Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - Az átértékelt nyugdíj és a nyugdíjpótlék

30 igazgatás között. Mindkettőnél létszükséglet az „adminisztráció", amely egyrészt szervezet, másrészt működés. „A működés a szervezet próbája. A működésben van a közigazgatás súlypontja." Amit a „tudományos üzemvezetés" a nagy vállalatok tökéletes szervezése és működése érdekében el tudott érni, — azt a közigazgatás javára is gyümölcsöztetni: a közigazgatás reformjának igen fontos feladata. (Ku) Az átértékelt nyugdíj és a nyugdíjpótlék Az 1926. évi XVI. tc. 1. §-a akként rendelkezik, hogy a magánjogi szerződéssel alkalmazottnak és családtagjának készpénzben, magyar törvényes értékben járó nyugdíjat, vagy nyugdíj természetű járandóságot, a törvényben megállapított módon át kell értékelni. Az átértékelt összeg nem haladhatja meg a korona értékcsökkenéséből eredő hátrány teljes kiegyenlítését. Az átértékelés mértékének meghatározására három különböző elvi alapot állít fel a törvény. Arányszámon alapuló átértékelést rendel általános szabályként minden olyan részvénytársaságnál vagy szövetkezetnél, amelyik 1914 július hó 1-én már fennállott. Kivételként, meghatározott esetekben, az átértékelés rendeleti úton történik s ha sem az arányszám nem irányadó, sem rendelet nem intézkedik, az átértékelésre irányadó mértéket a bíróság állapít ja meg. Nem lehet kétséges, hogy bármelyik módon történt, vagy történik is, a nyugdíj átértékelése s ez irányban egyesség, vagy bírói ítélet rendelkezik, az elértéktelenedett korona értékének a törvény alapján pengőben történt meghatározása által, a nyugdíjigény alapját az új rendezés képezi. Az 1420/1942. M. E. számú rendelet 1. §-a szerint nyugdíjpénztárak, természetes és jogi személyek, azoknak, akiknek „szolgálati szerződés, külön megállapodás, vagy egyéb jogalapon" nyugdíj fizetésére vannak kötelezve, a nyugdíj után „külön nyugdíjpótlékot tartoznak fizetni". A törvény és rendelet egybevetéséből okszerűen következik, hogy mindazokat, akiknek átértékelt nyugdíjra van igényük, nyugdíjpótlék is megilleti — a rendelet 3. §-ában megállapított mértékben. Az 1926. évi XVI. tc. 3. §-a megállapítja az arányszám alkalmazási körét és kiszámítási módját. Az átértékelés alapgondolata a miniszteri indokolás szerint az, „hogy a nyugdíj járandóságot is olyan mértékben kell felemelni, amilyen mértékben a nyugdíj fizetésére kötelezett vagyona a nyugdíj megállapítása óta emelkedett". A 96. számú polgári jogegységi döntvény indokolása szerint pedig: „az arányszám segélyével történő átértékelés kizárólag a mukaadó teljesítőképessége, vagyis az átmentett vagyon százalékos arányát veszi figyelembe". Ausztria területén megalakult olyan részvénytársaságra vagy szövetkezetre, amely működését 1914 július hó 1. napja előtt Magyarország területére, is kiterjesztette, kivételes szabályt állít fel a törvény 3. §-ának 3. bekezdése. Magyarországon fiókteleppel bíró tár-