Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A kereskedelem fejlődésének útja és annak következményei a gazdasági jogban

G9 az állami be nem avatkozás elvét állami beavatkozással kellett biz* tosítani. Ennek a belső ellentmondásnak következményeit elvileg senki sem vonta le, s egészen más okok játszottak közre abban, hogy a kereskedelem minden valószínűség szerint lényeges átalakuláson fog átesni, olyan átalakuláson, amely esetleg ezt a belső ellentmondást is megszünteti. A lökést az átalakuláshoz egy támadás adta, mely olyan oldalról jött, amely a kereskedelmi szabadság elvének alkalmazásával, a tőkés társadalmi renddel életlehetőségeiben érezte magát veszélyeztetve, t. i. az ipari munkásság részéről, amely a tőkés társadalmak jövedelemmegoszlási rendszerét találta igazságtalannak. Ez a támadás a kereskedelem kereskedelmi szabadsága és az erre alapított gazdasági és jövedelemmegoszlási rend ellen a tulaj donátalakítás és a hozzá fűződő helyesebb jövedelemmegoszlás jelszavával történt és történik. A támadás sikerét pedig előmozdítják azok a tényezők, amelyek a kereskedelem eddigi fogalmát és lényegét önmagukban átalakítják. Melyek ezek a tényezők1? A közvetítés mindmáig megmaradt és a jelek szerint jövőben is meg fog maradni a kereskedelem leglényegesebb jegyének, de változni fognak benne a közvetítésnek a fentebb kidomborított elemei. Esetleg a kereskedelmi szabadság-elv is kényszerű módosulást szenved, anélkül mégis, hogy a kereskedelem szabadságán — elvileg — csorba esnék vagy eshetnék. Változást idéz elő mindenekelőtt a földrajzi ismeretek terjedése, értvén ezalatt nemcsak a meglévő ismeretek terjesztését és elterjedését, hanem az ismeretek körének is óriási kiterjedését. A földgömbnek ma már alig van ismeretlen pontja és az ismert területek bármelyik részének alig van olyan eleme, amit a földrajz tudománya az ásványtannal és természetrajzzal együtt, illetve karöltve, föl nem kutatott és keresztül-kasul le nem írt volna. Már a középiskolák alsó osztályaiban tüzetes tananyag tájékoztatja a gyermektanulót arról, mely vidéken minő cikkek készülnek, minő állatok és növények díszlenek, tenyésznek, minő ásványok lelhetők és mindezek mire jók. Természetes, hogy a szakiskolákban minderre fokozottabb mértékben térnek ki. Jelentőségében tehát csökken a kereskedelem fogalmának egyik ősrégi fontos eleme, az árufelkutatás, amely még néhány évtized előtt rendkívül jelentős szerepet játszott. Ma már az árufelkutatást elvégzi a földrajz és vele kapcsolatos tudományágak csoportja és azt közkinccsé teszi anélkül, hogy a kereskedelemnek különösebb fáradságot, munkát, tevékenységet kellene kifejtenie. Lényeges változáson ment át a forgalom technikai lebonyolítása is. Régen a kereskedő szállította az árut, értvén szállítás alatt a fuvarozást is. Ma a kereskedő csak rendel. Ismeri a beszerzési forrásokat, onnan rendel, s a szállítmányozást lebonyolító külön közlekedési és kereskedelmi szervek azok, amelyek a helyváltoztatást, a fuvarozást, a házhoz-szállítást, kézbeadást végzik, úgyhogy annak az elemnek, amely az áruk gyakorlati eladását a közvetlen fo-