Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 5. szám - A háborús haláleseti kockázat viselése az életbiztosítási szerződések körében

292 delet 3. §-ának (1) bekezdése ugyanis az alkalmazotti jogviszonyból származó járandóságot az 1944. évi január hó 1. napjától kezdve a nyugtailleték alól mentesítette. Ugyanekkor azonban e rendelet 5. §-a az állami pótadóról szóló 2100/1943. M. E. számú rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében a magánalkalmazottak járandósága tekintetében megállapított állami pótadót a megszüntetett nyugtailletéknek megfelelő összeggel felemelte. Ha tekintetbe vesszük, hogy a vállalati nyugdíjpénztár által kifizetett nyugilletmény a nyugtailleték alól mentes volt, az állami pótadónak ilymódon eszközölt emelése a nyugilletményeket látszólag nagyobb adóteherrel sújtotta. E látszólagos többletadózás egyensúlybahozására hivatott életre a bevezetőben idézett rendelet, amelynek értelmében a vállalati nyugdíjpénztár által az 1944. évi január hó 1-től kezdődőleg, az általa biztosított, vagy kedvezményezett részére teljesített minden szolgáltatás után az eddig érvényben lévő 1%-os biztosítási illeték helyett csupán 0.5% biztosítási illetéket köteles fizetni. Az 50%-ra felemelt rendkívüli pótlékot a biztosítási illeték után le kell róni. Az elismert vállalati nyugdíjpénztár pedig az ily természetű juttatások után a biztosítási illeték fizetésének kötelezettsége alól teljesen mentesül. Dr. Rősner Iván