:lrli nyomtatványok védelme" címmel tart előadást. Az előadások időpontjáról a szokásos módon, külön meghívó útján értesítjük tagjainkat. Nemzetközi iparjogvédelem. Értesülésünk szerint a közeljövőben az ipari-jogvédelem nemzetközi vonatkozásainak, az iparjog védelem nemzet közi egyenlősítésének előmozdítása céljából igen előkelő német uyelvü folyóirat jelenik még. E folyóirat különösképpen a Balkán-Államok, továbbá Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország joggyakorlatát kívánja feldolgozni. A lap kiváló munkatársai között magyar részről: Kelemen fstván szab. ügyvivő. Vásárhelyi László szab. bíró és Bányász Jenő dr. kamarai titkár neveit olvassuk és í^y megnyugvással tölt el bennünket, hogy a magyar jogszolgáltatás minden tekintetben tárgyilagos megvilágításban kerül a nemzetközi ítélőszék ele. A nemzetközi kereskedelmi és iparkamara jogi osztályának élére, elnöki minőségben Baumgarten .Vándor dr.-t, az Iparjogvédelmi Egyesület elnckd l meghívta, aki irteeülisunk szerint a megbízatást el is vállalta. A jogi osztály társelnöki állásál értesülésünk szerint Belatini Braun 'Anitán dr., budapésti ügyvéd fogja betölteni. Az osztály tagjai sorában legkiválóbb jogászaink nevével találkozunk. A nemzetközi kamara jogi osztályára a jövőben nagyfontosságú feladatok várnak. Ismerve Baumgarten Sándor dr. kiváló szaktudását és munkakészségét a jogi osztálytól élénk és értékes tevékenységet várunk. A minőség tekintetében való megtévesztés, a hamis származási hely híresztelése oly áruknál, amelyeknek jó minő sé<;ét a gyártás helye már maga is önmagában biztosítja, a szédelgő feldicsérésnek a legveszedelmesebb fajtája. — A kereskedő ugyanis nemcsák versenytársainak okoz ily eljárásával tisztességtelen versenyt, hanem diszkreditálja azokat a gyárosokat is, akik a valódi árukat előállítják. — Az egyes szakmákban csak suttogták a neveket, n: angol és csehszlovák hivatalos körök, illetve érdekeltségek már egész listával szolgálnak, s nyomatékkal hívják fel e bűnös — a magyar kereskedelem jóhírnevét veszélyeztető visszaélésekre a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara figyelmét. Az angol köret tiltakozik az idegen áruknak ..angol" áruként való megjelölése ellen, tiltakozik az áruknak oly módon történő kiállítása ellen, hogy azok a magyar vevőben az angol áru látszatát keltsék. De tiltakozik a csehszlovák érdekeltség a csehszlovákiai szövetnek, mint angol árunak olcsó eladása ellen, mert igen helyesen arra utal. hogy ha versenytársuk az „angol" posztót igen olcsón kínálja, nem tudnak csehszlovákiai posztójukon túladni. A tisztességtelen versenynek különösen ez a fajtája immár nemcsak közveszélyes, hanem társadalom- és nemzetellenes is. Komoly nemzeti érdek fűződik tehát ahhoz, hogy ne engedjük becsületes magyar kereskedőinkben lankadni a tisztességes boldogulás lehetőségébe vetett bitet, mert csak így remélhetjük külföldi öSzeköttetéseínk előnyös rendezését. — A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara körlevélben hívja fel az érdekképviseletek ügyeiméi e visszaélésekre, amelyek ellen a/, érdekképviseletek támogatásával a legerélyesebb eszközök igénybevételével kíván küzdeni. Eddigi eljárásának máris erőteljesen érezhető hatása volt. - a kamara által foganatosított, az áruknak a forgalomból való azonnali kivonása, SZEMLE a hamis származásra utaló jelzések azonnali eltávolítása iránt tett intézkedéseket a keresk. miniszter jóváhagyólag tudomásul vette. Joggyakorlat 50. Vevők fogdosása. Hírnévrontás. A szándékosság és a károsodás nem konstitutív követelménye a tisztességtelen versenynek. A kamara választott bírósága az alperest arra kötelezi, hogy esetenként 10,000.000 (tíz millió) korona pénzbírság terhével a számú telken építési anyagkereskedéssel foglalkozó felperessel szemben azonnal hagyja abba azokat a cselekményeket, amelyekkel felperes vevőit el fogdossa és jóhírnevét veszélyezteti én távolítsa el irodahelyiségének falán levő — „Eladás itt" — szavakból álló feliratot. A tanuk által bizonyított tényekből a bíróság meggyőződése és megállapítása szerint kétségtelen, hogy alperesnek Üzleti cselekményei a felperest kereső vevőknek valótlan híresztelésekkel „már megszűnt" való elcsábítása és magatartása a jó erkölcsökbe és az üzleti tisztességbe ütközik és az 192:1. évi Y. te. 1. és 11 §-aiban meghatározott cselekménnyé minősül. Ennek következményekép az idézeti törvény 1. és 13. $$-ai értelmében az alperest a vevők elfogását és felperes jóhírnevének rontását képező fent megállapított cselekmények abbahagyására és a közös és zárt lelken lévő alperesi „Eladás itf tábla eltávolítására köielezte. Az 1983. évi V. te. 1. és 1,3. H-aiiba ütköző üzleti magatartás megállapításának nem konstitutív követelménye a szándékosság és a károsodás és független attól, hogy felperes gondolhatott-e arra, hogy alperes hasonló üzletet kíván nyitni és hogy később egyezkedésre is kész volt. (Bpkam. Vál. Bír. 1237 1926.) 51. Szédelgöfeblícsérés. Hírnévrontás. Alperes egy szaklapban neve alatt írt, tudományos színezetű vezetőcikkében, továbbá hivatalos formában közölt rüpcéduláiban fejtegeti egyrészt azt, hogy a parafakészítményekkel, parafakővel, tehát mindama gyártmányokkal való hőszigetelés, („amely gyártmányok a felperesi vállalatból kerülnek ki") teljesen haszontalan, célszerűtlen készítmények, amelyek a hőszigetelés terén terjesztett tévtanokon alapulnak és amelyek az : rdekelt ve\uk::/;:ns: í,nek cl" nagvniii vii k irosod is it idézik elő, hogy ezek évenként több mint 30.000 vágón szenet éppen ezen gyártmányok haszontalansága miatt hiábavaló módon pazarolnak el. A zsűri felfogása szerint, amennyiben alperes a fent előadott tényállításait elfogadható módon he nem igazolja, ügy eljárása egyfelől a szédelgő reldicsérés, másfedői pedig a hírnév és hitelrontás tényálladékát teljesen kimeríti. (Bpkam. Zsűri :u.sT-t 1935.) .'>2. Filmek címének bitorlása. A szerzői jog és a tisztességtelen versenyről szóló törvény érintkezési pontja. Fel peres, mozgóképeket előállító vállalat, keresetei indítotl aa alperesi lilinkölcsönzövállnlat ellen, mert a felperes által forgalomba hozott „Lucretia Borgia" Hímnek meghirdetése után az aU>eres hasonló tárgyú filmet hozott forgalomba és azt ugyancsak „Lucretia Borgia" címen hirdette. A bíróság a felek "által Felajánlott terjedelmes bizonyítást csupán arra a kérdésre szorította, hogy a két Film összehasonlításával és szakértők meghallgatásával állapíttassák meg, hogy a két film hasonlósága melleit melyik fél választhatta művészi jogosultsággal a „Lucretia Borgia" címet. Evégből megkereste a szerzői jogi szakértői bizottság-ot és ennek véleménye alapján megállapította, hogy alperes akkor, anlikor hasonló tárgyú Ilimet Lucretia Borgia címmel hozott forga lomba, szándékosan és a közönség félrevezetésére alkalmas módon címbitorlást követeti el. mellyel nyilvánvalóan a felperesi reklamirozásnak előnyeit kívánta a maga szamára gyümölcsöztetni' Alperes eredetileg a „Borgiák hatalma" címmel kívánta Hímjét forgalomba hozni s csak midőn a felperes „Lucretia Borgia" című filmje a sok reklnmírozás folytán már nagy érdeklődést keltett, változtatta meg alperes Hímjének címét „Lucretia Borgiá'*-ra. Kimondja az ítélel, hogy a verseny tisztességére való tekintettel alperes a mű címének megváltoztatásától még az cselben is köteles lett volna tartózkodni, ha az alperesi mű központi szereplője valóban Borgia Lucretia történeti személy lett volna. A közönség, amelynek nem feladata a plakátok mínuszaiban való diszlingváhí.s, könnyen tévedésbe eshetett a kél film azonossága tekintetében és alperes ennek következtében a felperes hirdetései révén őt jogosan meg nem illető haszonban részesült, a leiperes pedig az üzleti számítások szerint öl megillető bevételtől esett el, tehát anyagi kárt sz.envedett. A bíróság ennek következtében megállapította az 1921. .V|. tc]