Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - Néhány szó a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás kérdéséhez

555 Verseny. — (149.) A versenytársi minőség előfeltétele annak, hogy a felperes tisztességtelen versenycselekmény abbanhagyása és kártérítés iránt felléphessen az alperessel szemben. A Tvt. 30. §-ának utolsó bekezdése szeiint versenytárs minden azonos tárgyú vagy hasonnemű vállalat, amennyiben a távolsági viszonyokra és az esetek egyéb körülményeire figyelemmel, az üzleti versenyben érdekeltnek tekinthető. A kereseti joghoz szükséges ez az érdekeltség azonban csak attól az időponttól kezdve forog fenn, amikor a versenytárs az azonos tárgyú, vagy hasonnemű vállalatoknál megkezdte, mert a Tvt. értelmében egyébként azok a tilos cselekmények, amelyek oly időben nyertek befejezést, amikor a versenytárs vállalata még meg sem kezdődött, nem sérthették a versenytárs törvényileg védett érdekét. Az alperes építőmester és a társasvállalkozásnak 1937. évi november havában bekövetkezett megszűnése óta is vállal és végez falszigetelési munkákat. Felperes építési rajzoló és csak 1942 január óta van falszigetelési vállalata, ezt megelőzően tehát falszigetelési munkák viszterhes teljesítésével nem foglalkozott. Ily tényállás mellett pedig a felperes 1942 január előtt az alperesnek versenytársa nem volt, ezt az időpontot megelőzően befejezett cselekmények miatt tehát a Tvt. alapján alperes ellen abbanhagyás és kártérítés iránt keresettel nem léphet fel. (C. IV. 2454/1942.) — (150.) A Tvt. 7. $-a az üzleti vállalat körében csupán olyan névnek, cégnek, ismertető jelnek, rajznak stb. használatát tiltja, amely az azt használót meg nem illeti. Ámde nincs oly jogszabály, amely szerint a vállalat vagy üzleti telep megjelölésére a vállalat birtokosa kizárólag polgári nevét, vagy bejegyzett cégét használhatná. Ellenkezőleg az id. § 2. mondatából okszerűen következik, hogy az üzleti telep más jogát nem sértő vállalatjclzőkkel is megjelölhető. A versenyjog körében is kötelező cégvalódiság elvének és az 1922: XII. te. 56. §-ának követelménye csak az, hogy az üzleti vállalat minden megnyilvánulásában, tehát az üzlethelyiség külső megjelölésénél is, a vállalat birtokosa köteles polgári nevét, vagy ha a cége bejegyezve van, a bejegyzésnek megfelelő céget használni és pedig oly módon, hogy az világosan felismerhető legyen. Alperes ennek a kötelezettségének eleget tett azzal, hogy üzletének bejárata és egyik kirakati ablaka felett elhelyezett táblán cégét mindenki által olvasható, megfelelő nagyságban feltüntette és hogy alperest nem vitásan jogosan megillető vállalatjelzővel ellátott nagyobbszerű táblának, cégérnek az üzleten való elhelyezése a Tvt. 7. §-át annak dacára sem sérti, hogy a vállalat jelző betűk kimagasló nagyságúak. (C. IV 2473/1942.) Részvénytársaság. — (151.) Abból a tényből, hogy az alperes r. t, a kölcsönösszeg után 4%-os kamatot írt a hitelező javára, következik, hogy a kölcsöntőke után eredetileg 4%-os kamat volt kikötve. A részvényest a társaság tartozásaiért személyes felelősség nem terheli és a társasági hitelezők követeléseikre fedezetet egyedül a r. t. vagyonában találnak. Az a tény tehát, hogy az alperesi r. t. részvényei utóbb mások tulajdonába mentek át, alperesnek a hitelezőivel szemben fennálló jogviszonyában változást nem idézett elő és így a kamatra vonatkozó kikötés hatályát sem érintette. A felperes tehát a részvénytulajdonosok személyében beállott változásra való tekintet nélkül követelhet a kölcsön után kamatot és ebbeli igénye megállapításához nincs szükség arra, hogy a kamatra vonatkozó korábbi kikötést az alperes új i^az-