Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A bolgár-magyar szövetkezeti jog egybehangolásának problémája

6 A szövetkezeti mozgalomban és törvényekben régóta jelszóvá vált, hogy a közgyűlésen minden tagnak csak egy szavazata lehet.5 Engem azok az érvek, amelyekkel a német mozgalom az „eine Stimme je Mitglied" elvet alátámasztani igyekszik — legalábbis a korlátolt felelősségű szövetkezetnél — nem tudnak meggyőzni. A német 1889. évi törvény indokolása a szövetkezeti jellegre, a tagok lehetőség szerinti egyformaságára, a tagok speciális közreműködésére hivatkozik. A bizottság nézete szerint a többszavazat megengedése a szövetkezet jogi természetének tisztaságát homályosítaná el. Henzler szerint az „egy tag, egy szavazat" elv számol a szövetkezetnek személyegyesülési jellegével. Nézetem szerint nem a nyaklónélküli „egyenlőség", hanem az áldozatok arányában való jogmegadás a szövetkezeti alapelv, amit legvilágosabban a vásárlási visszatérítés gondolata érzékit meg. Éa így a szövetkezet lényegével, jogi természetével vagy személyegyesületi jellegével épúgy nem ellenkezik a több üzletrészes tag többszörös szavazata, mint a többet vásárló tag nagyobb részesedése az évi feleslegből. Én egyáltalában nem találom naivnak a régi német tejszövetkezetek alapszabályaiban olvasható azt a rendelkezést, amely a tagoknak annyi szavazatot ad, ahány — tehenük van. V. Miként kellene a tag belépését, — különösen pedig azt a kérdést, hogy mi létesiti a tagságot, — szabályozni? Miként kellene korlátozni a tagok kilépését? Szükséges-e és minő törvényes szabályozása a tagok kizárásának? Megengedhető-e tagok részleges kilépése? Nemcsak a szövetkezetet, hanem annak különösen a hitelezőit is igen közelről érdekli az az időpont, amelyben a szövetkezeti tagság kezdődik és végződik. De érdekli az a tény is, hogy kik a szövetkezetnek a tagjai.6 5 „Un homme, un vote", „eine Stimme je Mitglied". A N. 43. $. 2. bekezdés-a kimondja: „Jeder Genosse hat eine Stimme". Hasonlóan a Sv. 885. cikke. A codice 2532. Art. 2. bekezdése szerint: „Ogni socio ha un voto, qualunque sia il valore della quota o il numero delle azioni". Hasonlóan az 1S98 : XXIII. tc. 26. §-a, amely a szavazójognak csak egy alapszabályszerű korlátozását türi meg: a befizetéssel hátralékos tag kizárását a szavazásból (az Ausschuss ezt kapitalisztikus rendelkezésnek minősíti; nézete szerint „muss ina Genossenschaftsgesetz jeden Genossenschafter ohne Eücksicht auf die Höhe der geleisteten Einzahlung das Stimmrecht zugestanden werden"). A B. 36. cikke már nem annyira merev. Mert korlátolt felelősségű szövetkezetnél megengedi a több szavazatot, de legfeljebb csak hármat. A T. 36. $-a még tovább megy. Mert korlátolt felelősségű szövetkezetnél feljogosítja az alapszabályt, hogy a több üzletrészes tagoknak, legfeljebb az üzletrészek számát elérő szavazatot biztosítson. Hozzáteszi azonban, hogy központ kötelékéba tartozó szövetkezetnél a központ limitálhatja a maximális szavazatszámot. e A német jog a két követelményt egy csapásra oldja meg, amidőn a belépés és kiválás tekintetében konstitutív hatályt ad a nyilvánosság részére is hozzáférhető, mert a bíróság által vezetett, lajstromnak. A magyar jog a belépéshez csak írásbeli nyilatkozatot követel meg (Kt. 224. $. 2. bek.; 340. E. H.), amelyet megalakuláskor a szövetkezet bejegyzése előtt a tag egyoldalúan vissza nem vonhat (635. E. H.). — Ezenkívül kötelezi az igazgató-