Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 9. szám

Budapest, 1925november XIX. évfolyam, 9. szám IPARJOGI SZEMLE Megjelenik 'minden hó 1-én. mint a „MAGYAR GYÁRIPAR', J „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tagja rendes melléklete. g-** ^OBEJ m ^ "W W -w- W ^ tagsági járulékul kapják. Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: DR- BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFÓN : 64-01, 123-18 Iparjogvédelmi reformok (A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara akciója) A közgazdasági viszonyok átalakulásával és a nemzetközi gazdasági élet fejlődésével párhuzamosan e fontos, az ipari tulajdonjogok, az eszmei javak védelmét szolgáló jogterületek törvényeit is javítani és módosítani kell. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy e törvények reformja iránt megnyilatkozó általános óhaj a háborút megelőző időben a legközvetlenebbül érdekelt iparos- és kereskedőkörökben indult meg, amely körülmény kétségtelen bizonyítéka annak, hogy az ezidőszerint fennálló törvények, novellák nem felelnek meg rendeltetésüknek, nem nyújtanak kellő oltalmat a hazai ipar és kereskedelem fejlődésének és nem biztosítanak egyöntetű és gyors jogszolgáltatást. Az ipari és kereskedelmi forgalom nemzetközi jellege a nemzetközi egyezmények folytán mind erőteljesebben lép előtérbe. A jogegyenlőtlenség ilyképen súlyosan érezteti kedvezőtlen kihatásait a nemzetközi kereskedelemben. Az iparjogvédelmi intézmények reformmunkája a nagyobb kultúrállamokban már befejezést nyert. A többi, a nemzetközi Unióhoz tartozó államokban ezzel kapcsolatosan mind hangosabban nyilvánul meg az óhaj, hogy az egyes államok között a különböző joghatályú törvények folytán előálló jógii á t rányok megszüntessenek. Általános óhaj, hogy az ipar jogvédelmi törvények egységes rendezése legalább részben általános pontokra korlátozva megvalósuljon, az egyes államok törvényeiben észlelhető eltávolodások és különbségek a további divergálásokat szüntessék meg és ilyképen egyengessék az egységesítés útjait. A kamara elnöksége az iparjogvédelem ügye iránt megnyilvánult élénk érdeklődésben látja annak zálogát, hogy az eszmei javak terén együttműködésre hivatott tényezők most, hogy közviszonyaink a normális fejlődés irányát vették, komoly szándékkal óhajtják a háború kitörésével félbenmaradt, még igen kiterjedt feladatok megoldását. Az Iparjogvédelmi Egyesület-be beolvadt „Az Üzleti Tisztességet Védő Egyesület" és a „Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség" egységes szellemű tevékenysége azt a reményt keltik illetékes körökben, hogy ez együttes munkásság tartalmában és annak eredményeiben is valóra fogja váltani az iparjogvédelmi törvények észszerű reformját. E reformmunka azonban kétségkívül hosszabb időt igényel és így nem érinti Egyesületünknek az iparjogvédelmi törvények egységesítése iránt tett sürgős előterjesztéseit, amelyek sajnos, úgy látszik valahol elakadtak. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vállalja a feladatot, hogy az iparjogvédelmi töivények generális reformmunkáját kezdeményezze. E célból a kereskedő és iparosvilág, nemkülönben a műszaki és jogászkörök bevonásával az Iparjogvédelmi Egyesülettel karöltve előadásokat, szakértekezleteket tart és ez értekezletek eredménye alapján óhajtja kijelölni azt a helyes irányt, amelyen a reformáló munkásságnak haladnia kell. (-sz.) Joggyakorlat A vevőközönségnek sorsjegyek útján való toborzása az üzleti élet terén mind erőteljesebb mérveket ölt. A szerencsejátékot rendezők újabban ingyen-sorsjegyek Ígéretével ingerlik vásárlásra a közönséget, illetőleg a játékszenvedély legyezgetésével igyekeznek a kereskedők és iparosok egy bizonyos, érdekeltségükbe vont csoportjának vevőket szerezni. A kamara az ingyen-sorsjátékok rendezésénél magában a játékban, a vevők nyerészkedési hajlamának a felkeltésében és mind erőteljesebb fokozásában látja a kóros kinövést, amelyet közérdekből, az egészséges üzletmenet kialakulásának előmozdítása céljából kifogás tárgyává kell tennie. Ez az üzleti eljárás, bár nem tisztességtelen verseny, mindazonáltal erőteljesen, erőszakosan belenyúl az üzleti Versenybe és egyes versenytársaknak e kivételesen „közérdekből" engedélyezett szerencsejáték által a többi versenytársakkal szemben tagadhatatlanul bizonyos előnyt juttat. Ez az előny alapja pedig nem a rátermettség, sem a szaktudás, sem pedig az üzleti leleményesség. A játékszenvedélyre alapított vereseny, nevezhetnők erőszakos vevőfogdosásnak is, ha fennálló törvényeink értelmében nem is tekinthető tisztességtelen versenynek, kétségkívül a sajátlagos gazdasági helyzetet tekintve, a versenynek egy súlyos és beláthatatlan következményekkel járható kinövése. A játékrendező társaságok kezébe a kereskedő- és iparosérdekeltség, nemkülönben a vásárló közönség csak eszköz, és míg a vásárlóközönséget végső eredményében keserű csalódás érheti, addig a kereskedő- és iparosérdekeltséggel szemben e csalódás már bizalmatlanságot, súlyos károsodást jelenthet. A kamara kéri a pénzügyi és a keres-