Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A Kúria versenyjogi gyakorlata az utolsó három évben. 2. r.

171 15. Eljárás. A 163.400/1932. K. M. sz. rendelet 22. $-a értelmében aa ipartestületi tagoknak az üzleti verseny tisztességét sértő magatartása esetében az ott szabályozott eljárásra és annak eredménytelensége esetén a bíróság előtt fellépésre az ipartestületi cég hivatott. Ezért a per megindítására magát az ipartestületet is jogosultnak kell tekinteni. A felperes ipartestületi széke a fent idézett rendelet 22. §-ában előírt eljárást az alperesek egyike ellen sem folytatta le, pedig az eljárás a rendelet helyes értelme szerint lefolytatandó lett volna. Ennek az eljárásnak a lefolytatása és annak eredménytelensége azonban a per megindításának nem előfeltétele. Az eljárásnak elmaradása tehát nem eredményezheti a keresetnek érdemi vizsgálat nélkül való elutasítását (C. 116/1941.). Pethő Tibor (A következő számunkban a Kúriának az 1939. IV. t. c.-ével kapcsolatos munkajogi gyakorlatát fogjuk ismertetni.) Tőzsdei választottbírósági joggyakorlat 5. Elfogultsági kifogás. — Az elfogultsági kifogás tárgyában az ítélet tlőtt hozott végzés ellen alperes részéről felfolyamodásnak helye nincsen. Az alperes a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága előtt folyó perben az eljárás folyamán elfogultsági kifogást támasztott és ennek alapján kizárási kérelmet terjesztett elő. A bíróság a kifogást, illetőleg kérelmet elutasította és a tárgyalás folytatását rendelte el. A jelenlevő alperes személyesen felfolyamodást és panaszt jelentett be, majd panaszát a kir. ítélőtáblához címzett, de a választott bíróságnál beadott kérvényben megismételte. Alperes az ítéletnek részére történt kikézbesítése után az ítélet ellen felfolyamodással nem élt. — A beadványok nem elnevezésük, hanem tartalmuk és az előterjesztett kérelmek szerint bírálandók el. Az alperes által élőszóval előterjesztett és írásbeli beadványban fenntartott, panasznak és felfolyamodásnak nevezett jogorvoslat felfolyamodásnak tekintendő, mert ha a tőzsde választott bíróságának határozata ellen egyáltalán van jogorvoslatnak helye, úgy csak felfolyamodással élhet a határozatot sérelmező fél. Az 1881 :LIX. tc. 95. $-a és a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága eljárási szabályai szerint a választott bíróság előtt folyó perben az ügyvédi képviselet nem kötelező. A Pp. 553. $-ának utolsó bekezdése szerint: amennyiben a végzésnek alapul szolgáló eljárásban az ügyvédi képviselet nem volt kötelező, — a felfolyamodás ügyvédi képviselet nélkül benyújtható, vagy jegyzőkönyvbe mondható. Az alperes felfolyamodása tehát abból az okból, hogy azt a határozat kihirdetése után nyomban személyesen mondotta jegyzőkönyvbe, — annak ellenére sem utasítható vissza, hogy az alperesnek a perben ügyvédje volt. Az ügyvédi nem kötelező képviselet nem zárja el a felet azoktól a cselekményektől, amelyeket ügyvédi képviselet hiányában elvégezhetne. Az ezzel ellenkező felperesi álláspont téves. A felfolyamodás elkésettség okából sem utasítható vissza, mert azt az alperes nyomban a végzés kihirdetése után jegyzőkönyvbe mondotta. Ezen nem változtat az, hogy a felfolyamodást a felfolyamodás beadására, általában nyitvaálló három napi határidő után írásban is benyújtotta. Az alperes a felfolyamodásában azt sérelmezi, hogy a tőzsde választott bírósága nem adott