Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - Bányászati kisajátítás

30 nem áll egyedül, hanem ugyanezt az elvet vallja — csak még világosabban — az idézett másik két bányatörvény is. A francia bányatörvény a bányaművelési célokra való tulajdoni kisajátítást elvileg nem ismeri, hanem csak idegen telek birtokba vételére (Besitznahme fremder Grundstücke, le droit d'occupation) ad jogot a bányavállalkozónak, amivel szemben bizonyos esetekben a földtulajdonos követelheti, hogy a bányavállalkozó az elfoglalt területet tulajdonul szerezze meg.4 A porosz bányatörvény 135—137. §-aiból kitűnik, hogy a bányabirtokos a szükséges területeknek csupán ideiglenes használatra való átengedését követelheti, amivel szemben a 138. §. a következőket mondja ki: „Ha megállapítást nyert, hogy a földterület használata 3 évnél tovább fog tartani, vagy ha a használat a 3 év letelte után is továbbfolytatódik, akkor a földtulajdonos követelheti, hogy a bányabirtokos az ingatlant tulajdonul vegye át."5 Az egykorú törvények vonatkozó rendelkezéseinek összehasonlítása, valamint az akkori jogszemlélet szem előtt tartása után nem lehet kétséges, hogy a jogalkotónak nem volt célja a tulajdoni kisajátítást a bányavállalkozónak (a tulajdonos akarata ellenére) biztosítani, ennélfogva az Általános Bányatörvény alapján ezt a jogot ma sem lehet a bányavállalkozónak megadni. Természetesen nem lehet annak a kívánságának jogosságát tagadni, hogy bizonyos esetekben célszerű és méltányos volna a tulajdoni kisajátítást a földtulajdonos akarata ellenére is elrendeli, ha ezt a bányavállalkozó kéri, azonban ezt csak a bányatörvény módosítása esetén lenne lehetséges. Erre a módosításra — tekintve a magyar bányászat fejlődését — valóban szükség lenne. Idevonatkozólag csak annyit kívánunk még megjegyezni, hogy ezt a kérdést már az 1903. évi javaslat (Törvényjavaslat a Bányatörvényről) is rendezni kívánta. Ennek 189. §-a a következőket tartalmazza: „A kisajátítást rendszerint ideiglenes s általa a kisajátíttató csupán az ingatlan ideiglenes használatának a jogát szerzi meg. Ha kitűnik, hogy a kisajátíttató az ingatlant 3 évnél hoszszabb ideig fogja használni, ha az ingatlant 3 éven túl is használja, vagy ha a használat után az ingatlan előbbeni állapotba éppen nem, vagy csak aránytalan költséggel lenne helyreállítható: akár a földtulajdonos, akár a kisajátíttató kérelmére végleges kisajátításnak van helye." Sajnos, a javaslatból mindmáig nem lett törvény. Dr. Klivényi Lajos kir. tvszéki bíró. * V. ö. Achenbach: Das französische Bergrecht, 270. oldal. s V. ö. Dr. Arndt: Allgemeine Berggesetz für die preussischen Staaten, 145—-149. oldal.