Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 8. szám - Értékállandósági kikötések sorsa a m. kir. Kúria újabb gyakorlatában

508 HÍREK Az új forgalmiadó-kódex ismerteté­séről az előző számban megjelent cik­künknek a forgalmiadóváltság kulcsára vonatkozó 'megállapítása esetleg félre­értésre adhat alkalmat, s ezért kiegé­szítésre szorul. A helyzet az, hogy az 500/1942. P. M. sz. rendelet elvileg és általában nem súlyosbította a forgalmi­adóváltság korábbi terhét. Amennyiben a rendelet egyes áruk adéváltságának kulcsát bizonyos mértékben felemelte, mint pl. a vas- és fémipar egyes árui­nál, úgy az emelés kizárólag az új ren­delettel megszüntetett elöteher kiesésé­nek kiegyenlítésére, nem pedig az adó­teher fokozására szolgál. Sch. Á. Külföldi gazdasági jogi hírek: A német birodalmi kormány ren­deleti úton 1943. január 1-töl kez­dődő hatállyal eltörölte az 1924-ben bevezetett házbéradót, amelyet a kü­lönböző tartományokban „Hauszins­steuer", illetve ,.Gebaudeentschuldungs­steuer" néven szedtek be. A háztulaj­donos az adó helyett az edd/igi évi adóösszeg tízszeresét kitevő egyszeri átalányösszeget köteles 1942. december 31-ig az illetékes adóhivatalnál befi­zetni. Azok a háztulajdonosok, akik az átalányösszeg lefizetésére szükséges készpénzt nem teremthetik elő, vala­mely jelzálogbanknál, közjogi zálog­levélintézetnél, takarékpénztárnál, vagy biztosítótársaságnál a teljes átalány­összeg, vagy ennek egy része erejéig kölesönt vehetnek fel; az ily módon keletkező tartozásnak közteher jellege van. Ha a tulajdonos 1942 december 31-ig nem dönt, hogy az átalányössze­get készpénzben fizeti-e, vagy kölcsönt vesz-e igénybe és ezt e határnapig nem igényli, az illetékes adóhatóság határozza meg azt a hitelintézetet, amely az átalányösszegnek megfelelő kölcsönt folyósítani fogja. — Az áta­lányösszeg megfizetésére szolgáló köl­csön 4.5%-kai kamatozik és évi 4%­kal, úgyszintén a megtakarított kama­tok összegével törlesztendők; a kölcsön tehát 17 év alatt kerül visszafizetésre. * A francia pénzügyminiszter augusz­tus elején közzétette az értéktőzsde szervezetéről szóló 1942 február 14-i törvény végrehajtási utasítását, amely­nek értelmében a törvény október hó 1-ével életbelép. Az utasítás az érték­tőzsde-bizottságra vonatkozó technikai rendelkezések mellett részletesen szabá­lyozza az „értékpapíralkuszok" (coür­tiers en valeurs mobiliéres) helyzetét és működését, vagyis a „coulissé"-t. * A török kormány felhatalmazást ka­pott arra, hogy a részvénytársaságok alapítását és feloszlatását ellenőrizze, s ha indokoltnak látja, a vonatkozó közgyűlési határozatokat módosítsa, illetőleg hatálytalanítsa. Minden rész­vénytársaság köteles a kormányható­ság részére üzleti tevékenységére és ügyvitelére vonatkozó összes felvilá­gosításokat megadni. Külföldiek csak úgy alapíthatnak részvénytársaságot, ha az alapítók száma ötnél nem keve­sebb és az alapításra külön kormány­hatósági engedélyt nyertek. Külön en­gedélyre van szükség ahhoz is, hogy külföldi részvénytársaság fiókot léte­sítsen. A spanyol kormány rendeletileg megszüntette a polgárháború előtt (1936 július 16-ig) és a polgárháború alatt (1939 április l-ig) keletkezett adósságokra vonatkozó általános mora­tóriumot. A rendelet szerint az általá­nos moratórium alá eső mindenfajta tartozást legkésőbb 1943 január l-ig az összes kamatokkal együtt vissza kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom