Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A bolgár-magyar szövetkezeti jog egybehangolásának problémája

TAN U L M Á N Y O K A bolgár-magyar szövetkezeti jog egybehangolásának problémája* A Bolgár-Magyar Szövetkezeti Bizottság 1941 május havában Budapesten tartott ülésén hét csoportban foglaltam össze azokat az általános problémákat, amelyek tekintetében mindkét ország jogászainak és szövetkezőinek állást kellene foglalnia, mielőtt megvizsgálnák a kérdést, hogy lehetséges volna-e a két testvérország szövetkeze tjogának egybehangolása. Most megkísérlem megadni a rövid feleleteket is az általam felvetett kérdésekre. I. Milyen jogi kategóriába kell a szövetkezetet besorozni? Helyes-e, ha a szövetkezetek kitartanak a mellett az alapelv mellett, hogy a jogrend őket éppen olyan bánásmódban részesítse, mint a kereskedelmi társaságokat f1 Talán felesleges hangoztatni, hogy az a körülmény, hogy a törvény a szövetkezetet „társaságnak", „kereskedelmi társaságnak" vagy „egyesületnek" (Vérein) minősíti, nem csupán elméleti jelentőségű játék a szavakkal, hanem a szövetkezetek létét igen közelről érintő praktikum. Mert, ha a szövetkezetet a törvény kereskedelmi társaságnak minősíti, ezzel biztosítja javára mindazt a szabadságot és ugyanazokat a privilégiumokat, amelyeket a kereskedők élveznek. Tehát * Bövidítések: Ausschuss = Akademie für Deutsches Eecht Szövetkezeti Bizottsága. Kt. = 1875. évi magyar kereskedelmi törvény. N. = 1889. május 1. német Genossenschaftsgesetz és 1934-ig alkotott novellái T. == 1935. évi Kuncz: Tervezet a szövetkezetekről. B. = Bolgár szövetkezeti törvény 1907-ből, módosítva az 1911. március 2. novellával. Sv. = 1936. évi Svájci kötelmi jog. Codice = 1942. március 16. olasz Codice Civile, i A Kt. 223. §-a, a N. 1. §-a és a B. 1. cikke a szövetkezetet „társaságnak" (Gesellschaft, société) minősítik (nem tudom, hogy a B. törvény címében és egyéb helyein precíz-e az „association" fordítás?). A Kt. 61. §-a a kereskedelmi társaságok (Handelsgesellschaft) közé sorozza, a N. 17. §. 2. bekezdése szerint pedig: „Genossenchaften gelten als Kaufleute im Sinne des HGB-s, soweit diesea Gesetz keine abweichenden Vorschriften enthált". A T. 1. $-» kifejezetten „kereskedelmi társaságoknak" minősíti a szövetkezeteket. A Sv. 828. cikk szerint a szövetkezet „ist eine als Körperschaft organisierte Verbindung.. . von Personen oder Handelsgesellchaften". Más mint a HandeSsgesellschaften, amit feltüntet a Dritte Abteilung címe is: „Die Handelsgesellschaften und die Genossenschaft". Ezt a rendszerbeli különválasztást megteszi a Codice civile is, amikor ötödik könyve V. Titulusának „Delle societá" és VI. Titulusának „Delle imprese cooperativs e delle mutue assicuratrici" címet adja. A 2511. cikk a genus prosimumot tehát a „vállalatban" (imprese) látja, de az elnevezésbe a „társaság" szót mégis felveszi: societá cooperativa Az Ausschuss a szövetkezeteket „a társaság" talajából ki kívánja emelni és genus proximumát egy jogilag ismeretlen valamiben: a „Vereinigung"-ban jelöli ki; ezzej is jelezni akarva, hogy a szövetkezet ,JPeTaonenrereinigvng" és nem „Ka^itfúgesellschaft". 1