Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A külföldi részvénytársaság belföldi fiókja

16 az anyaintézetétül különálló jogi személynek tekinthessük. Helyesen mutatott tehát rá a korábbi ellentétes bírói gyakorlattal szemben a Kúria P. VII. 936/1930. számú határozata arra, hogy a Kereskedelmi Törvény rendelkezései szerint maga a külföldön már megalakult társaság az, amely a belföldön való bejegyzés által az itteni működésre jogot nyer s így nem lehet szó arról, hogy e bejegyzés következményeképen a fiók a társaságtól különálló jogalanyisággal ruháztatnék fel. A törvény szerint ugyanis maga a külföldi részvénytársaság az, amely üzletét a belföldön saját cége alatt folytatni kívánja s így a belföldi fiók nem különálló jogi személy, hanem a külföldi anyaintézetnek csupán egyik szerve. A belföldi fiók önálló jogalanyiságának az is ellentmond, hogy a fiók ügyleteiből eredő jogok és kötelezettségek egyben közvetlenül a külföldi anyaintézet jogai és kötelezettségei is. A fiók tartozása az anyaintézetet nem úgy terheli, mint például az önálló jogi személyként alakult nyugdíjintézet tartozása az érte szavatosságban álló fenntartó vállalatot, hanem mint oly egyenes adósi kötelezettség, amelynek jogi természete semmiben sem különbözik az anyaintézet külföldi igazgatósága által közvetlenül vállalt kötelezettségektől. Természetesen ha megállapítjuk is, hogy a belföldi fiók nem bír különálló jogi személyiséggel, ez sem gyakorlati, sem jogelméleti szempontból nem érinti azt a messzemenő vagyoni különállóságot, amelyet a magyar jog biztosít számára. Hogy e különállóság mibenlétét megvizsgáljuk, közelebbről szemügyre kell vennünk a belföldi fiók megalakulásának, működésének és megszűnésének egyes problémáit. A Kereskedelmi Törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a külföldi részvénytársaság köteles cégét belföldön bejegyeztetni, ha üzleteit Magyarországon saját cége alatt fiókintézet vagy ügynökségek által folytatni kívánja, esetleg félreértésre adhat okot atekintetben, hogy mikor áll be ez a cégbejegyzési kötelesség. Az nem lehet vitás, hogy a külföldi részvénytársaság egyes ügyleteket akár személyesen, akár meghatalmazott útján köthet Magyarországon, anélkül, hogy cégét itt be kellene jegyeztetnie. Ha azonban nemcsak legyes ügyletek megkötéséről, hanem üzlet folytatásáról, tehát kereskedelmi tevékenység folytatólagos kifejtéséről van szó, akkor véleményem szerint a cégbejegyzési kötelesség már akkor is fennáll, ha az ily üzleti tevékenység kifejtése minden nagyobb apparátus nélkül történik. Nem a fiókintézeten vagy az ügynökségen van tehát a hangsúly, hanem magán a belföldi folytatólagos üzleti tevékenységen. Nem azért köteles a külföldi részvénytársaság cégét itt bejegyeztetni, mert fiókintézetet, vagy ügynökséget akar itt felállítani, hanem azért, mert üzleti tevékenységet kíván itt folytatni. Ez pedig már akkor is fennáll, ha nincs oly nagyol)!) apparátus, mely a „fiókintézet, vagy ügynökség" általánosságban kialakult fogalmát kimerítené. Elég az, ha van a részvénytársaságnak belföldön egy alkalmazottja, vagy megbízottja, aki itt a tár-