Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - Az értékkülönbözeti tartalék

Az értékkülönbözeti tartalék A törvény: alkotója elgondolásának a megjelenítése. Rendszerint szakaszokra oszlik, de az elgondolás egységét minden szakaszán érezni kell. Ezért, ha valamely szakasza magyarázást igényel, nem elég csak annak tartalmát mérlegelni, hanem a törvény céljából kiindulva és az alkotás egységére ügyelve, kell az egyes szakaszok helyes értelmét keresni. Mert, ha minden egyes szakaszát — tekintet nélkül azoknak egymástól és az egésztől való függőségére — különálló egységként mérlegeljük, olyan eredményre juthatiink, amely a törvény céljával ellenkezik, alkotójának elgondolásába ütközik és a törvényszakaszok szükségszerű kapcsolatát felborítással fenyegeti. És menynyivel eredménytelenebb lesz fáradozásunk akkor, ha egy olyan szakasz magyarázását, amely korábbi rendelkezés kiegészítése és így azzal szorosan összefügg, előzményétől elszigetelten kíséreljük meg. Interpretatio logica ily módon el sem képzelhető, de az interpretatio grammatica sem vezethet helyes eredményre. Igazolni látszik ezeket az a vita is, amely az értékkülönbözetek elszámolása körül széles mederben folyüt és amelynek lényege az a kérdés, hogy a készleteknek forgalmi áron történt értékelése által jelentkező különbözetet hogyan kell az 1940:VII. tc. 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelő módon elszámolni. Kell-e azt: a mérlegben nyílt vagy rejtett tartalékalapként mint tehertételt kimutatni? avagy elegendő-e az, ha a vállalat e különbözetről üzleti könyveiben számlaszerü vagy a könyveken kívül kizárólag e célra felfektetett nyilvántartást vezet. Ha a vitát egyedül a 14. § (2) bekezdésében foglaltak alapján akarjuk eldönteni, a felelet ingadozó lehet. Mert a vállalat szemszögéből nézve e rendelkezéseket, azoknak olyan magyarázása is elképzelhető, amely a tartalékolást okvetlen szükséges feltételnek nem tekinti és a nyilvántartást is elegendőnek véli. Olyan megállapítást is olvashattunk,* amely szerint a vállalatnak jogában áll az értékkülönbözetek elszámolását „a mérleg kikapcsolásával az üzleti könyvelés keretében1" megejteni és az értékkülönbözeti tartaléknak a mérlegből kihagyása a vállalatra nézve hátrányos következménnyel nem * „Az Adó" 1942. évi 5. számában dr. Keresstessy E.: Az értékkülönbözeti tartalék könyvelése.