Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 10. szám - A Beveridge-terv alapvető tételei

A Beveridge-terv alapvető tételei 611 L Több oldalról megnyilvánult kívánságnak óhajtunk eleget lenni akkor, amikor a Beveridge-tervet ismertetjük. A terv ismertelésével eddig azért vártunk, mert azt reméltük, hogy annak további sorsáról, nevezetesen a korszerű új angol társadalombiztosítási törvényről tájékoztathatjuk olvasóinkat. Gazdasági jogi szempontból ugyanis minket elsősorban a már élő jog, a javaslatból létrejött törvény érdekel. A háború egyre fokozódó hevessége azonban, úgylátszik, az illetékes angol kormánykörök figyelmét — legalábbis egyelőre — a tervről elterelte. Az e pillanatban talán, — mint annyi más jobb sorsra érdemes javaslat — az angol újjáépítési ügyek miniszterének fiókjában várja, hogy ismét elővegyék. Addig tehát a terv ismertetésére kell szorítkoznunk.* II. A Beveridge-terv keletkezése. Valamely nép háborús lelkületének kialakításánál döntő szerepet játszik az a körülmény, hogy vezetői a háború célját miben jelölik meg, hogy sikerül-e értelmet adniok annak a mérhetetlen ember- és anyagáldozatnak, amivel a háború jár. Ilyképpen a népüli háborús lelkületének és harci készségének fokozására törekvő angol államférfiaknak oly célokat kellett megjelölniök s azokat újra, meg újra élénk színekkel ecsetelniök, amelyek alkalmasaknak látszottak arra, hogy az angol nép háborús készségét növeljék azáltal, hogy az előreláthatólag hosszú, egyre több és több lemondást és áldozatot követelő háborút oly színben tüntetik fel, mintha a háború győzedelmes befejezése nélkül e célok soha meg nem valósulhatnának. Természetesen ezeknek a sürün hangoztatott háborús céloknak ahhoz, hogy hatásosak legyenek, többel és jobbat kellett tartalmazniok annál, ami jelenleg fennáll s tartalmukat a társadalom, vagy azon belül valamely nagyobb nyomatékkal rendelkező társadalmi osztály hiányos, vagy éppen hiányzó szükségleteiből kellett meríteniök. * Irodalom: A „Szociális Szemle" 1943. februári Bzámában: Tóth Béla előszava után Csáktornyai Ferenc és Vigh Győző fordításában a Beveridgetervről a „Times" 1942. december 2-i számában megjelent részletes ismertetés magyar nyelvű szövege, majd Mihályffy Antal szakszerű bírálata; a „Kárpátmedence" 1943. márciusi számában: Kuisz Rezső tanulmánya („A Beveridge-terv"); a „Nemzeti Újság" 1943. március 7., 10. és 11-i számaiban: Kovrik Béla ismertetése és szakszerű birálata („A Beveridgejavaslat". Ugyanez német nyelven a „Pester Lloyd" 1943. március 7., 10. és 12-i számaiban); a „Pesti Hirlap" 1943 március 20-i számában: Ballá Antal tömör értekezése („A Beveridge-terv"); a „Külügyi Szemle" 1943. májusi számában: Pulay Gábor tanulmánya („A. Baveridge-terv") ; a „Magyarság" 1943. május 23-i számában: „Hogyan és miért bukott meg a Beveridge-terv?" (név nélkül); a „Társadalomtudomány" 1943. május— június havi (3.) számában: Móricz Miklós tanulmánya („A Beveridge-terv"); Mihelics Vid: „A Beveridge-terv" cimü könyvében (Keresztes kiadás) 198 oldalon a zürichi „Európa Verlag" által közzétett hiteles német nvelvü szöveg alapján a tervet teljes részletességgel ismerteti és bírálja; német nyelven: Kovrik Béla fent hivatkozott tanulmányán kívül a ..Pester Lloyd" 1943. január 1-i számában: Bornemisza Géza: „Ungarische Sozialpolitik und Beveridge-Plan" című értekezése. Ez utóbbit az „Ungarischer Volkswirt" 1943. márciusi száma is közli.