Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 8. szám - Értékállandósági kikötések sorsa a m. kir. Kúria újabb gyakorlatában

507 A szindikális-korporatív rendszer betetőzését és egyben felépítésének befejezését jelenti a fasciók és korporációk kamarájának 1939-ben történt felállítása, amely — elnevezése szerint is — a pártszervezeten és a korporatív szervezeten épül fel. Egyrészt a fasiszta párt nemzeti tanácsából, másrészt a korporációk nemzeti tanácsából áll. Ennek az új törvényhozó szervnek a tagjai nem képviselők, hanem ú. n. nemzeti tanácsosok, ami külső kifejezése annak a ténynek, hogy a kamara tagságának az előfeltétele nem a választás útján megszervezett képviselet, hanem a nemzet valamelyik szervezetének alapvető tanácsához tartozás. A kamarában a korporációk kiküldöttei képviselik az országnak termelői érdekeit, míg a párt kiküldöttei a fogyasztók érdekeit és az egyetemes, állami szempontokat. Megjegyzendő még, hogy a kamara a törvényhozásnak nem egyetlen szerve, hanem mellette a törvényhozásnak egyenrangú tényezői a kormány és a szenátus is. (Gyakorlatilag az a helyzet, hogy a törvényalkotás a központi kormány kezében van. A szenátus fenntartását inkább csak tradicionális elvek indokolták, az újonnan felállított kamara pedig ténylegesen szintén aligha vesz részt a törvényalkotásban, hanem inkább keretül szolgál bizonyos ünnepélyes megnyi1 atkozásokhoz.) ( Me) Folyóiratszemle A Magyar Jogi Szemle f. évi szeptemberhavi számában közli dr. Vladár Gábornak a debreceni m. kir. Tisza István tudományegyetemen tiszteletbeli doktorráavatása alkalmával )yA.z erkölcs, a tudomány, a humánum és a jog" címen tartott nagyhatású előadását. Ugyanabban a számban dr. Alföldy Dezső a házassági bontóper helyes elintézéséről, dr. Medvigy Gábor pedig a telekkönyvi törlési perekről és a kárenyhítési kérelmekről (a felszabadult kelet- és erdélyrészi bíróságok gyakorlatában) közöl tanulmányt. Közigazgatástudomány. 1942. 7. sz. Magyary professzor az integrációnak a közigazgatásban való szerepével foglalkozik. Az integráció a különböző egyenrangú közigazgatási szervek közös célra való együttműködésének szervezeti biztosítására szolgál. — Cottely István a többoldalú kliringelszámolás lényegét és ezidőszerinti európai helyzetét ismerteti. Európában az egyes európai területeknek német megszállása óta működik gyakorlatilag ez a rendszer, mert Németország előbb Olaszországgal, majd más államokkal is oly megállapodásokat kötött, hogy fizetéseiket az illető állam és a Németország által megszállt országok között a márka alapulvételével a berlini Verrechnungskasse-n keresztül bonyolítják le. A multilateráris kiiring tehát rzidőszerint csak a Birodalom által megszállt országok és harmadik államok közötti forgalomban áll fenn, a meg nem szállt országok továbbra is egymás között (kétoldahí klíringben) számolnak le. — Schmidt Ádám nagyobb tanulmányban ismerteti az átlaghozadék alapján való adóztatás rendszerét. (isszefoglalva megállapítja, hogy az átlaghozadék megadóztatása a földadónál egyedüli adóztatási mód, a házadó és keresetiadó keretében a kisadózóknál lehet indokolt, míg a társulatiadónál c.s jövedelemadónál inkább csak minimális adó formájában jelentkezik. Az átlaghozadékot lehetőleg pontosan kell számítani, amit megfelelően szerkesztett becslési keretek könynyitenek meg.