Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - Az igazgatósági tagok és az alkalmazottak felelőssége

101 azaz nagybetűt csak ott, ahol az a helyesírás szabályai szerint is megengedett. Ez áll a cégszövegre nézve is. A tisztán nagybetűkből összeállított cégszöveget tehát — mint a helyesírás szabályainak meg nem felelőt — a cégjegyzékbe való bevezetésre alkalmasnak tekinteni nem lehet. Másik érv az, hogy a kizárólag nagybetűkből álló cégszöveg bejegyzése a cégjegyzékbe igen sok technikai nehézséget támaszt. A cégjegyzékbe ugyanis csak kézzel lehet bejegyzéseket teljesíteni, a kézírás pedig csak folyóírással lehetséges, azaz annak kisbetűkkel kell végbemennie és legfeljebb a kezdőbetűk lehetnek nagyok. A kizárólag nagybetűkből álló cégszöveget folyamatosan leírni alig lehet, azt valójában nem anynyira írni, mint inkább rajzolni kell, ami pedig kétségkívül munkatöbbletet jelent a cégbíróság, illetőleg a cégiroda számára, mert a rajzolás szüksége az első bejegyzésen felül minden átvitel, minden cégkivonat kiállítása, sőt minden a cégre vonatkozó végzés megfogalmazása és leírása alkalmával egyaránt felmerül. Mindezek mellett a cégszövegnek tisztán nagybetűkkel írása hosszabb időt is igényel és — az írásmód szokatlan lévén — gyakran vezethet tévedésekre, ami a közérdeknek sehogyan sem felel meg. További érv a tisztán nagybetűs cégszöveg bejegyzése ellen, hogy annak nincsen meg a kellő és elfogadható indokoltsága. A kereskedelmi cégek részén ugyanis nem áll fenn semmi olyan komoly ok, amely szükségessé tenné, hogy cégszövegük kizárólag nagybetűkből álljon. Erre mutat a tapasztalat különösen a kereskedelmi társaságok körében. Azoknak az alapszabályoknak, illetőleg társasági szerződéseknek a száma ugyanis, amelyekben csupa nagybetűből álló cégszöveg van, elenyészően csekély. Kérdés mármost, vájjon az előbb felsorolt érveket el lehet-e fogadni megnyugvással a megoldás alapiául? Annak a megvilágítására, hogy ezek az érvek helytállók-e vagy sem, szolgáljanak a következők. A nagybetűkből álló cégszövegek bejegyzését egymagában arra hivatkozással, hogy az írásmód a magyar helyesírási szabályoknak nem felel meg, megtagadni ^aligha lehet. Az ugyanis, hogy a cégszöveg tisztán nagybetűkből tevődik össze, helyesírási hibának semmiképpen sem minősülhet, aminthogy nem lát senki sem helyesírási hibát abban, ha a cégfeliratokon, az üzleti nyomtatványokon és az üzleti bélyegzőkön a cég szövege kizárólag nagybetűkből áll. Az tehát a cégbíróság szemében sem lehet helyesírási hiba, ha a bejegyezni kért cégszöveget csupa nagybetűből állították össze. A nagybetűs cégszöveg bejegyzésével kapcsolatos technikai nehézség sem olyan súlyos ok, hogy amiatt az ilyen írásmódnak a cégjegyzékben való alkalmazását közérdekből ki kellene zárni.