Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 10. szám - Az új baleseti döntvény újfajta perorvoslata

608 Az id. paragrafus szerint csak azoknak a körülményeknek a lényeges változása alapján lehelt a szolgáltatás mennyiségét megváltoztatni, amelyek alapján a bíróság a szolgáltatás mennyiségét az előző ítéletben megállapította. Ha azonban az eredeti ítélet a szolgáltatás mennyiségét egyedül a baleset elszenvedésekori kereset (jövedelem) alapján állapította meg, az ítéletnek ebben az alapjában beálló utólagos változás logikai képtelenség. A jogegységi döntés tehát olyan esetre engedi meg a megváltoztatásit, amikor az első ítélet alapjául szolgált körülményekben változás nem állt, és nem ia állhatott be. Az id. § 2. bekezdése szerint a körülmények változása csak annyiban vehető figyelembe, amennyiben oly időben állott be, hogy a keresetet indító fél azt az előbbi perben már nem érvényesíthette. Ezzel szemben a jogegységi döntvény olyan változások figyelembevételét is megengedi, amelyek a baleset elszenvedése és az előző ítélet közötti időben következtek be, amelyeket a keresetet indító fél nemcsak érvényesíthetett, hanem az iratokból kitűnően esetleg tényleg érvényesített is az első perben, de amelyeket a bíróság a jogegységi döntést megelőző gyakorlatra utalással kifejezetten mellőzött. Ezek az eltérések "pedig azt mutatják, hogy a 105. sz. J. D. alapján meginduló perek nem a Pp. 413. §-a alá esnek, hanem az ilyen perektől a jogi természetük szempontjából is lényegesen eltérnek. A Pp. 413. §-ában említett perek a perújítástól abban különböznek, hogy nem érintik az előbbi ítélet jogerejét. Az a maga egészében érintetlenül marad az új per megindításáig terjedő időre szóló hatályában. Az új és az előbbi ítélet jogereje egymással jól megfér, hiszen azok egymással nem ellentétesek. A második bíró éppen azt és csak azt vizsgálja, hogyan ítélt volna az előző per bírája akkor, ha előtte azok a körülmények, amelyek utóbb merültek fel, már ismeretesek lettek volna. Ezzel szemben a 105. sz. J. D. alapján meginduló perben hozandó ítélet az előző ítélet alapjával kibékíthetetlen ellentétben lesz. Más alapon fogja megállapítani a járadék mértékét éspedig adott esetben olyan körülmény alapján, amelyet az első per bírája, mint a járadék mértéke szempontjából jelentéktelent, tudatosan mellőzött, Az ilyen új ítélet tehát, a tartalmát tekintve, az előző ítélet lényeges módosítását fogja jelenteni, vagyis a jogi természet szempontjából az új kereset az előző perre visszaható hatásánál fogva perorvoslat, rendkívüli perorvoslat lesz, az új ítélet pedig az újító félre kedvezőbb ítéletet fog jelenteni. De hol van a perújítási ck? Bizonyos, hogy a Pp. 563. §-ának egyik pontja alá sem sorozható az az eset, amikor az alapperben eljárt bíró téves jogi alapon álló határozatot hozott, márpedig a 105. J. D. nem tesz egyebet, mint ilyen címen enged perújítást. A jogegységi döntésében ugyanis a Kúria felismerte, hogy téves jogi alapon nyugodtak mindazok a korábbi, bár jogerőre emelkedett ítéletek, amelyek a baleset elszenvedése után beállott lényeges vál-