Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A bolgár-magyar szövetkezeti jog egybehangolásának problémája

7 Nézetünk szerint, ha a „kilépő jogot" (helyesen a tagnak azt a jogát, hogy kivigye magával betétjét) elvben el is ismerjük, — mégis számolnunk kell a szövetkezet jogos érdekével. Így az alapszabályt fel kell jogosítani arra, hogy a felmondás idejét két évre felemelje, a kilépést legfeljebb 10 évre kizárja, és váltságösszeg fizetésére kötelezze azt a tagot, akinek kilépése jelentős kárt okozna. Ha pedig a szövetkezet a tag kilépésétől számított hat hónap alatt feloszlik, a kiválást a tag és társasági hitelező közötti viszonyban meg nem történtnek kell tekinteni. (V. ö. a T. 86., 87. és 90. §-ával; a N. 65. és 75. §-aival; a Sv. 842. és 843. cikkeivel.) Ezeken kívül bizonyos fajtájú szövetkezeteknél (pl. lakásépítő, földbérlő stb. szövetkezeteknél) különleges jogszabályoknak kell szá.molniok e szövetkezetek különleges helyzetével (1. pl. az „öröklakás-szövetkezetek" tekintetében a 2710/1934. M. E. számú rendeletet). A kizárás okait az alapszabályban világosan és taxatíve kell megállapítani. Ezek között az okok között szerepelhet a vállalat igénybevételének vagy a közreműködésnek elmulasztása is (341. sz. E. H., amely megengedi a kizárást, ha a fogyasztási szövetkezet tagja nem vásárol a szövetkezetnél). A törvényben gondoskodni kell arról, hogy kizárás előtt a tag előadhassa védekezését. E tekintetben csak helyeselni lehet az 1898: XXIII. tc. 19. §-ának és a B. 25. cikk 3. bekezdésének rendelkezéseit. Hogy helyes-e a kizárás egynéhány okának a törvényben exemplifikatív felsorolása, e tekintetben nem tudom osztani az Ausschuss álláspontját, amely azt feleslegesnek tartja. Nézetem szerint a tag védelmét is jelenti itt a törvényes direktíva. Több üzletrész esetében az üzletrészek egy részének átruházását — ami a részleges kilépést jelenti — minden aggály nélkül meg lehet engedni. Így a Kt. 238. §-a és a B. 24. cikk 1. bek. is. VI. Miként kell a tagok felelősségét a társasági tartozásokért szabályózni f Hogyan kellene a törvényes tartalékalapot szabályózni f Lehetséges-e a felesleg-felosztás általános szabályozása keretében is a rochdale-i elvek figyelembevétele? Szükséges-e s ha igen, minő szabályozása a nemtagokkal való ügyletkötésnek ? Milyen elvek szerint szabályozandó a szövetkezet mérlege f Miként kell szabályozni szövetkezetnek szövetkezettel való egyesülését? Szövetkezetnél a tag felelősségének a társasági tartozásokért sokkal nagyobb a fontossága, mint a részvénytársaságnál. Itt a tag felelőssége a legfontosabb hitelbázis. Ez különösen a korlátlan felelősséggel alakult szövetkezetnél evidens. Szemben a részvénytársasággal, a szövetkezetnél a tagok vagyoni természetű hozzájárulása korlátolt felelősség esetében is fokozható: a szavatossággal, a mellék-