Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - A háborús jogalkotás és a váltóköveteléssel kapcsolatos jogviszonyok szabályozása

76 hatóság általános felhatalmazására van szükség, továbbá előfordulhat váltókötelezettség vállalásának szüksége anélkül, hogy a gyámtörvény említett §-aiban célzott vagyonkezelés kívánalma felmerülne. Fenn kellett tehát tartani a lehetőséget, azokra az esetekre nézve, ahol gondnok közreműködésére nincs szükség, de a váltói kötelezettség fenntartása mind az adós, mind pedig a hitelező érdekében áll. Ilyen eset különöskép az időközben lejárt váltójogi kötelezettség megújítása, • a prolongáció. Ennek folytán az 1530/1943. M. E. rendelet 2. §-a úgy intézkedett, hogy amennyiben a honvédelmi szolgálatot teljesítő meghatalmazás adásában akadályozva volna, nincs szükség gondnok kirendelésére, mert az ő nevében a váltókövetelés prolongációja céljából házastársa, vagy szülője az akadályozottság fennállása és még az azt követő három hónapon át — meghatalmazás nélkül is, a képviseletre nézve kötelező érvénnyel vállalhat váltókötelezettséget. E váltókötelezettség vállalásának természetesen megvannak a maga korlátai: nevezetesen 1. a váltónyilatkozat csakis a rendeletben megszabott, a képviseletre utaló toldattal történhetik, 2. a váltó csak prolongációs váltó lehet, 3. ez a váltó tehát az alapváltó összegénél az esetleg fizetendő kamatoknál nagyobb összegre nem szólhat, 4. a prolongációs váltón a korábbi kötelezettként szereplő valamennyi személy aláírásának szerepelnie kell, akik ellen a képviseltet visszkereseti jog illeti meg, 5. a házastárs, illetőleg a szülő váltói kötelezettséget csak ugyanolyan minőségben vállalhat az újított váltón, mint amilyen minőségben a korábbi váltón az akadályozott szerepelt. Ezek a rendelkezések a váltó további újítása esetén is alkalmazandók, mégpedig azzal a további kedvezménnyel, hogy az akadályozott személy képviseletében eljáró személynek nem kell a korábbi képviselővel azonos személynek lenni, mindenesetre azonban olyannak, akit a rendelet a váltók megújításánál az akadályozott személy képviseletére feljogosít. Magát az akadályozottságot, továbbá azt, hogy az a személy, aki a váltón az akadályozott nevében a váltónyilatkozatot tette, erre a rendelet értelmében jogosult volt, a követelés érvényesítése során (a váltókereset alkalmával, a fizetési meghagyás iránti kérvényben, a biztosítás vagy a kielégítési végrehajtás iránti kérvényben) minden különösebb igazolás nélkül lehet hivatkozás tárgyává tenni. Igazolásra csak akkor van szükség, ha azt az említett eljárás során vitássá teszik. Az igazolásra felhasználható az akadályozott lakóhelye szerint illetékes helyhatósági bizonyítványa. A rendelet által előírt módon, tehát valamely akadályozott képviseletében kiállított váltóval szemben azt a kifogást, hogy az, aki helyett a váltókötelezettséget képviselt vállalta, nem volt akadályozva, vagy, hogy a képviselőnek az akadályozottal nem volt oly személyi kapcsolata, hogy a ren-