Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1943 / 2. szám - A Kúria versenyjogi gyakorlata az utolsó három évben. 1. r.
95 JOGGYAKORLAT* X A Kúria versenyjogi gyakorlata az utolsó három évben 1. Megengedett versenycselekmények. A Tvt. 1. ^-ához. Az alperes azután tett a vele üzleti összeköttetésben álló pékmesternek az ehhez intézett, de el nem fogadott ajánlatnál kedvezőbb ajánlatot, miután a pékmesternek a felperesnél tett árurendeléséről tudomást szerzett. Az eladónak az a törekvése, hogy vevőjét a versenytársánál kedvezőbb ajánlat tételével üzletfelének megtartsa és versenytársától visszahódítsa, az üzleti versenynek éppen célja, az ezt a célt megvalósító ajánlata tehát — az üzleti tisztességbe ütköző egyéb ténykedések vagy kísérő körülmények hiányában — megengedett cselekmény. (C. IV. 2206/1940.) A felperes által sérelmezett alperesi hirdetőtáblán az alperes a felperes áruját olcsóbb áron hirdeti, mint ahogy azt a felperes fióküzletei forgalomba hozzák. Felperesnek szóbanlevó' áruja árvédelem alatt nem áll, következőleg ú. n. tiltott árrombolás hiányában az alperes cselekménye — minthogy az árut a hirdetett áron ki is szolgáltatta — megengedett versenycselekmény, mert az alperes a felperesi árakat megtartani akkor sem köteles, ha üzlete a felperes fióküzlete mellett van. (C. IV. 3785/1940.) Az alpereseknek a keresettel panaszolt az a cselekménye, amely szerint a telephelyükön kívül lakók terményeit őrlés végett ellenérték nélkül malmukba szállítják és az őrleményeket ugyancsak ellenérték nélkül azoknak visszaszállítják, tiltó jogszabály hiányában önmagában az üzleti tisztességbe, vagy általában a jóerkölcsökbe nem ütközik. A fuvarozásnak külön ellenérték felszámítása nélkül való teljesítése ugyanis lényegében csupán azt jelenti, hogy az alperesek ezt a fuvarozást a kormányrendeletekkel engedélyezett őrlési díj terhére teljesítik, ami egyértelmű azzal, hogy a szolgáltatást kisebb ellenérték fejében végzik. Ez azonban nem azonos a bírói gyakorlatban megállapított tiltott ajándékozással. (C. IV. 5076/1940.) Az áru belső szerkezetének szabadalomba nem ütköző utánzása még ha az szolgai utánzás is, önmagában nem tiltott cselekmény. Ilyenné csak a cselekménynek az üzleti tisztességbe, vagy általában a jóerkölcsökbe ütköző körülményei tehetik. Ilyen körülmény, ha az utánzás a versenyvállalat hírnevének kihasználására, vagy az áru tulajdonságai tekintetében a fogyasztóközönség megtévesztésére irányul, vagy ha az áru elkészítésénél használt minta megszerzésének, vagy felhasználásának módja az üzleti tisztességbe ütközik. (C. IV. 5460/1939.) 2. Meg nem engedett versenycselekmények. A Tvt. 1. %-ához. Olyan * E rovatunkban — több oldalról elhangzott kívánságnak megfelelően — rendszeres és összefoglaló ismertetéseket adunk a gazdasági jog egy-egy területére, illetőleg intézményére vonatkozó újabb bírói joggyakorlatról. Tőzsdei választott bírósági joggyakorlatot — időbeli sorrendben — a jövőben is minden számunkban közlünk.
