Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A Kúria versenyjogi gyakorlata az utolsó három évben. 2. r.

169 Gyógyszertár személyes üzleti joga egyedül az I. r. felperest illeti. A II. r. felperes az említett gyógyszertárban az I. r. felperesnek „üzemi társa". Az 1876:XIV. tc. 131. $-a szerint a gyógyszertár személyes üzleti joga a gyógyszertári jogosítvánnyal felruházott személyhez van kötve, az üy jogosítvány el nem adható és nem hagyományozható. Ebből az követ­kezik, hogy a gyógyszertári jogosítvány magánjogi ügylet, tehát társasági szerződés tárgya nem lehet. Ennélfogva az, hogy felperesek egymásközött üzemtársi viszonyt létesítsenek, a törvény tilalmába ütközik, mert az ily viszony az osztatlan gyógyszertári jogosítvány gyakorlatában való része­sedés és ehhez képest azt is jelenti, hogy felperesek a jogosítványt is ügylet (társasági szerződés) tárgyává tették. E társasviszonyt létesítő megállapo­dás tehát, mint a törvény tilalmába ütköző ügylet, semmis. Jogszabály az, hogy a ténylegesen működő versenyvállalat nem részesülhet a Tvt. oltalmá­ban, ha a vállalat tárgya vagy célja, vagy engedély (jogosítvány) nélküli működése a jóerkölesölcbe ütközik. Minthogy a törvény tilalma a közegész­ség megóvásának érdekét szolgálja, II. r. felperes üzemtársi mivolta a jó­erkölcsökbe is ütközik. II. r. felperes tehát ekként folytatott üzleti tevé­kenysége és ennek netáni haszna tekintetében sem a Tvt., sem egyéb jog­szabály oltalmában nem részesülhet (C. IV. 2754/1941.). A bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály szerint a tényleg működő vállalat, még ha működésre formai jogosultsága nincs is, a Tvt. oltalmában csak akkor nem részesülhet, ha a vállalat tárgya, vagy célja, avagy formai jogosultság nélküli működése a jóerkölcsökbe ütközik (C. IV. 3103/1941.). A versenytársat a Tvt. értelmében megillető jogok általában függetle­nek attól, hogy a versenytárs a foglalkozás gyakorlásához megkívánt tör­vényes feltételeknek megfelelt-e és a törvény oltalmából csupán azt a vál­lalatot zárja ki, amelynek tárgya vagy célja a jóerkölcs vagy törvény által tiltott. A versenytársi minőség ebből folyó kereshetőségi jog megállapítá­sánál a tényleges helyzet, vagyis az áru előállításával, vagy forgalombahoza­talával ipari vagy kereskedelmi szolgáltatás teljesítésével való ténylegoa foglalkozás az irányadó (C. IV. 1002/1940.). Peres felek a kereset beadása idején tetőfedőipart folytattak; felperes azonban az ipara folytatását a per során megszüntette és iparigazolványát az iparhatóságnak visszaadta. E naptól kezdve tehát felperes versenytársi minősége megszűnt, mert azóta nincs olyan vállalata, amely a Tvt. 30. $-a értelmében versenytársi minőségének alapjául szolgálhatna. Az idézett § helyes értelme szerint a versenytársi minőség alapja csak tényleg létezd (működő vagy szünetelő) vállalat, avagy a tényleges előkészítés szakáig el­jutó vállalat lehet, de nem szolgálhat ily alapul valamely vállalat létesíthe­tésének, vagy újrakezdhetésének puszta lehetősége. (C. IV. 140/1942.) Felperesnek Kápolnásnyéken, alperesnek pedig Székesfehérvárott tégk­gyártó üzeme van és Kápolnásnyéken, valamint ennek környékén mindkét peres fél hoz forgalomba téglát. Ebből következik, hogy a peres felek eladási körzete egymással érintkezik és így mindkét peres fél válkdata érdekelt a tégla forgalombahozatalára irányadó üzleti versenyben. Peres felek tehát versenytársak (C. IV. 888/1942.). A felperes kárpitosmester, aki iparát Budapesten egy budai pince­helyiségben folytatja, alper&s viszont kárpitos és lakberendező cég, kinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom