Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 8. szám - A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara III. Kongresszusa Brüsszelben

28 IPARJOGI SZEMLE A külföldi államcímerek és hivatalos jelzések nemzetközi oltalma csak helyeslésünkkel találkozik. A nemzetközi oltalmat célzó javaslat azonban nem fejezi ki híven a célba vett intenciót, amiért is Egyesületünk javaslatot tett, hogy ne csupán a „védjegyként való belajstromozás", hanem „az üzleti forgalom körében bármily módon való használat" ellen is oltalom adassék. Elvként állíttassék fel, hogy senki se alkalmazhasson illetéktelenül külföldi államcímer!, jelvényt. Az időbeli (egy év) korlátozás elejtését javasoltuk. A magyar címernek és hivatalos jelvényeknek visszaélésekre való felhasználására hívta fel Egyesületünk a magyar kormány figyelmét. E kérdés vizsgálatánál az utódállamokban fennálló lehetőségekre kell gondolnunk. Számos eredeti magyar vállalat „nacionalizáltatott" és egyébként is érdeke lehet „ös-ramán", vagy „ős-szerb" vállalatoknak is, hogy magyar nyelvű fogyasztási területen magyar köntösben terjessze áruját. A védjegy egyes alkatrészeinek törlése. A gyakorlati életben ismételten előadódott, hogy valamely ábrás, vagy összetett védjegynek csupán egyes (talán nem is kimagasló) alkatelemei esnek kifogás alá. Ily esetben az eddigi általános joggyakorlat szerint a védjegy a maga egészében töröltetett. Egyesületünk e kérdésben is állást foglalt és olyirányú javaslatot terjesztett elő, amely szerint oly esetben, amidőn a védjegynek csupán egyes alkatrészei esnek kifogás alá, a védjegynek kifogás alá nem eső egyéb alkatrészei, eredeti elsőbbséggel fentarthatók legyenek. A védjegyek kötelező használata. A párizsi konvenció IV. cikkének új második bekezdés gyanánt a hágai konferencia elé terjesztendő javaslat a következőt ajánlja: „Minden szerződő országnak törvényhozása elrendelheti a védjegynek a nemzeti területen való alkalmazásának kötelezettségét azzal a kettős megszorítással, hogy a. bejelentőnek minden szerződő országban ezen használatbavétel számára a nemzetközi belajstromozástól számított legalább három évi határidő áll rendelkezésre és hogy a védjegynek érvénytelenítése, mint a nemhasználat szankciója a törvényes határidőn belül csak bírósági ítélettel mondható ki." A Kongresszus a javaslatot azon módosítással fogadja el, hogy a harmadik bekezdésben a második kikötés következőkép pen hangozzék: „És hogy a védjegynek érvénytelenítése mint a nemhasználat szankciója, a törvényes határidőn belül csak kérelemre mondható ki bírósági ítélettel és ezt is csak abban az esetben, amelyben a védjegynek tulajdonosa nem igazolná tétlenségének okait." Egyesületünk a védjegyek kötelező hasz.nálatának mellőzését javasolja. A tisztességtelen verseny ügyében a hágai konferencia elé terjesztendő javaslat a következő szöveget ajánlja: „A szerződő országok kötelesek a többi szerződő országok hozzátartozóinak hatásos védelmet nyújtani a tisztességtelen verseny ellen. A tisztességtelen verseny tényálladékát megállapítja minden cselekmény, mely ipari vagy kereskedelmi téren a becsületes szokásokkal ellenkezik, pl. ipari kitüntetéseknek (érmeknek, okiratoknak, dicsérő' megemlékezéseknek, díjaknak stb.) gyártmányokon, árukon, csomagolásokon, üzleti papirokon vagy kereskedelmi okiratokon való feltüntetése, a gyártmányok nyersanyagára vagy gyártási módjára vonatkozó, a valóságnak meg nem felelő kijelentések, megtévesztő reklám, egy másik versenytárs iparcikkei vagy árui igaztalan lebecsülésének ténye. A szerződő országok különösen megegyeznek abban, hogy gondoskodnak megfelelő magánjogi és — csalárd fondorlatok esetében — büntetőjogi intézkedésekről azokra az esetekre, melyekben: a) gyári vagy kereskedelmi védjegyek; b) jelvények, címerek hivatalos ellenőrzési vagy hitelezési jelzések vagy bélyegek; c) valamely termelő, gyáros vagy kereskedő termékeinek vagy áruinak megkülönböztetésére szolgáló kereskedelmi megjelölések, mint a milyenek: nevek, cégek, nyomtatványoknak címei és minden más felíratok, mint cégérek, üzleti körülmények stb.; d) leírások vagy ábrázolások vagy ezek kombinációi; e) minden egyéb, a terméknek vagy árunak származására vonatkozó megjelölések iparilag vagy kereskedelmileg nyilvánvalóan oly célból használtainak, hogy vagy másnak termékeivel vagy áruival való öss'zetévesztést vagy ezen termékek vagy áruk valóságos származása tekintetében tévedést idézzenek elő. Minden sértett fizikai vagy jogi személy, valamint az abbanhagyást célzó vagy büntetőjogi perek esetében, a származási országaikban szabályszerűen megalakított, érdekelt szindikátusok és egyesületek, fel les:inek jogosítva a tisztességtelen verseny minden ténykedése ellen a törvény előtt fellépni vagy ily fellépésben résztvenni." A zürichi kongresszus az első bekezdést változatlanul elfogadja. A második bekezdés tekintetében megelégedését fejezi ki a kongresszus a tisztességtelen verseny fogalmának általános megállapítása felett, különösen pedig ezen bekezdést a Hágai Konferencia szövegezési bizottságához utalja, amikor is külön útmutatást ad arra nézve, hogy mi értendő a reklámszédelgés (fausse réclame), a hírnév- és hitelrontás (dénigrement) és a megtévesztés (confusion) alatt. A harmadik bekezdésben a kongresszus világosan kifejezésre akarja juttatni, hogy úgy ábbamhagyási, mint büntetőjogi pereknek indítására jogosítva legyen minden harmadik személy, mely azonos vagy hasonló üzlete, gyártása vagy tevékenysége révén érdekelve van. Egyesületünk e kérdésben előterjesztett szakvéleményében ama felfogásának ad kifejezést, hogy a) nemcsak az áru eredetére vonatkozó, hanem más irányú valótlan :s megtévesztő adatok is kifogásolandók, b) tilalom alá vonandó a valótlan és megtévesztő adatoknak nemcsak az árukon, hanem egyáltalában az üzleti forgalomban való alkalmazása. A hágai konferencia előkészítése. Egyesületünk Fod'.r Annin dr. kúriai tanácselnök elnöklete alatt tartott teljes ülésében Belatini-Braun Zoltán; dr. részletesen ismertette a brüsszeli kongresszus lefolyását, melyet kivonatosan lapunk vezető helyén közlünk. A tartalmas és élénk figyelemmel kísért előadáshoz hozzászóltak, illetve előterjesztést tettek: I'ompéry Elemér, a szab. bíróság elnöke, Bányász Jenő dr. kamarai titkár, Urbach Lajos dr., Malonyai Emil dr., Saxlehner Kálmán, Bemauer Zsigmond, Fodor Annin dr. elnök a magasnívójú vitát összefoglaló beszédében rámutatott azokra a nagyfontosságú közgazdasági érdekekre, amelyek a hágai konferencián való képviseltetésünkhöz fűződnek. Követelnünk kell a háborúban elkobzott, különösen a természeti produktumokat megjelölő védjegyeknek in integrum restitucióját. örömmel állapította meg, hogy a magyar kereskedelem és ipar mindenkor a legmesszebbmenőleg respektálta a külföldi honosok szellemi javait és így nekünk már most, úgymond, arra kell törekednünk, hogy a magyar honosok javára biztosítsuk legalább is azokat az előnyöket, amelyeket a külföldi honosok már ma élveznek hazánkban. Reméli, hogy a hágai légkör fölötte alkalmas lesz a nemzetközi közeledés elősegítésére, az ipartulajdonjogok egyenlősítésének az időpontját azonban még nem látja elérkezettnek. „UJSAGOZEM" könyvkiadó ét nyomda rt., Budapest, VIII., Rókk Szilárd ucsa I. Üzemvezető : Ounesch György.