Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A külföldi részvénytársaság belföldi fiókja

19 kell kézbesíteni. Ha a felperes mégis a belföldi képviselőt jelölné meg az alperesi részvénytársaság képviselőjének, anélkül, hogy a keresetlevélben előadná, hogy szerinte a követelés a belföldi fiók ügyletéből ered, úgy a bíróság a keresetlevelet hivatalból visszautasítja. Ha pedig ez nem történik meg, úgy a perbeidézett belföldi képviselő az eljárás bármely szakában hivatalból is figyelembeveendő pergátló kifogást emelhet, a törvényes képviselő mellőzésére hivatkozva. A belföldi képviselő jogkörének körülhatároltságából magátólértetődően folyik az, hogy e belföldi képviselő a külföldi részvénytársaságra nézve kötelező ügyletet csakis a belföldi fiók üzletkörében köthet. Etekintethen sok zavartól és félreértéstől kímélhetjük meg magunkat, ha állandóan szemelőtt tartjuk azt a két elvet, hogy egyrészt a külföldi részvénytársaság egész vagyonával korlátlanul felel ugyan a belföldi fiók ügyleteiért, másrészt viszont a belföldi fiókkal szemben csak az e fiók belföldi képviselője által kötött ügyletek alapján lehet fellépni és e belföldi képviselő csak a fiók üzletkörére nézve bír ügyviteli és képviseleti joggal. Az előbb említettem már, hogy Kereskedelmi Törvényünknek a bírói gyakorlat által is kimélyített állásponja szerint a belföldi fiók képviselője a részvénytársaság igazgatóságának jogkörével bír. Lássuk most már, hogy a belföldi képviselőnek ezt a jogkörét hogyan lehet összhangba hozni a külföldi részvénytársaság igazgatóságának jogkörével. Kereskedelmi törvényünk szerint az igazgatóság jogköre a részvénytársaság képviseletében és ügyeinek intézésében áll. Ez a külföldi részvénytársaság belföldi fiókja esetében akként valósul meg, hogy a belföldi fiók képviseletére és ügyeinek intézésére egyedül a belföldi képviselő hivatott, a külföldi részvénytársaság igazgatósága e képviselő nélkül a fiók nevében ügyletet nem köthet. Ez azonban nem zárja ki a külföldi anyaintézet igazgatóságának azt a természetes jogát, hogy a belföldi képviselőnek utasítást adhasson arranézve, hogy a fiók képviseletére és ügyvitelére irányuló jogkörét miként gyakorolja. Az is természetes, hogy amennyiben az anyaintézet igazgatóságától érkezett ilyirányú utasítás törvényeinkbe ütközik, a képviselő annak végrehajtását nemcsak jogosult, de köteles is megtagadni, annál is inkább, mert a törvényellenes eljárással nemcsak a Kereskedelmi Törvényben meghatározott büntetésnek teszi ki magát, hanem, a fiókot is abba a veszélybe sodorhatja, hogy bárki kérésére a cégjegyzékből törlik. Azok, akik valaha is foglalkoztak ily belföldi fiók jogi és gazdasági ügyeivel, tudják, hogy a legjobb akarat mellett is mily gyakran merülnek fel kontroverziák ebből kifolyólag a külföldi igazgatóság és a belföldi képviselő között, A képviselő sokszor kerülhet abba a tragikus helyzetbe, hogy a felette álló igazgatóságnak még saját állása kockáztatásával is ellen kell állnia. De nemcsak saját érdekében, hanem az egész részvénytársaság érdekében is csak