Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 9. szám - A védjegybitorlás vádja ellen nem lehet azzal védekezni, hogy a hivatalos lapot nem olvassuk!

IPAEJOGI alperest az üzleti versenyben érdekeltnek tekinti, annál is inkább, mivel alperes maga is üzletszerűié^ gázfőzők és egyéb készülékek bérbeadásával, tehát forgalombahozatalával foglalkozik, lovábbá mivel a peres felek Ugyanabban az üzletkörben fejtik ki kereskedelmi, illetve ipari tevékenységüket. E körülmények kétségtelenné teszik, hogy a felek versenytársak. Kétségtelen továbbá az is, hogy alperesnek üzleti érdeke fűződik ahoz, hogy a közönség az alperes által szerelt takaréklángzót vegye igénybe, mert ezáltal alperes előadása szerint is több gázmegtakarítást ér el és így a közönség intenzívebben fogyasztja a más melegszolgáltató anyagnál gazdaságosabb (olcsóbb) anyagot. Hogy pedig 'alperes előadása szerint közérdekből lépett fel, — jelen konkrét ügy érdemi elbírálásánál figyelembe nem jöhet — a versenyző célzatot azonban a fent megállapított ténykörülmények kétségkívül megállapíják. Minthogy a törvény 1. és 32. §§-ainak egybevetéséből az is megállapítható, hogy a tisztességtelen verseny megszüntetésének kéréséhez való jogosultság megállapítására elegendő annak kimutatása, hogy fellépő fél ellenfelének versenytársa, ennek folytán a Választott Bíróság megállapítja, hogy a jelen kei-esetben a per tárgyává tett tselekmény megszűntetését az 1923. évi V. tc. által meghatározott erre jogosult fél kéri és így az ügy érdemében való eldöntésnek van helye. Figyelemmel alperes ama kijelentésére, hogy a körlevél a felperes által forgalomba hozott „Sonne" készülékre nem vonatkozott, annak létezéséről alperes csak a per során értesült, hogy továbbá körlevelében kizárólag az általa (alperes áli;ii) bérbeadott gázfőzőkészülékek megóvását célozta, a Díróság megállapítja, hogy a kérdés elbírálásánál a felületesen olvasó fogyasztóközönség felfogása és futólagos figyelme mérvadó és így a körlevél felületes elolvasása a fogyasztóközönség tetemes részénél azt a benyomást kelthette, hogy a körlevélben használt kitételek, valamennyi, tehát nem csupán az alperes által bérbeadott gázfőzökre vonatkoznak. A hírnévrontás és hitelrontás fenforgásának kérdésénél a bíróság ama felfogásának ad kifejezést, hogy alperes azáltal, hogy a maga hasznát keresve, vagy a közérdekét tartva szem előtt, saját vállalatát előtérbe tólja, a maga újításait, modern berendezését ajánlja a felek figyelmébe, úgyszintén kevésbé költséges eljárását, (a takaréklángzók ingyenes felszerelését) továbbá felperes üzleti eljárását és készülékét jogos, a befeketítés végletébe azonban át nem csapó kritikával illeti, bérlőit a gáz megvonásával fenyíti — az üzleti tisztesség szempontjából kifogás tárgyává nem tehető. A versenyküzdelemből csupán azokat az eszközöket kell kikapcsolni, amelyekkel a versenytárs valamely tisztességesen dolgozó versenytársát valótlan adatok híresztelésével megkárosítja, a megengedett, esetleg szabályrendeletekben is megállapított határt túllépő jogosulatlan beavatkozásával versenytársát kereskedelmi, illetve ipari tevékenységének gyakorlásában korlátozza. Alperes ama védekezését, hogy alkalmazottainak nem adott utasítást a felperesi készülékek ócsárlásái a, a fogyasztóközönség elriasztására, a bíróság annál kevésbé vehette figyelembe, mivel a per tárgyává tett röpcédulákat alperes a per folyama alatt is a saját gázfőzővel rendelkező fogyasztók körében is terjesztette (illetve előadása szerint lehetségesnek tartja, hogy az alkalmazottai terjesztették). A saját gázfőzővel rendelkező közönség körében történt terjesztés a bíróság felfogása szerint már megállapítja alperes felelősségéi. Végül ama ténykörülmény, amelyre alperes hivatkozik, hogy t. i. a „Sonne" készülék alkalmazása gázömlést eredményez, tűzveszélyes és általában szakszerűtlenül van felszerelve, a bíróság felfogása szerint legfeljebb SZEMLE 31 hatósági beavatkozásra adhatna okot, de jelen konkrét per elbírálásánál, mint ide nem tartozó kérdés, figyelembe nem vehető. (Bp. Kam. Vál. Bír. 20.452—192,").) A hólabdaszerzödések kötésének abbauhagyására való kötelezés a már kötött ügyletek lebonyolítására is vonatkozik. Alperes beismervén a terhére rótthólabdarendszerü eladásokat, az iratok felesleges beszerzésének mellőzésével őt a keresetben kért pénzbírság terhével a hólahdarendszerű eladások abbanhagyására kellett kötelezni, mert azt az idézett törvény 14. szakasza tiltja, 28. szakassza pedig kihágásnak minősíti és a 32. szakasz abbanhagyás alatt valamely cselekmény ismétlődésétől való tartózkodást is érti, úgyhogy az ügy szempontjából nincs jelentősége annak, hogy alperes az ilyen ügyletek kötését már állítólag abbanhagyta, miért is erre a körülményre a választott bíróságnak kiterjeszkednie nem kellett. Kötelezni kellett azonban alperest nemcsak a jövőben kötendő ilyen ügyletek abbanhagyására, hanem a már megkötött ügyletek lebonyolításának beszüntetésére is, mert azok lebonyolítása szintén a hólabdaszerű eladás fogalmi körébe tartozik és a lebonyolítás beszüntetése szintén közérdek. (Bp. Kam. Vál. Bír. 25.119—1925.) Szemle Az osztrák szabadalmi törvény módosítása, mely részben 1925 július hó 17-én és részben 1925 szeptember 1-én lépett életbe, a következő foníosabb intézkedéseket tartalmazza: A szabadalmak tartama 15 évről 18 évre hosszabbíttatik meg és ezen meghosszabbítás a háborús tartam meghosszabbításban részesült szabadalmak kivételével kiterjed mindazokra a szabadalmakra, melvek 1925 július 16-án érvényben voltak. Az alkalmazottak javára bizonyos átengedési kötelezettséggel járó találmányok gyanánt csakis oly találmányok tekintendők, melyek a munkaadó vállalatának munkakörébe és az alkalmazott részére fentartott tevékenység körébe esnek, vagy melyeknél a munkaadónak tapasztalatai és segédeszközei a találmány létrejöttét lényegesen elősegítették. Az alkalmazott a találmány átengedéséért minden esetben megfelelően javadalmazandó és a munkaadó kénytelen 4 hónapon belül a találmánynak ily igénybevételérc vonatkozólag nyilatkozni. Ugyanezen szabadalmi bejelentéshez többféle elsőbbség igényelhető, de minden igényelt elsőbbség után a bejelentési díj külön-külön fizetendő. A feltalálónak joga van nevének a szabadalmi lajstromban és a szabadalmi hivatalnak közléseiben a szabadalmi okmányokban stb. való megnevezését követelni. Szabadalmi ügyvivők képviseleti jogosultsága kiterjed a szabadalmi hivatal vagy szabadalmi felső bíróság (Patcntgerichtshof) előtt folyó összes peres ügyekre. A szabadalmi bejelenlések közzététele egy évig elhalasztható, de csak háromhónapos periódusokban, melyek mindegyike külön díjjal jár. Hivatalos végzésekre adandó nyilatkozatok haláridejének halasztása illetékkel jár. (G.) védjegybitorlás vádja ellen nem lehet azzal védekezni, hogy a hivatalos lapot nem olvassuk! A köny nyelműen, jóhiszemű komoly vizsgálat és megfontolás nélkül való cselekvés is elegenő a bitorlás tényálladékának megállapítására. Aki védjegyet használ annak tudatában, hogy a védjegyet más is alkalmazza, az dolose cselekszik nemcsak akkor, ha biztosan tudja, hogy a harmadik személynek védjegyjoga van, hanem még az esetben is, ha a harmadik személy jogával nem törődve, ezen jog iránt "felületes vélelmekkel és üres kifogásokkal beéri. A dolus szemrehányása ellen ez esetben csak az mentes, aki becsületesen törekszik a dolog jogi helyzetének végére járni. Kétségtelen, hogy a dolus