Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám

16 IPARJOGI SZEMLE kozása szempontjából mérlegelen dők. (Bpkam—Jury 1924. IX. 14.581—1924.) 45. A betűjegyek oltalma a Tvt, alapján. Felperes korábban használt három betűs (A.S.C.) gynfadobozai alapján kéri az alperesi dobozokon ugyanazon a helyen feltüntetett (A. U. C.) jelzés használatának abbahhagyását. Utal arra, hogy a forgalomban áruit (felperes áruit) hárombetűs gyufának ismerik és miután alperes is gyufadobozának oldalán ugyanazon a helyen alkalmaz 3 betűt és emellett még a 3 belű grafikai kivitelben is hasonló (A. S. C. = A. U. C.) a megtévesztés lehetősége, illetve a szembenálló gyufa áruk felcserélésének a veszélye fenforog. A Kamara úgy felperes, mint alperes kereskedelmi tevékenységéből is (reklámtábláikon a közönség figyelmének a gyufadobpz oldalán alkalmazott 3 betűre való felhívása) megállapítja, hogy a per tárgyává tett gyufadobozok oldalán alkalmazott 3 betű a fogyasztóközönség előtt jelentőséggel bír, illetve a szembenálló gyufadobozok egyik és pedig kétségkívül legfontosabb megkülönböztető jegye. E megállapításnak megfelelően, amennyiben felperes alkalmazta első ízben gyufaáruin az A. S. C. betűjelzést, úgy az A. U. C. betűknek alperes részéről való használata alkalmas lehet a fogyasztóközönségnek az áru származása tekintetében való megtévesztésére. A Kamara az A. U. C. betűknek az alperesi gyufadobozokon való eltávolítása iránt előterjesztett felperesi kérelmet az elsőbbség esetében indokoltnak tartja. (Bpkam-Jury. 1924.) 46. A megrendelések felülvizsgálata a grafikai iparban nem szokásos. A grafikai iparban a szakkörök egyhangú véleménye szerint nem szokásos, hogy az iparos a hozzá beérkező megrendelést abból a szempontból felülvizsgálja, hogy a megrendelést eszközlő jogosult-e a megrendelés megtételére vagy sem. Hacsak tehát a forgalomban közismert üzleti nyomtatványok kézenfekvő utánzatával nem állunk szemben, a törvényes oltalom alatt álló idegen üzleti nyomtatványokra vonatkozó megrendelések teljesítése az üzleti tisztesség szempontjából kifogás tárgyává még nem tehető. (Bpkam. 22.230—1924.) Védj egy oltalom 47. A cégtoldat védjegyoltalomképességc. Az „Exnress" szó az áru rendeltetését jelzi. A védjegytörvény által a lajstromozásból kizárt védjegy nem igényelhet oltalmat azon az alapon, hog-y a belajstromoztatni kívánt szóvédjegy letevőnek cégét, illetve annak egy részét képezi. (1890 : II. tc. 6. §.) Tekintettel arra, hogy az „Express" szómegjelölés gazdasági gépek, gépszerszámalkatrészek, mérőeszközök, műszerek, repülőgépek, motorgépek, gépszerszámok, fényképészeti cikkekre vonatkoztatva azoknak azt a tulajdonságát alkalmas jelezni, hogy rendeltetésüknek igen gyorsan tesznek eleget, — a védjegynovella (1895. XLI. te.) 1. §. értelmében, mint kizárólag az áru minőségét jelző szó a védjegyoltalomból ki van zárva, mint a védjegyoltalomból kizárt szó pedig az esetben sem élvezhet törvényes oltalmat, ha a bejelentőnek cégét, illetve annak egy részét képezi. (Keresk. Min. 925. sz. határozata.) ( 48. „Primeur Watsch", Originál Watsch szóvédjegyek értelmüknél fogva az 1895 : XLI. tc. 1. §-a és az 189Ó : II. tc. 3. §-ának 3. pontjába ütköznek és így törvényes védjegyoltalomban nem részesíthetők. (K. M. 478—1925.) 49. A védjegytanács hatásköre. A keresk. min. védjegytulajdonos előterjesztésében előadott ama kérelmét, hogy védjegyének törlése előtt a védjegytanács is megdálígatandö, elutasította, mivel az 1915. évi 16.598—IV. számú rendelet 1. %-& értelmében a védjegytanács csak peres, vagy elvi jelentőségű kérdésekben hallgatandó meg. (K. M. 59—1924.) Mintaoltalom 50. Az ipari minták oltalmi díját a keresk. min. mintánként és évenként 50.000 kor. állapította meg. A minta oltalmi ideje továbbra is legfeljebb 3 év. Feljelentések esetében a sértett fél csekbefizetési lap csatolásával igazolni tartozik, hogy eljárási díj fejében az államkincstár javára 85.000 kor. a keresk. minisztériumnak a postatakarékpénztárnál e célra vezetett 60.172 számú csekklapjára befizetett. 51. Ipari minta újdonságának elbírálása. Alperesnek a per során előadott ama védekezését, hogy a külföldön forgalomba hozott hasonló (táska alakú) redikülök az övével azonosaknak azért nem tekinthetők, meri azok szélei préselt mintázatnak, — míg az általa védettek vésettek, illetve lomibfűrészellek, — a konkrét ügy elbírálásánál a keresk. min. nem vette figyelembe, „meri az a körülmény-, úgymond a határozal indokolása, hogy az alperes által készített redikülök széles, finomabb munkával készültek, magának a redikiilnek külső alakját a vevő elöli, nem befolyásolhattá, amiért is ezen körülményt bírói figyelembe venni nem lehet". Az ipari mintaoltalom ugyanis az iparcikk külső alakját védi és nem vonatkozhat az alakideát nem befolyásoló feldolgozás, a kivitel mikéntjére, a finomabb munkateljesítményre. (K. M. 660—1924.) Cégoltalom 52—56. Cégjogi esetek. Panaszos szabóüzletével közvetlen szomszédságban férjes leánya ugyanily üzletet nyitott, mely fölött elhelyezett cégtáblán férjének és önmagának nevén kívül atyjának nevét is használta (S. .1. leánya N. B.-né) és cégét ily alakban be is jegyeztette. A kúria (IV. 3752—1924.) panaszlottat eltiltotta attól, hogy cégében atyja teljes nevét használhassa, mert ez a toldat non felei meg a kereskedelmi törvény 11. §-ának, hanem egyenesen összetévesztésre irányul. — „Universum fonal-, cérna- és textiláru rt. beleütközik az „Universum kereskedelmi rt." cégbe. A kúria P. i \ . 4604—1924. sz. ítéletében megállapítja, hogy a cégbitorlás fenforgásahoz nem szükség-es, hogy a két peres fél üzletköre teljesen azonos legyen, hanem fenforoghat akkor is, ha az alperes üzletköre a felperes foglalkozásához tartozó többrendbeli üzletkörök valamelyikével azonos. — Belvárosi Takarékpénztár rt. és Belvárosi Hitelszövetkezet rt. könnyen megkülönböztethető egymástól. (Kúria IV. 5337—1924.) A Budapesti Mintapince rt. a földmivelésügyi miniszter panasza folytán arra köteleztetett, hogy cégéből a „Mintapince" elnevezés) hagyja el, mert ez megállapítja a kormány felügyelete alatt álló és rég'óta fennálló Országos Központi Mintapince nevű intézménnyel való összetéveszthetőséget. (Kúria IV. 2376—1924.) Külföldi joggyakorlat 57. Az osztrák cs. és kir. dohány jövedék védjegyeinek utánzása Németországban. Az osztrák államforma változása a volt cs. kir. állam tulajdonát képező dohányáruk védjegyeinek tulajdonjogiát nem teszi vitássá és az továbbra is a jogutód osztrák köztársaságot illeti. Az 1922. évben történt átírás az 1919. és 1920. évben megújított védjegyek törvényes oltalmát nem érinti és így azoknak idegen vállalatok részéről való utánzása a védjegytörvény teljes szigorának alkalmazását vonja maga után. (Reichsgericht 801—1924.) 58. Nem csupán az üzleti könyvek, hanem a számlák bemutatására is kötelezte a E.eichisgericht panaszlottat, aki szerződéses kötelezettségének nem tett eleget. A szerződő felek megállapodtak ugyanis abban, hogy alperes öt esztendeig kizárólag felperes áruit hozza forgalomba, — felperes pedig a kívánt árukat a szükségletnek megfelelően szállítja. Félperesnek jogában áll alperes üzleti könyveit és raktárállományát bármikor felülvizsgálni. Megállapítást nyert, hogy alperes n szerződés tartama alatt más gyárosoktól is szerzett árut. A Reichsgericht 698—1924. számú ítéletével kötelezi alperest, hogy az üzleti ténykedésére vonatkozó öisszes üzleti számláit (faktúráit) mutassa be, mivel kizárólag a legszélesebb körű vizsgálat ad módot arra, hpgy felperes kárát megállapíthassa, alperes jogosulatlan vásárlásait, azt az árumennyiséget, melylyel alperes felperest megrövidítette, kellő betekintés után megállapíthassa. 59. „G. Wohlmuth & Co." — „Wohlmuth Apparate", „Ge a wohl" — „Gewohl". Felperes (G. Wohlmuth & Co.) cég és védjegyjoga alapján kéri az alperes által ugyancsak gyógyszerészeti készítményeken alkalmazott „Wohlmuth Apparate" megjelölésnek abbanhagyását és gyógyszerára megvédésére korábban belajstromozott „Ge o wohl" védjegyéhez megtévesztő módon hasonló „Gewohl" szóvédjegy törlését. A hamburgi Oberlandesgericht 185—1924. sz. ítéletével a felperesi kérelemnek helyt adott. „UJSAGÜZEM" könyvkiadó és nyomda rt., Budapest, VIII., Rökk Szilárd ucea I. Üxemvozető : Guneseh György,