Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)
1944 / 5. szám - Bírói gyakorlat a pénztartozások köréből
293 JOGGYAKORLAT Bírót gyakorlat a pénztartozások köréből (Folytatás. Az előző számunkban közölt ismertetés fejezetcímei: I. Külföldi pénznemre szóló követelések átszámítása. Egyben: az ú. n. valutazáradékok érvényesülése.-—//. Effektivitás (Valutáéffektivitás.) III. Aranyzáradék valutakőtelmeknél Olyan külföldi pénznemre szóló pénztartozások ezek, amelyeknél a felek a követelés értékét még azzal is biztosítani kívánták, hogy a külföldi pénzegységben foglalt aranymennyiséget tették a kirovó külföldi pénznem „mögé" (mögöttes számoló) azzal a rendeltetéssel, hogy végső fokon ez az aranymennyiség biztosítsa a követelés értékének az állandóságát. Nem lehetett vitás, hogy bíróságaink, amelyek a „sima" (aranyzáradékkal nem bíró) valutatartozások esetében is hajlandók voltak vélelmezni a felek értékállandósági szándékát és ez alapon a szerződéskötéskori (leértékelés előtti) árfolyamon való átszámítást tartották igazságosnak, erre az álláspontra helyezkednek azoknál a kötelmeknél is, ahol az értékállandósági szándék az aranyra való kifejezett utalással -— tehát nem is vélelemszerűen — megállapítható. Valóban, az aranyzáradékos valutatartozások kérdése bírói gj^akorlatunkban hamarább nyugvópontra is jutott, mint a sima valutatartozásoké. Jogszabályaink —• ideértve a külföldi fizetőeszközök és az arany forgalmát korlátozó jogszabályokat is — az aranyzáradékok hatályosságát nem érintik, csupán az arany valóságos szolgáltatását tiltják el átmenetileg, illetőleg a valósággal aranyban teljesítendő fizetéseknél rögzítik — az aranyparitáson — az átszámítási árfolyamot (410/1932. M. E., 2360/1935. M. E.). Abban, hogy a 410/1932. M. E. sz. r. szerint az effektív aranytartozás hitelezője a pengőben felajánlott fizetést viszszautasíthatja, a jogalkotó az aranyzáradék hatályosságát ismeri el. Ez a kérdés bírói gyakorlatunkban sem volt vitás. Bírói gyakorlatunkban kifejezésre jutott az a jogszabály is, hogy az aranyzáradék érvényességét korlátozó vagy megszüntető külföldi jogszabály a magyar magánjog hatályosulásának területén nem kerülhet alkalmazásra (C. P. V. 279/1935., C. P. VII. 585/1935.). Minthogy az aranyzáradékot is tartalmazó valutakötelmeknél az értékállandósági szándék fennforgása és így az aranyparitásnak megfelelő (leértékelés előtti) árfolyamon való átszámítás helyessége nem volt vitás, üyen ügyek csak elvétve kerültek bíróságaink elé. Az 1940 óta hozott kir. kúriai ítéletek közül ilyen tárgyúak az alábbiak:
