Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 3. szám - A szövetkezés szabadsága

151 az ellenkező érdekek szolgálatában állnak, terjesztenek a szövekezetek ellen. Az ilyen rágalmak terjesztése is merénylet a szövetkezeti szabadság ellen, mert a bizalmatlanság felkeltésével igyekeznek a szövetkezeti szervezkedés eszközének igénybevételétől eltéríteni azokat, akik erre a védekező eszközre legjobban rászorulnak. V. Tanulmányunkban szabadságot és szabad fejlődési lehetőséget kívántunk a kisemberek önvédelmi szervének: a szövetkezeteknek. Szükségesnek látjuk azonban kiegészítésképpen külön hangsúlyozni azt, hogy a szövetkezetek szabad fejlődésének követelése nem jelenti azt, hogy bármi tekintetben a magánkereskedelem, vagy a magánvállalkozásnak a közjóval összhangban álló érdekeit sérteni kívánjuk. Úgy hisszük, a magyar szövetkezeti táborban, de legtöbb külföldi szövetkezeti táborban is, alig van olyan álmodozó, aki lehetségesnek tartaná az egész gazdasági életnek szövetkezeti vállalatokban való megszervezését. Ellenkezőleg: nagyon valószínűnek látszik az, hogy amennyiben a szövetkezeti szervek és az egyéni vállalkozás közötti verseny megszűnne és a szövetkezeti szervek a gazdasági életben egyeduralmat jelentő túlsúlyra tennének szert, az a szövetkezeti munkának is rovására menne. Az egészséges versenynek kizárása mindenütt a munka ütemének lassulását, a bürokrácia kifejlődését, a nagyobb költségekkel való gazdálkodást vonja maga után, ami a közérdek szempontjából sem kívánatos. A szövetkezeti szervek bizonyára mindig inkább a tömegcikkek beszerzésénél, vagy értékesítésénél jutnak majd nagyobb szerephez, sokszor alul fognak maradni a versenyben ott, ahol az egyéni ízlés kiszolgálása, részletes igényeknek kielégítése játssza a főszerepet. Ha ezek szerint a szövetkezeti szervezkedésnek is érdeke az, hogy a gazdasági életben a verseny fennmaradjon, akkor helytelen volna az, ha a szövetkezeti szervezkedés szabadságának követelésével egyidejűleg az egyéni vállalkozás szabad fejlődését veszélyeztetnők. Tovább megyek: nemcsak szabad fejlődési lehetőséget kívánunk a szövetkezetek szabad mozgása mellett az egyéni vállalkozásnak, de egyenesen védelmet is kívánunk a jogalkotástól minden olyan tisztességes egyéni vállalkozó számára, akinek munkája a közjó érdekeivel összhangban van, akinek működésére ezek szerint mindenkor szükség is lesz. A keresztény erkölcsi felfogásnak az egész gazdasági életben való minél tökéletesebb érvényesülése érdekében a jogalkotástól a tisztességtelen verseny legszigorúbb megbüntetését és kikapcsolását kívánjuk. Kívánjuk a tisztességes kereskedői nemzedék felnevelése és oktatása érdekében szükséges