Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - Néhány szó a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás kérdéséhez

560 A római katolikus egyház perképessége. — (166.) A katolikus egyházmegyéknek nincsen olyan szervezetük, amelynél fogva önálló jogi személyiségük lenne, de a megyéspüspök által képviselt római katolikus egyháznak, mint a hívei egyetemének s ezzel együtt a megyéspüspök egyházi joghatósága alá rendelt egyházi vagyon összeségének, vagyis a püspökségnek jogi személyiségét a magánjog és a perjog is elismeri. Ezért, ha polgári pert a római katolikus egyház nevében, vagy területi tagozatának megjelölésével az egyházmegyének neve alatt az annak törvényes képviseletére jogosult megyéspüspök indítja meg a per vitelére adott ügyvédi megbízása alapján benyújtott keresetlevéllel, a perképesség hiányát nem lehet megállapítani, mert csak a perbelépett személy téves megjelöléséről van szó és felperesnek a püspökséget kell tekinteni. A püspöki szék üresedése esetében a megyéspüspök joghatóságát az egyház vagyoni ügyeiben is a római szentszék által kinevezett apostoli kormányzó gyakorolja. A megyéspüspök, illetve az apostoli kormányzó ennek a joghatóságnak a gyakorlását egészben, vagy részben má-ra is bízhatja. (C. I. 5589/1941.) Örökösök perbevonása. (167.) A kir. Kúriának a P. H. T. 305. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozatában is megnyilvánuló gyakorlata értelmében örökösödési perben az összes örökösök perbenállása csak annyiban szükséges, amennyiben a felperes a keresettel valamennyi örökös ellen érvényesít igényt. Ennélfogva a hagyaték tekintetében a peres feleken kívül álló érdekeltek perbevonásának mellőzéséből csak az következik, hogy a perben hozott ítélet velük szemben nem lesz joghatályos. E szerint nem történt jogszabálysértés azzal, hogy a perben az ismeretlen örökösök ügygondnokának és az összes oldalági örökösöknek perbenállása nélkül hozatott érdemben határozat, mert csak a felperesek és az alperesek közötti jogvita nyert eldöntést és a bíróság a felperesek részére nem ítélt meg többet, mint amennyi őket a perben nem álló örökösök jogára is tekintettel megilleti. (C. I. 5586/1941.) Pethö Tibor Tőzsdei választottbírósági joggyakorlat Forgalmi korlátozások hatása az adásvételre. — (17.) Az a kereskedő, aki a jelenlegi forgalmi korlátozások idején eladást eszközöl, elvállalja a> szavatosságot a vevővel szemben azért, hogy az árut a Mörvényes rendelkezések betartásával a szállítás céljára megszerzi. Alperes az ügylet megkötésekor tudta, vagy mint szakmabeli kereskedőnek a legelemibb gondosság mellett tudnia kellett, hogy a szárítás céljára nyersanyagot csak a METESZ-től kaphat. Az a kereskedő, aki a jelenlegi forgalmi korlátozások idején eladást eszközöl, az eladás eszközlésével a vevőt kifejezetten, vagy hallgatólag abban a hitben taraja, hogy a szállítás céljára szükséges áruja megvan, illetve elvállalja a szavatosságot a vevővel szemben azért, hogy az árut a törvényes rendelkezések betartásával a szállítás céljára megszerzi. A kereskedelmi forgalom teljes bizonytalanságát, a magánosok és közületek észszerű gazdálkodásának megakadályozását jelentené, ha kereskedő' úgy adhatna el, hogy az áru, vagy nyersanyag be nem szerezhető volta az adásvételi ügyleteknek hallgatólagos bontó feltétele lenne. Amidőn tehát a kereskedő úgy eszközöl eladást, hogy az ügylet megkötésekor a