Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A bolgár-magyar szövetkezeti jog egybehangolásának problémája

Bzere között. A magyar fejlődés ezt a középutat a szövetkezeti központok kiépítésében, sőt a központkényszer elvének felállításában találta meg. Hitelszövetkezet csak az OKH kötelékében alakulhat; a cégbíróság be sem jegyezheti a hitelszövetkezeteket a cégjegyzékbe, ha ezt a körülményt, nem igazolják (1920:XXX. t.-c. 2. §-a). A T. 3. § 2. bekezdése szerint nem központ kötelékében alakuló szövetkezet csak a kereskedelmi miniszter engedélye alapján jegyezhető be. A kereskedelmi miniszter viszont az engedély megadása előtt köteles a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége szakvéleményét kikérni. Abban az esetben, ha sikerülni fog a szövetkezetek hitelellátását valamely hitelszövetkezeti szerv útján intézményesen biztosítani, — a köteléken kívül alakulni kívánó önálló szövetkezetek és a szövetkezeti központok megalakulásának engedélyezése rábízható volna erre a hitelellátó szervre.4 IV. Milyen szervezet felelne> meg leginkább a szövetkezet érdekeinek 1 Fenntartandók^e a közgyűlés, igazgatóság, felügyelőbizottság és — nagy taglétszámú szövetkezetnél — a küldöttközgyűlés f Célszerű volna-e az igazgatóságot a társasággal szolgálati szerződéses viszonyban álló személyekből összeállítani és a tagok kinevezését és elbocsátását az igazgatótanácsi jelleggel felruházott felügyelőbizottságra bízni f Érvényesítem kell-e a közgyűlésen az „egy tag, egy szavazat" elvet f A T. a szövetkezet szerveiül a közgyűlést, az igazgatóságot és aa igazgatótanácsot állapítja meg. E mellett gondoskodik a könyvvizsgálatról és lehetővé teszi nagytaglétszámú szövetkezetnél a küldöttközgyűlést is. Az eddigi jogállapottal szemben a leglényegesebb változást abban létesíti, hogy „igazgatóságnak" az ügyvezető igazgatókat — falusi kis szövetkezetnél a boltkezelőt (!) — minősíti, a felügyelőbizottságot kikapcsolja és az irányítást és főnöki ellenőrzést végző mai „igazgatóságot" szervezi meg igazgatótanácsként. Az ügyvezető igazgatóknak igazgatósággá minősítése mind a szövetkezetnek, mind pedig maguknak az ügyvezetőknek csak előnyére szolgál. A szövetkezet így kap hathatósabb védelmet az ügyvezetők egyéni érdekeivel szemben (hitelügyletek, versenytilalom; T. 67. és 68. §-ok) és az igazgatók magán- és büntetőjogi felelősségében (T. 69., 70., 133., 134. és 136. §-ok), — az ügyvezetők viszont nyernek tekintélyben, inieiativában és abban a tényben is, hogy — megszűnvén háttérben működésük — helyre áll a harmónia a cselekvési szabadság és a cselekvésért való felelősség között, A küldöttközgyűlés szabályozásánál helyes volna figyelembe venni azokat a javaslatokat, amelyeket az Ausschuss terjesztett elő. * Bulgáriában a Bolgár Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank már végzi ezt a feladatot. Nálunk az OKH-ra gondolok.