Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5. szám

Budapest, 1925 július XIX, évfolyam, 5. szám IPARJOGI SZEMLE Megjelenik minden hó 1-én, mint a „MAGYAR GYÁRIPAR" / „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tagjai rendes melléklete. éemiamr u. -í^r -wt- tagsági járulékul kapják. Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: D*- BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, DR FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFON : 64-01, 123-18 A hágai konferencia előkészítése A háborút megelőző időben a gazdasági érdekszálak a földgömb minden irányában szövődtek. A világháború és az azt követő idő ezeket az egymásba fonódó gazdasági érdekszálakat szétszakította és merő ábránd volna azt hinni, hogy ezek a széttépett érdekszálak az ellenségeskedések megszűnése után rövidesen újból egymásba szövődnek — főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a világháború oly időben tört ki, amidőn ezek az érdekszálak a legerőteljesebbek, a legfinomabb szétágazásúak voltak, amidőn a külkereskedelem, a nemzetközi munkamegosztás a népek gazdasági életében mind nagyobb jelentőséggel bírt — és így csak természetes, hogy az egymásba fonódó érdekszálak erőszakos széttépése a világ gazdasági életét létalapjaiban támadta meg. A háború befejezése után többen meg is kísérelték az iparjogvédelem terén a nemzetközi érintkezésnek elszakadt fonalát újból felvenni, — ami azonban csak most, a hágai konferencia kitűzése alkalmából sikerült. Hazánk gazdasági életére kiváló fontossággal bír, hogy a hágai konferenciát előkészítő brüsszeli és zürichi kongresszusokon, amelyeken az összes kulturállamok képviselve lesznek, Egyesületünk, nemkülönben Egyesületünkkel karöltve együtt dolgozó Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség magyarországi bizottsága számbeliségével is dokumentálja iparunknak és kereskedelmünknek életerejét, — minél erőteljesebb^ életjelt adva magáról, hogy így számunkra a tárgyalásnál megfelelő súlyt biztosítson. A hágai konferencia és így a brüsszeli és zürichi kongresszusok is, az iparjogvédelmi kérdések egész komplexumát (szabadalom, védjegy, ipari-mintaoltalom, tisztességtelen verseny, hamis származási megjelölések stb.) ölelik fel. E kongresszusok tehát az egész gazdasági ('li tnek legeminensebb kérdéseivel fognak foglalkozni, illetve előkészítik azokat a hágai konferencia számára. E kongresszusokra a kereskedelemügyi miniszter Pompéry Élemért, a m. kiri szabadalmi bíróság kiváló gyakorlati érzékkel bíró elnökét küldi, aki eleddig is a nemzetközi konferenciákon el nem vitatható sikerre] képviselte a magyar gazdasági érdekeket. Egyesületünket pedig Kelemen István kormányfőtanácsos, szabadalmi ügyvivő és Belatini Braun Zoltán dr. egyesületünk elnökségi tagjai képviselik. Mindmegannyian aziparjogvédelmi kérdések szakavatott és alapos ismerői, akikre az érdekeltség teljes nyugalommal bízza a magyar gazdasági érdekek fokozott védelmét. A hágai konferencia célja: az 1883-ban Párizsban megkötött Nemzetközi Unióhoz csatlakozott államok iparjogvédelmi törvényeinek egységesítése; a nemzetközi egyezmények tárgyi oltalmikörének; a prioritás; a gyakorlási kényszer kérdéseinek a tisztázása; az ipari-minta nemzetközi lajstromozásának a kérdése és végül több, a. védjegyek oltalmát és a tisztességtelen verseny kérdését érintő elvi jelentőségű döntések megvitatása, illetve e kérdésekben döntés. Ehelyütt örömmel kell megállapítauünk azt, hogy az 1923. évi V. tc.-ben foglalt törvény a tisztességtelen versenyről kétségtelenül megüti a nyugateurópai mértéket és így a.z e körben felmerülő kérdések nálunk már törvényes szabályozást is nyertek. A hágai javaslatok legfontosabbika az elsőbbségi kérdéseknek újból való megvitatását célozza ós arra törekszik, hogy több állam (így Magyarország is) az ezen kérdésekben elfoglalt álláspontját változtassa meg. A m. kir. szabadalmi bíróságnak mai felfogása szerint agyanis az elsőbbség csak bizonyos újdonságrontó körülményeket hatálytalanít, de nem ad szabadalmi jogokat, melyek kizárólag hazai szabadalmi bejelentések alapján szerezhetők meg, míg a hágai javaslat szerint az elsőbbség szabadalmi jogot statuál. Nem kell bővebben magyaráznunk, hogy Magyarországon, ahol a szabadalmak kb. háromnegyed része külföldi eredetű, ez a rendelkezés mindenképpen súlyos megakasztását jelentené a kereskedelemnek és iparnak, különösen pedig megnehezítené a találmányok kihasználásához szükséges tőkének előteremtését. Íme a kötetekre menő vitaanyagból kiragadott egy kérdés is mily erőteljes kihatással bír gazdasági életünkre és fokozottan feladatává teszi illusztris kiküldötteinknek, hogy éber figyelemmel kísérjék e nagyfontosságú kérdéseknek egész gazdasági életünkre kiható döntő erejét, jól fontolják meg minden ténykedéseiket, egy pillanatra se tévesszék szem elől a magyar ipar és kereskedelemnek, kizárólag a magyar ipar és kereskedelemnek életérdekeit. A hágai javaslatok egynémelyike az erős, a hatalmasnak jogára vannak felépítve, amelyek akkor, amidőn jogkiterjesztést hirdetnek, tulajdonképpen meglévő, szankcionált jogokat kívánnak törölni, „körülírni". — sz. Egyesületi hirek 56. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetségnek Magyarországi Bizottsága, a bizottság elnökévé belát'1 ni Belatiny Artúrt, a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnökét választotta, aki mindenkor élénk érdeklődést tanúsított az iparjogvédelmi kérdések iránt és aki e megbízatást el is fogadta. A Szövetség magyarországi bizottságának eleddig- néhai Lánczy Leó, előtte pedig Mattlekovits Sándor v. b. t. t. volt elnöke és a kereskedelmi és iparkamarával, nemkülönben Egyesületünkkel szoros együttműködést fejtett ki. A bizottság titkára: Kelemen István kormányfőtanácsos, szabadalmi ügyvivő, aki nemcsak a hazai körökben, de a külföldön is szaktudása révén közbecsülésnek örvend. 57. Perek (panaszok), amelyek egyességgel végződnek. I. A perbeli felek két uccára nyíló, kétbejáratú üzlet tulajdonosai voltak. E közös üzletet kettéválasztották — külön-külön uccai bejárattal. Alperesnek az üzleti bejárat fölé kitett „Bejárat csak itt" felírású tábláját perli felperes. A felek egyességet kötöttek: alperes a panasz tárgyává tett táblát 24 órán belül eltávolította, II. Alperes, droguista, a vele szemben levő gyógyszei-tárból az üzlete előtt elhaladó boltiszolgát magához hivatta és felperes állítása szerint igyekezett őt rábírni arra, hogy a jövőben nála, ki szintén gyógyszerész, készíttesse receptjeit, mivel neki módjában áll azt sokkal olcsóbban előállítani. Alperes maga is elítéli az ily tisztességtelen eljárást, tagadja azonban, hogy azt elkövette volna, Felperes kellő bizonyíték híján panaszát visszavonta. III. Alperes a kö-