Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - Csendes társasági szerződések a gyakorlatban

47 ütköző határozatait tagsági minőségüknek igazolása mellett keresettel megtámadják, de a szövetkezetből kizárt tag is jogosult a Kt. 174. §-a szabta korlátok között olyan közgyűlési határozatok megtámadására, melyek kizárás tárgyában hozott igazgatósági határozatok felett fellebbezés folytán döntenek. A tag az alapszabályokban foglalt okok alapján kizárható. Azt, hogy a kizárás alapjául felhozott tények valók-e és hogy ezek a ténykörülmények az alapszabályok szerint kizárási oknak minősíthetök-e, a bíróság az állandó bírói gyakorlat értelmében felülbírálhatja, amint ez a Kúria P. IV. 1428/1939., P. IV. 3174/1939. sz. ítéleteiben már korábban is kimondotta. (Cl. IV. 3240/1941.) G—cz. Biztosítási joggyakorlat Kártérítési egyesség jogereje és a kizsákmányolás kérdése. — (1.) A balesetet szenvedett felperesi jogelőd balesetbiztosítási szerződéssel bírt alperes biztosító társaságnál. A baleset megtör"" énte után egyességet kötöttek, mely szerint a balesetbiztosítási szerződés alapján támasztott és támasztható összes igény teljes és végleges kiegyenlítéseid felperesi jogelőd 6500 pengőt elfogadott. Felperesi jogelőd az egyesség megkötése után, a balesettől számított 9 hónap múlva meghalt és özvegye — mint halál esetére megjelölt kedvezményes — keresetet indít a biztosító társaság ellen, előadván, hogy a kötvényfeltételek szerint „amennyiben a biztosított a baleset közvetlen és kizárólagos következményeképpen a baleset bekövetkeztétől számított 1 éven belül meghal, a halál esetére kijelölt kedvezményes a szerződésben a halál esetére megszabott teljes biztosítási összeget követelheti". A Kúria a keresetet elutasítja a következő indokolással : ,,Az anyagi jog szabályai szerint, — amint ez a magánjogi törvényjavaslat 1038. és 1039. §-aiban is kifejezésre jut, harmadik személy javára kötött szerződésnél, a kedvezményes értesítéséig a kedvezményező rendelkezik a kedvezményes jogáról. Ha pedig a kedvezményes joga halasztó feltételhez vagy kezdő határidőhöz van kötve, a kedvezményezőnek ez a rendelkező joga még az értesítés után is fennmarad, míg a feltétel nem teljesül, vagy a határidő be nem következik. Viszont amíg a kedvezményezőnek rendelkező joga van, az adóssal egyetértésben a szerződést meg is szüntetheti. A most elbírálás alatt álló esetben harmadik személy javéra is kötött szerződésről van szó és a biztosított s kedvezményezett házastársi viszonya folytán fel kell tenni, hogy az előbb említett értesítés megtörtént. Az is kétségtelen, hogy a szóbanforgó biztosítási szerződésnél azt a körülményt, hogy a kedvezményes jogának megnyílása a biztosított halálához köttetett, nem lehet sajátképpeni értelemben vett ügyleti feltételnek tekinteni, mert az ilyen értelemben vett feltétel a jogügyleteknek nem természetszerű, hanem csak esetleges alkateleme, a biztosítási szerződéseknél pedig a biztosított eseménynek, mint az azokban kötelezett kockázatviselés alapjának bekövetkezése, a jogügyletek lényeges, azok természetével egybefüggő alkateleme. Viszont azonban az I. r. felperesnek, a kedvezményesnek, a biztosított halála esetére szóló kártérítési joga, mint kezdő határidőhöz, a biztosítottnak egy éven belül bekövetkező halálához volt kötve. Életében tehát, rendelkező jogánál fogva a kedvezményező: néhai Gy. K., a biztosítási szerződést a kedvezményes jogai tekintetébon is megszüntethette. Ez a meg-