Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - Néhány szó a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás kérdéséhez

559 döntvény esetében, vagy a pénz értékének változása esetében lehet helye. (C. I. 2544/1942.) Számadási per. — (161.) A haszonrészes alkalmazott és munkaadója között elszámolási kötelezettséget létesítő jogviszony áll fenn, melynek érvényesítése végett az alkalmazott a Pp. 130. §. 2. bekezdése értelmében számadási kötelezettség megállapítása iránt pert indíthat. (C. IV. 2829/1942.) Zárlat. — (162.) A végrehajtási törvény 237. §-ának a) pontja szerint zárlatnak van helye, ha a követelés tárgya bizonyos meghatározott dolog, vagy jog és a zárlatot kérő a birtokos elleni igényét közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, egyszersmind kimutatja, hogy a zárlat alkalmazása nélkül igényének érvényesítése veszélyeztetve van. .1 zárlati kérelem keretében csak az a kérdés bírálható el, hogy a becsatolt okiratok a> zárlattal biztosítani kívánt jogot feltétlenül és közvetlenül bizonyítják. Mihelyt, azonban az okiratok kétséget hagynak a jog felől, vagy a bemutatott okiratok egyrésze alkalmas arra, hogy a jog fennállását vitathatóvá tegye, a zárlat már nem rendelhető el. Fogalmilag ki van zárva, hogy a zárlat kérdésének keretében azokat a kétségeket, melyeket az említett okiratok hagyhatnak fenn, a jog fennállása tekintetében a bíróság más okiratokkal való összevetés útján, az okiratok magyarázata útján, vagy a zárlatot kérő által felhozott későbbi tények alapján oszlassa el. Ezek a kérdések peres útra tartoznak és a bíróság a perenkívüli eljárás keretében a perbeli döntésnek nemi vághat elébet (C. Pk. 3293/1942.) Sorrendi tárgyalás. — (163.) A bírói gyakorlat értelmében az a jelzálogos hitelező, aki a sorrendi tárgyaláson jelen van s nem emel kifogást a felszámítás ellen, utóbb már nem kifogásolhatja a felszámítás mérvét meg nem haladó sorozást és így abból a célból, hogy a felszámított, általa nem kifogásolt összegnél kevesebb soroztassék, folyamodással sem élhet. (C. V. 1209/1942.) Ingatlan telckkünyvezése. (164.) Telek jegyzőkönyvbe felvett ingatlan térmértékének a bejegyzettnél nagyobbra való kiigazítása nem a Trts. II. részében szabályozott rendes telekkönyvi eljárásra, hanem más különleges telekkönyvi eljárásra tartozik. Ha a helyszíneléskor felvett ingatlan telekkönyvezésével kapcsolatban hiba helyesbítése a cél, akkor telekkönyvi kiigazításnak (Trts. 3., 22—25. §) van helye. Ha pedig az ingatlant a helyszinelési eljárás alkalmával történt mulasztás folytán nem telekkönyvezték, vagy ha az ingatlan esetleg csak részben is azért nincs telekkönyvezve, mert a helyszínelési eljárás után képződött, úgy telek jegyzökönyvekbe felveendő ingatlanoknál a 70.972/1896. I. M. sz. rendelettel szabályozott póthelyszínelósnek van helye. (C. V. 4380/1941.) Bírói egyesség téres szövegezése. — (165.) Az alapperben egyezkedő felek akaratelhatározása megegyezett abban, hogy az alperes fizetési kötelezettsége a szóbanforgó kamatra is kiterjed és hogy ez a kötelezettségvállalás az írásbeli egyességből csupán az eljáró bíró tévedése folytán maradt ki a felperes tudomásán kívül. Ebből a megállapításból folyóan a bíróság az újított perben az anyagi jognak megfelelően kötelezte az alpereseket ennek a kamatnak megfizetésére is, mert az egyesség téves szövegezése miatt a. szóbelileg vállalt kötelezettség alól nem mentesültek. (C. VII. 1560/1940.)