Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - Az igazgatósági tagok és az alkalmazottak felelőssége

100 Nagybetűs cégszövegek Ha valaki végigsétál a város utcáin és szemügyre veszi az üzletek, a vállalatok, a pénzintézetek cégfeliratait, tapasztalhatja, hogy azok túlnyomó részben csupa nagybetűbői, mégpedig nyomtatott nagybetűkből állanak. Ugyanígy van ez a cégeknek az üzleti életben használt különféle nyomtatványain és bélyegzőin is. A magyarázata ennek az, hogy a nagybetűs írásmód jobban kiemeli, szembetűnőbbé, távolról is jobban láthatóvá teszi a cég megjelölését, ami a tájékozódást kétségkívül megkönnyíti és ezzel a közönség kényelmi igényeit szolgálja. Más a helyzet a cégjegyzékekben. A cégssöveget a cégjegyzékbe általában folyóírással vezetik be, aminek folytán a cégjegyzékekben olvasható cégszövegek túlnyomó részben nem tisztán nagybetűsek, hanem azoknak írásmódja a helyesírás általános szabályaihoz igazodik. Avégből, hogy az üzleti életben használt cégszöveg a cégjegyzékben található cégszöveggel az írásmód tekintetében is megegyezzék, a cég bejegyeztetésével kapcsolatosan az utóbbi időben gyakran kérték a cégbíróságtól a cégszövegnek a cégjegyzékbe csupa nagybetűkkel való bevezetését. Minthogy olyan jogszabályunk, amely meghatározná, hogy miként, milyen betűkből és milyen írásmóddal kell a cégszöveget összeállítani, egyáltalában nincsen, a lesrtöbb cégbíróság az ilyen kérelmeket minden nehézség nélkül téliesítetté. A tisztán nagybetűs cégszövegnek a cégjegyzékbe bevezetése kérdésében nemrég megnyilatkozott a budapesti kir. ítélőtábla is. Kimondotta, hogy nincsen akadálya a cégjegyzékbe olyan cégszöveg bejegyzésének, amely csupa nagybetűből áll.1 A bírói gyakorlatban mindazáltal jelentkezett és érvényesült az ellentétes álláspont is. Több olyan határozat keletkezett, amelyben a cégbíróság megtagadta a cégszövegnek a cégjegyzékbe csupa nagybetűkkel való bejegyzését. Különösen a budapesti kir. törvényszéknél mint cégbíróságnál talált elfogadásra és követésre ez a gyakorlat. A kizárólag nagybetűs cégszövegek bejegyzését megtagadó álláspont helyességének igazolása végett több érvet lehet felhozni. Egyik az, hogy a bíróságnak a cégszöveget — egyebek mellett — a nyelvi szabatosság és a helyesírás szempontjából is vizsgálnia kell. A magyar helyesírás szabályai szerint csupán a nagy kezdőbetűk használata lehetséges, ez is csak a tulajdonneveknél és a címeknél, valamint ezek rövidítéseinél, míg más esetekben a kisbetűkkel való írásmódot kell használni, i A budapesü kir. ítélőtáblának ezt az elvi állásfoglalását (P.VT. 11.232/1940. sz.) annak idején a Gazdasági Jog közölte (1941. évf. 427. 1.).