Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A legújabb bírói joggyakorlat a magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyával kapcsolatban(Folytatás.)

46 oktatásügyi miniszter fennhatósága alatt álló testnevelésügyi felügyelő által leventeoktatással megbízott egyének ilyirányií működése az állami akarat érvényesítése érdekében kifejtett szolgálati tevékenységnek minősül xigyan, de szolgálati viszony csak akkor közjogi, ha esküt vagy fogadalmat tett." (Kir. Kúria P. II. 2906/1943.) Nyugdíj 26. Nyugdíjfizetési kötelezettség. „A nyugdíjfizetési kötelezettség külön jogszabály hiányában a felek megállapodásán alapszik, ezért a munkaadó a nyugdíjjogosultságot alkalmazottainak bizonyos csoportjára kizárhatja s — esetleges alapszabályok korlátai közt — maga állapítja meg, hogy melyik alkalmazottját veszi fel az igényjogosultak közé." (Kir. Kúria P. II. 3918/1942. sz.) 27. Szolgálati jogviszony fenntartása nyugdíj érdekében. „A munkaadó nem köteles a szolgálati viszonyt csak azért fenntartani, hogy alkalmazottja magasabb nyugdíjat élvezhessen, a felmondási idő tartamát pedig az alkalmazott annak letelte; után többé nem kifogásolhatja/' (Kir. Kúria P. II. 5015/1942.) 23. Nyugdíjfizetés iránti kötelezettség. „Nincsen olyan törvényes rendelkezés vagy más jogszabály, amely a munkaadót az alkalmazottja (a magánalkalmazott) részére nyugdíj fizetésére kötelezné. A nyugdíjfizetési kötelezettség csak szerződésen, szerződés jellegével bíró nyugdíjszabályzaton, vagy általános szokáson, állandósult gyakorlaton alapulhat." (Kir. Kúria P. II. 1117/1943.) 29. Nyugdíjigény érvényesítése. „A nyugdíjigény késedelmes érvényesítésének általában nem magára, az igényre, hanem csak a kereset beadását hat hónappal megelőző időben esedékessé vált nyugdíjrészletekre van jogvesztő hatálya. Olyan esetben azonban, amikor a munkaadó a nyugdíjjogosultságot el nem ismeri, a jogosult pedig a nyugdíjigényt huzamosabb időn át a törvény rendes útján nem érvényesíti, hanem a munkaadó által a nyugdíj helyett akár visszatérő időszakokban, akár egy összegben nyújtott szolgáltatással beéri, a munkavállaló ebbeli magatartása hallgatólagos jogfelmondás adataként mérlegelhető." (Kir. Kúria P. II. 449/1943. sz.) 30. Nyugdíj fizetése. „A bírói gyakorlatban kifejezésre juttatott jogszabály értelmében a nyugdíjfizetési kötelezettség magánalkalmazottak javára általában szerződésen, szerződés jellegével bíró nyugdíjszabályzaton, vagy állandósult gyakorlaton alapszik. Ha azonban a munkaadónak a szolgálati viszony létesítésekor hatályban lévő és a szolgálati szerződés kiegészítő részét alkotó nyugdíjszabályzata értelmében az alkalmazottnak nyugdíjigény mellett való alkalmazása a szabály, az alkalmazott nyugdíjigénye erre irányuló külön megállapodás hiányában is fennáll s a munkaadó a nyugdíjszabályzat értelmében őt terhelő nyugdíjfizetési kötelezettség alól rendszerint csak akkor mentesül, ha a szolgálati viszony létesítésekor kifejezetten kizárta az alkalmazott nyugdíjigényét." (Kir. Kúria P. II. 5633/1942.) 31. Özvegyi nyugdíj. „Az özvegyi nyugdíj ellenkező kikötés vagy rendelkezés hiányában rendszerint azt a feleséget illeti meg. aki az alkal-