Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 10. szám - A háború okozta károk megtérítése

606 8118/1924. M. E. sz. rendeletet, mely a biztosítási alap összegét az újonnan keletkező vagy az országban még nem működő biztosító magánvállalatok tekintetében a biztosítási ügyletek minden ágára külön-külön kétszázötvenezer aranykoronában — kétszázkilencvenezer pengőben — állapította meg és elrendelte, hogy minden, már meglevő biztosító vállalat is, köteles évi feleslegének 15%-át mindaddig az általános biztonsági tartalékalaphoz csatolni, míg az ágazatonként ugyanilyen összegeket el nem ér. Figyelemmel volt erre a tőkeigényre a 7000/1925. P. M. sz. rendelet is, amennyiben a biztosító magánvállalatok részére különlegesen szabta meg a legkisebb alaptőkét, elrendelvén, hogy ezek a jövőben csakis a mindenkori jogszabályokban megállapított biztosítási alapot meghaladó összegű alaptőkével alakulhatnak. Biztosítási felügyeletünk azonban az így megszabott tőkeminimumokat, illetve tőkegyűjtést nem látta elégségeseknek és 5900/1942. M. E. szám alatt rendeletet bocsátott ki a biztosító magánvállalatok alaptőkéjének és biztosítási alapjának újabb szabályozásáról. A biztosító magánvállalatok alaptőkéjéről szóló rendelkezések csak az ezután létesülő, illetve Magyarországon letelepülő társaságokra vonatkoznak. Amíg a régiek — ha tevékenységüket új ágazatra nem terjesztik ki és elégtelen biztosítási alapjuk az alantiak szerint alaptőkefelemelésre nem szorítja őket — meglévő alaptőkéjükkel időhatár nélkül továbbműködhetnek, új társaságok csak akkor alakulhatnak, ha legalább 500.000 pengő alaptőkét mutatnak ki biztosítási ágazatonként. Az élet-, kár- és viszontbiztosítási ágazattal foglalkozni kívánó biztosító társaság tehát csak akkor alakulhat a jövőben Magyarországon, ha igen tekintélyes, legalább másfélmillió pengő alaptőkét mutat ki! Az alaptökéről szóló e rendelkezéssel ellentótben az új rendeletnek a minimális biztosítási alapokról szóló előírásai a már meglevő biztosítókra is állanak. A rendelet a díjbevétel nagysága szerint lépcsőzetesen állapítja meg a létesítendő biztosítási alapok nagyságát, öt millió pengőn felüli díjbevételnél ágazatonként maximumként ötszázezer pengőt írván elő.* Azok a biztosító társaságok tehát, me* Nevezetesen a biztosítási alap ágazatonként: 0— 100.000 P évi díjbevétel mellett 100.000 P 100.000— 500.000 P évi díjbevétel mellett 200.000 P 500.000—1,000.000 P évi díjbevétel mellett 300.000 P 1,000 000—5,000.000 P évi díjbevétel mellett 400.000 P 5,000.000 P-n felüli évi díjbevétel mellett 500.000 P Díjbevétel alatt a bruttó díjbevétel, vagyis a viszontbiztosításba adott rész nélkül számított díjbevétel értendő. A biztosítási alapok feltöltésére ötévi időt ad a rendelet. A biztosítási alapnak lépcsőzetesen meghatározott összegei közül a vállalat biztosítási alapját a magasabb fokozati összegre a jövőben akkor köteles kiegészíteni, ha díjbevétele az illető ágazatban öt egymásután következő üzletéven át lesz olyan összegű, amelynek az eddiginél magasabb biztosítási alap felel meg. Leszállítani azonban a biztosítási alapra már kihasított összeget akkor sem lehet, ha a vállalatnak az illető ágazatbeli díjbevé-